A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a harmadik legjobb pályaműnek a nem kormányzati szervek, karitatív szervezetek, önkéntesek részvétele a katasztrófák elleni védekezésben címmel Szűcs Csaba által készített dolgozatot ítélte. A társadalmi szervezetek szerepvállalásának segítése, támogatása napjaink egyik fontos kérdése. A dolgozatot adjuk közre.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a második díjat az ELTE meteorológiai tanszékén dolgozó nyolcfős csapat által készített dolgozatnak ítélte oda. A téma aktualitása vitathatatlan, kihívásaira pedig már napjainkban keresni kell a válaszokat. A közeljövő egyik kiemelt problémájával foglakozó pályaművet adjuk közre.

A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba felcsapó lángokat rendkívül intenzív, a szerves anyagok égéséből származó füst kísérte.  A katasztrófa események és az időjárás összefüggései közismertek. A tűzeset meteorológiai körülményeit elemzi szerzőnk.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a legjobb pályaműnek Bonnyai Tünde tű. hadnagy a kritikus infrastruktúra védelem fogalmi rendszerével, annak hazai és nemzetközi szabályozásáról készített dolgozatát ítélte. Napjaink és a jövő egyik kiemelt problémájával foglakozó pályaművet adjuk közre.

2012. január 1-je fordulópontot jelent a katasztrófavédelmi szabályozórendszerben, hiszen hatályba lép a megújult törvény és végrehajtási rendelete, valamint a kapcsolódó miniszteri rendeletek. A következőkben azon alapvető rendelkezésekbe nyújtunk betekintést, amelyek ismerete elengedhetetlen a katasztrófák elleni védekezésben bármely feladatot ellátó szervek és szervezetek tagjai számára is.

Az ombudsman – aki Magyarországon az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2012. január 1-től pedig az alapvető jogok biztosa elnevezéssel működik – az Alkotmánybíróság „állami intézményi életvédelem” elméletére építette fel a proaktív vizsgálati gyakorlatát, amely magában foglalja a projektmódszer alkalmazását. Mit tapasztalt a katasztrófavédelemben?

A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról.

A beavatkozás döntő eleme a gyors információ. Milyen hiányosságok tapasztalhatók az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információforrásokban? Melyek a fejlesztési lehetőségei? Mit tett ez ügyben a CTIF?

A Védelem Online Tanulmányok rovatában korábban közölt, az Önkéntesek alkalmazásának lehetőségei a katasztrófavédelemben című cikke folytatásaként, figyelembe véve a témában megjelent új, és módosult szabályozókat is, vizsgálja szerzőnk az önkéntesség néhány indítékát, ráirányítva a figyelmet azokra a buktatókra, melyek a személyek kiválasztásánál, az alkalmasság vizsgálatánál előfordulhatnak.

Cikkünk átfogó képet nyújt a veszélyes anyagok közúti szállítási balesteinek elhárításakor az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információ források jelenlegi rendszeréről, hiányosságairól és fejlesztési lehetőségeiről.

Bizonyos terek oltásához a beépített habbaloltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás. Az oltáshoz használt habképző-anyag minősége azonban nagyban függ a szabvány által is előírt frisslevegő utánpótlástól. Mik a tapasztalatok ezen a téren?