Szerzőnk kutatásai során megállapította, hogy szükség van a tűzszakaszok elválasztási módjainak, a tűzszakasz-határok kialakításának újragondolására és a következtetések levonására. A megfogalmazott alapszabályok az egységes szemléletmód kialakításában segíthetnek.

Napjainkban a tűzvédelmi tervezés - részben a technikai fejlődés miatt, részben a változó jogszabályi környezet hatására, de nem kis részben a feladatok bonyolultsága és sokrétűsége miatt - egyre nagyobb teret hódít. Létezik-e egyáltalán, és ha igen merre fejlődik?

Az erdőtüzek és oltásuk tapasztalatai 2010 címmel Pécelen a KOK nagy előadótermében nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencián elhangzott előadás – a tűzmegelőzéssel és a szabályozással foglalkozó – szövegét adjuk közre. A konferencia előadásainak prezentációja a Védelem Online Konferencia 2010 rovatában olvasható.

A hideg téli hónapok során a hideg okozta betegségek kockázata nő, és sok esetben fagyás, lehűlés léphet fel. A hideghatásnak leginkább a fedetlen, a levegővel közvetlenül érintkező és/vagy kiálló területek vannak kitéve, így ezen a területeken jön létre elsősorban hidegreakció Ebben a közleményben a védőruházat szerepével foglalkozunk a hideg okozta betegségek megelőzésében.

Újbuda a főváros XI. kerülete, így az ünnepélyes megnyitóra az év 11. hónapjának 11. napján került sor. Az új „városközpont” a kerület legnagyobb 2009. évi projektje, mely az egykori Skála áruház helyén létesült. Milyen tűzvédelmi paraméterekkel készült az épület?

Szerzőnk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán megvédett Ph.D. értekezésének főbb megállapításait adjuk közre. A Tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztása című értekezés alapját az elmúlt 14 év kutatómunkája, szakértői és jogszabály-előkészítési tevékenysége képezte.  A bírálóbizottság által kiemelkedőnek minősített értekezés számos kutatási eredménye gazdagíthatja a gyakorlatot.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Balaton Fejlesztési Tanács 2010. április 27-én Siófokon szakemberek számára a Meteorológiai Szolgálat Viharjelző Obszervatóriumában szervezett előadást. A szakmai szempontból érdeklődésre számottartó kutatások eredményeit összegző előadás anyagát adjuk közre.
 

Az elmúlt néhány évben a legszélsőségesebb vélemények hangzottak el a klímaváltozás lehetséges hatásairól. Megjelentek a „klímahívők” és egyre erősödik a „klímaszkeptikusok” hangja, és amíg filozófusok, politikusok és média személyiségek csapnak össze, addig a témában leginkább érintett meteorológusok véleményét nyomja el a hangzavar. Ez az előadás a Balatonhoz közel álló szakembereknek szólt. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál több éve folyó számítógépes kísérleteknek és konkrét meteorológiai vizsgálatoknak az eredményeit mutatta be, amellyel képet kaphattunk a térségünkben várható változásokról, azok mértékéről és a bizonytalanságokról.
 

Az elmúlt évtizedben tapasztalhattuk, hogy a Balaton különösen érzékeny az időjárási és éghajlati hatásokra, ezért nagyon fontos hogy az egyes döntéseket előkészítő szakemberek világos képet alkothassanak a témáról. Persze nem csak a Balaton körüli szakemberek számára érdekesek a diákon szereplő adatok.

A polgári védelem és a katasztrófavédelem egyik alapvető feladata a lakosság tájékoztatása és felkészítése a várható veszélyekre, valamint a bekövetkezett veszélyhelyzetekben követendő magatartási szabályokra. Ezen feladat lélektani kérdéseit és a pszichológia - mint társtudomány - által kínált tudományos eredmények lehetséges felhasználási módozatait vizsgálták a szerzők.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.) a veszélyek felismeréséről és a védekezési szabályok megismeréséről is rendelkezik. Az iskolai oktatás, nevelés talán ennek a feladatelemnek a legfontosabb megvalósítási terepe. A célkitűzések eléréséhez az első lépés egy jól kialakított pedagógus továbbképzési program kidolgozása és végrehajtása. Melyek ennek céljai és megvalósítási fázisai?

A kockázatok, az emberi kiszolgáltatottság és a katasztrófák összefüggéseit vizsgálja szerzőnk főként az emberi kiszolgáltatottságra illetve az emberi reakciókra fókuszálva. Az emberiség ugyanis a teljes kiszolgáltatottságot csak a nagy ismeretlennel, azaz a természettel szemben érezte.