Immár hagyományosan közöljük az éves Dr. Balogh Imre Emlékpályázat díjazottjainak dolgozatait. Az idei emlékpályázat győztes dolgozatát Létai János tűzoltó főhadnagy készítette, aki: hatósági osztályon dolgozik, de rajparancsnokként is vonul, így két nézőpontból is látja a szakmát. Szóval hogyan lehet alkalmazni a drónokat a tűzoltói beavatkozások során?

A beavatkozás döntő eleme a gyors információ. Milyen hiányosságok tapasztalhatók az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információforrásokban? Melyek a fejlesztési lehetőségei? Mit tett ez ügyben a CTIF? A tanulmány alapvető célja, hogy átfogó képet nyújtson a veszélyes anyagok közúti szállítási balesteinek elhárításakor az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információ források jelenlegi rendszeréről, hiányosságairól és fejlesztési lehetőségeiről.

Több országban végzett valós méretű tűztesztek és valós tűzesetek alapján tett megfigyelések is rámutattak, hogy a vasbeton acélszerkezetes szerkezetek tűz alatti viselkedése sokkal jobb, mint ahogyan azt az izolált elemeken végzett tűztesztek mutatták. Nyilvánvaló, hogy a modern acélvázas épületekben nagy tartalékok találhatóak a tűzállóság terén, valamint az is, hogy a szabványos, nem befogott szerkezeti elemeken végzett tűztesztek nem képesek az ilyen szerkezetek tűz alatti viselkedésére kielégítő indikátort nyújtani. 

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyarország mentő tűzvédelmének fontos elemeként tekint az önkéntes tűzoltó egyesületekre. Ennek érdekében a folyamatos szakai segítés, támogatás mellett az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az egyesületek anyagi támogatása is. Szerzőink az eddigi folyamatot és a jövőbeni célkitűzéseket vázolják. 

A tűzoltók felkészítése alagutakban végzett különleges beavatkozásokra, speciális elméleti és gyakorlati képzésük, rendszeres továbbképzésük összetett feladat. Hasznos és a hazai tűzoltóképzésbe és bevetési gyakorlatba is adaptálható tapasztalatokat gyűjthetünk, ha egy másik országban rendszeresített eszközöket, alkalmazott módszereket tanulmányozzuk, valamint az ottani gyakorlatba nyerünk betekintést. Cikksorozatának második részében szerzőnk az alagutakban keletkezett tüzek oltására alkalmas mobil eszközöket mutatja be.

A személy és tehergépjárművek száma megsokszorozódott, a forgalom folyamatosan növekszik, az utak leterheltsége nő, a balesetek száma emelkedik. Sok esetben egy kárhelyszínen több jármű szenved balesetet, köztük veszélyes anyagot szállító teherautók, autóbuszok. Ezek a helyzetek kihívások elé állítják a katasztrófavédelem vezetőit éppen úgy, mint a kárhelyen napi gondokat megoldó tűzoltókat. A kárfelszámolás szempontjából nagyon fontos, hogy adott helyszíneken a társszervekkel történő együttműködés hatékony legyen.

Szerzőnk erről ír tanulmányában.

Lakások, irodák, ipari létesítmények, egészségügyi intézmények, mezőgazdasági épületek, illetve szinte minden épülettípusban vezető keletkezési ok az elektromos áram. Az elektromos berendezések kapcsolószekrényei az elektromos rendszer csomópontjai és az épületműködését alapvetően meghatározók. Milyen megoldások ismertek az aktív és a passzív tűzvédelemben?

Március 11-én 22:55 perckor robbanásokra riadtak Szombathelyen. Egy 500 négyzetméter területű, fém tartószerkezetű, kopolit és drótüveg borítású, eternit hullámpala sátor tetőhéjazatú raktárcsarnok gyulladt ki és égett teljes terjedelmében. A tűzeset során közel 80 millió Ft-os kár keletkezett. Szerzőnk az okokat vizsgálja.

A magyarországi utakon nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállítanak, s ezek balesetei során jelentős károk keletkeznek. Hosszú időre megbénulhat, korlátozódhat az adott út, autópálya forgalma. A várakozás, terelés önmagában is komoly anyagi veszteséget okoz az érintetteknek, nem is említve az elterelés során használt, alacsonyabb műszaki követelményekre tervezett utakban okozott károkat. Ennél nagyobb költségek is jelentkezhetnek, amennyiben a veszélyes áru rakománya akár részben is a szabadba kerül, veszélyeztetve ez által az élő és épített környezetet. Ezért is nagyon fontos, hogy a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos balesetek felszámolásának elemzése, a beavatkozási lehetőségek fejlesztése és kutatása folyamatos legyen. Részben a lakosság és az anyagi javak védelme miatt, de hasonlóan fotos az elsődleges beavatkozó tűzoltó egységek biztonsága.

A tűzoltóvá váláshoz a nem-szakmai tudás elsajátítása éppúgy hozzátartozik, mint a szakmai tudásé. Az újoncokból, akik még kezdők mindkettőben, idővel szakértő tűzoltó válik. Mindkét tudás megszerzésében elengedhetetlenül fontos az elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalatok sokszínűsége is. Hogyan alakult ez az elmúlt időszakban? Mi történik az ujoncokkal? Mi a különbség a kezdők és a szakértők között? - ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat szerzőnk.

Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták a rendszerből, új tűzoltási technológiák kutatására, fejlesztésére és gyakorlati bevezetésére került sor. Ismét előtérbe került a víz felhasználása, de nem a hagyományos módon, hanem vízködként. A vízköddel oltó rendszerek, a víznek speciális felhasználását teszik lehetővé, valamint az oltást hatékonyabbá úgy hogy nem jelent veszélyt az emberre és a környezetre.

Szerzőnk újabb tanulmánya olvasható a témában.

Az alagúttüzek keletkezése, azok gyors eloltása, az alagutak biztonságos üzemeltetésének problémái aktuális kérdések. Hasznos és a hazai tűzvédelmi gyakorlatba is adaptálható tapasztalatokat gyűjthetünk, ha egy másik országban alkalmazott módszereket tanulmányozzuk, valamint az ottani gyakorlatba nyerünk betekintést. Szerzőnk bemutatja az alagutak tűzoltás-taktikai jellemzőit, valamint ausztriai és svájci tanulmányúton szerzett tapasztalatait osztja meg velünk cikksorozatában.