Az infrakamerás mérés nagy előnye, hogy a kép minden pontjára korrekt hőmérsékleti értéket ad. A hőkép alapján a vizsgált berendezésen azonosíthatóak a meglévő hőforrások. Ezek egy része az üzemmeleg állapotra jellemző, de gyakori az üzemi állapottól eltérő, helyi hőforrásokra visszavezethető melegfolt hibahelyre utal. Hogyan detektálhatjuk?

Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (A_p/V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói táblázatokból meghatározhatjuk egy adott terméknek az acél hatásos védelméhez szükséges rétegvastagságát. A festék, a habarcs, és a burkolat ezzel kapcsolatos adatairól, megoldásairól adunk áttekintést a Promat termékein keresztül.

Akkumulátorok töltése, névleges kapacitása, a gázfejlődés és a szellőzés összefüggései, s a szükséges légcsere számítási módozatai – ezeket foglalja össze tanulmányában szerzőnk. 

Az energiatárolás korunk egyik nagy kihívása. Szerzőnk célja az akkumulátorokról a meglévő szakirodalom felhasználásával a fő jellemzőik és esetleges veszélyforrásaik, előnyeik illetve hátrányaik ismertetése. 

Az acél elterjedt és kedvelt szervetlen építőanyag, amelynek tűzvédelmi osztálya A1 (nem éghető). Mégis problémás tűzvédelmi szempontból, mert a hőmérséklet emelkedésével teherhordó képessége gyorsan és számottevően csökken. Hogyan védhetjük meg ettől acélszerkezeteinket?

Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófák elleni védekezésben. A hatékony kárelhárítás érdekében fontos szerepe van a lakosság tájékoztatásának, felkészítésének. Szerzőnk több szempontból vizsgálja a lakosságfelkészítés rendszerét, lehetőségeit.

2011-ben jelent meg Dr. Tóth Szabolcs Barnabás figyelemre méltó könyve. A tanulmány egy szakmatörténeti szempontból eddig szinte ismeretlen területet dolgoz fel rendkívül részletgazdagon. A könyv Háromszék egészét feltérképezve, majdnem minden településre kitérve mutatja be az önkéntes (köteles) tűzoltóegyleteket. Megköszönve a szerző hozzájárulását a könyvet tesszük közzé.

Magyarországon az új katasztrófavédelmi szabályozás 2012. évi bevezetésével egyedülálló iparbiztonsági hatósági és felügyeleti rendszer létesült nemzeti, területi és helyi szinten. Jelen cikk bemutatja szándékos károkozás elleni védelem sajátosságait a veszélyes ipari üzemek vonatkozásában. 

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni az iparbiztonsági jogterület fejlődési lépéseit és levonni a fejlődésben rejlő tapasztalatokat. 

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk. A dolgozat 2. részében az 1945-től 1996-ig zajló folyamatokat mutatjuk be.

A tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés és a füst toxikussága és korrozív hatása. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, amely különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. Ezért kiemelt fontosságú a tűz során keletkezett hő- és füst elvezetése.