Az OTSZ eddig nem vette át és nem dolgozta be a 94 –es ATEX Direktívát és annak magyar megfelelő 49/2004 GKM rendelete szerinti zónabesorolást és annak megfelelő három tűzveszélyességi osztályt. Ez igen nehéz helyzetbe hozza a besorolást és az alkalmazást végző tervezőket, és a hatóság dolgozóit. Az ATEX direktíva szerint az éghető gőzök, gázok, ködök zónái az ,,A” tűzveszélyességi osztályba, az éghető és nem éghető porok zónái a ,,B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

A közúti baleseteknél a biológiai ágensek jelenléte, komoly kihívás! A legfontosabb a gyors információszerzés. A beavatkozás előtti felderítés során ismerni kell, hogy milyen jelöléseket, hol kell keresni, ezért röviden összefoglaljuk a felderítés szempontjából legfontosabb tudnivalókat. A fertőző anyagokat az ADR 6.2 osztályba, az UN 2814, 2900, 3291, ill, a 3373 tételekhez kell besorolni.

A biológiai veszélyeken belül különös figyelmet érdemelnek az egészségügyi veszélyes hulladékok. Hazánkban, a gyógyító intézményekben, 8 ezer tonna fertőzésveszélyes hulladék keletkezik évente. Ezekkel az intézményekben és a közutakon találkozhatunk. Mit kell itt figyelembe vennünk? Milyen kiegészítő információkhoz juthatunk a beavatkozás biztonsága érdekében.

A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról.

Egy káresemény hatékony kezelése nagyban függ a felelős parancsnok gyors, szakszerű döntéseitől. Ezek a döntések jellemzően nagy pszichikai terhelés mellett, rövid idő alatt, nagy mennyiségű információt figyelembe véve kell, hogy megszülessenek. Igen lényeges tehát, hogy milyen támogatást kap a felelős parancsnok a kárfelszámolási tevékenység irányítása során. Különösen fontos ez a Paksi Atomerőműben, hiszen egy rossz döntés következményei beláthatatlanok lehetnek, miközben maximum tíz percen belül meg kell kezdeni a beavatkozást.

Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.

A 2013. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázatra beérkezett pályaművek közül a bírálóbizottság 2. helyen kiemelt dolgozatnak értékelte Kiss Róbert tűzoltó százados munkáját. A pályázó a tűzvizsgálat újszerű eszközökkel való támogatását, a gömbpanoráma felvételek felhasználási lehetőségeit vizsgálta, kitérve az egyéb lehetőségekre. A dolgozatot adjuk közre.

A különféle ellenőrző gyakorlatok már-már elengedhetetlen forgatókönyve, hogy egy vagy több tűzoltó megsérül az épületben. Sajnos éles helyzetben is szembesülhetünk ilyen helyzetek kihívásaival. Szerzőink ezekre a helyzetekre kínálnak néhány egyszerű megoldást.

Bizonyos terek oltásához a beépített habbaloltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás. Az oltáshoz használt habképző-anyag minősége azonban nagyban függ a szabvány által is előírt frisslevegő utánpótlástól. Mik a tapasztalatok ezen a téren?