A magyarországi utakon nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállítanak, s ezek balesetei során jelentős károk keletkeznek. Hosszú időre megbénulhat, korlátozódhat az adott út, autópálya forgalma. A várakozás, terelés önmagában is komoly anyagi veszteséget okoz az érintetteknek, nem is említve az elterelés során használt, alacsonyabb műszaki követelményekre tervezett utakban okozott károkat. Ennél nagyobb költségek is jelentkezhetnek, amennyiben a veszélyes áru rakománya akár részben is a szabadba kerül, veszélyeztetve ez által az élő és épített környezetet. Ezért is nagyon fontos, hogy a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos balesetek felszámolásának elemzése, a beavatkozási lehetőségek fejlesztése és kutatása folyamatos legyen. Részben a lakosság és az anyagi javak védelme miatt, de hasonlóan fotos az elsődleges beavatkozó tűzoltó egységek biztonsága.

A tűzoltóvá váláshoz a nem-szakmai tudás elsajátítása éppúgy hozzátartozik, mint a szakmai tudásé. Az újoncokból, akik még kezdők mindkettőben, idővel szakértő tűzoltó válik. Mindkét tudás megszerzésében elengedhetetlenül fontos az elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalatok sokszínűsége is. Hogyan alakult ez az elmúlt időszakban? Mi történik az ujoncokkal? Mi a különbség a kezdők és a szakértők között? - ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat szerzőnk.

Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták a rendszerből, új tűzoltási technológiák kutatására, fejlesztésére és gyakorlati bevezetésére került sor. Ismét előtérbe került a víz felhasználása, de nem a hagyományos módon, hanem vízködként. A vízköddel oltó rendszerek, a víznek speciális felhasználását teszik lehetővé, valamint az oltást hatékonyabbá úgy hogy nem jelent veszélyt az emberre és a környezetre.

Szerzőnk újabb tanulmánya olvasható a témában.

Az alagúttüzek keletkezése, azok gyors eloltása, az alagutak biztonságos üzemeltetésének problémái aktuális kérdések. Hasznos és a hazai tűzvédelmi gyakorlatba is adaptálható tapasztalatokat gyűjthetünk, ha egy másik országban alkalmazott módszereket tanulmányozzuk, valamint az ottani gyakorlatba nyerünk betekintést. Szerzőnk bemutatja az alagutak tűzoltás-taktikai jellemzőit, valamint ausztriai és svájci tanulmányúton szerzett tapasztalatait osztja meg velünk cikksorozatában.

A szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos események a fűtési szezonra jellemzőek, de ez nem jelenti azt, hogy a fűtési szezon végétől megszűnnek. A napi eseményeket értékelve tapasztaljuk, hogy továbbra is előfordulnak mérgezések. Mi lehet ennek az oka, honnan származik a mérgező gáz? Mi van a fürdőszobában? Szerzőink ennek járnak utána cikkükben.

Cikksorozatának második részében szerzőnk a vízköd előállítására alkalmas turboreaktív oltóberendezések külföldi fejlesztési irányait, az épített berendezések kialakítását, felépítését, alkalmazási lehetőségeiket mutatja be. 

Bizonyos terek oltásához a beépített habbaloltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás. Az oltáshoz használt habképző-anyag minősége azonban nagyban függ a szabvány által is előírt frisslevegő utánpótlástól. Mik a tapasztalatok ezen a téren?

Cikksorozatában szerzőnk a vízköd előállítására alkalmas turboreaktív oltóberendezések kialakítását, felépítését, hazai és külföldi alkalmazási lehetőségeket, a fejlesztés irányait mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az első részben a magyarországi fejlesztésekről, a bevetések tapasztalatairól olvashatunk.

A globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt hazánkban is gyakorivá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen megviseli a lakosságot nyaranta több hétig is eltartó kánikula. Magyarországon a katasztrófák elleni védekezés szigorú jogszabályi keretek között történik, az önkormányzatok faladatai is rögzítésre kerültek. Szerzőnk a feladatok gyakorlati megvalósításához, a hőség kezelésével kapcsolatos önkormányzati intézkedések kidolgozásához kíván hasznos segítséget nyújtani tanulmányában.

Mészáros János nagy alapossággal feldolgozott hiánypótló dolgozatában: összegzi a kavitációhoz köthető általános ismereteket, a tűzoltás vízellátáshoz használatos szivattyúk jellegzetességeit, valamint a vízellátás és a kavitáció lehetséges összefüggéseit.  A tanulmány a BME Építészmérnöki kar, Tűzvédelmi tervezési szakmérnöki képzés keretében készült.  

Szerzőnk a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok felkutatására vállalkozott a tűzoltó stressz oldása szempontjából. Ezt követően ezt a gyakorlatot rendszerbe foglalta az eszközhasználat, a megvalósítási potenciál és finanszírozási igény szerint.

Az előre gyártott szendvicspanelek tűzvédelmi szempontú megbízhatósága terén vannak félreértések. Egyrészt az elmúlt évek csarnoktüzei, valamint a piac sokrétűsége miatt sokan bizonytalanok abban, vajon hova sorolhatók be az egyes termékek, másrészt vannak harmonizált szabványok alá tartozó és nem harmonizált szabványok hatálya alá tartozó szerkezetek. Szerzőnk ezen a téren próbál meg rendet tenni, konkrét termékeken, és a hozzájuk kapcsolódó vizsgálati anyagokon keresztül.