Flórián naphoz közeledve a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma Szent Flórián a Védőszent címmel időszaki kiállítást rendezett. A kiállítás 2013. április 29 és május 31 között lesz látható a Duna Palotában, amelyre mindenkit szeretettel várnak. A kiállítás megnyitására készült tanulmányt közöljük.

Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.

A vasúti veszélyesáru-szállítás és -tárolás biztonsági kérdései különösen fontosak a lakosság védelmének biztosításában. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeknél alkalmazott veszélyeztetettség értékelési ésveszély-elhárítási tervezési feladatoknak megfelelő tevékenységet a vasúti rendező pályaudvarok esetében is el kell végezni. Mik a teendők?

A tűzoltói beavatkozás az egyik olyan tevékenység, amely során nincs helye pániknak. Ennek ellenére kialakulhat pánik a mentendő személyek között és a mentő tűzoltó egységben egyaránt. A tűzoltó bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amely pánik kialakulásához vezethet. Melyek ennek sajátosságai? Hogyan kezelhetők ezek a helyzetek?

Mit nyerünk az elektronikus kommunikációs eszközök használatával a hagyományos konzultációs alkalmakhoz képest? Nincsenek térbeli és időbeli korlátok, viszont a tömérdek információ feldolgozása külön kihívást jelent az oktatásban az e-learning számára. Szerzőnk a tűzoltóképzés fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja az e-learning alkalmazásával.

Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.

Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem írja elő a villamos berendezések üzembe helyezés előtti felülvizsgálatát (első felülvizsgálat), de közvetetten benne van ez a követelmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.

Az osztályba sorolás mindig fejtörést okoz az ezzel foglalkozó szakembernek, ezen belül a terek veszélyességének meghatározása is komoly körültekintést igényel. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a létesítmények, építmények létesítésére valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. Mit lenne célszerű megváltoztatni és miért?

A tűzoltó beavatkozások során az állomány számos veszélyforrással találja magát szemben. Nehezíti a helyzetet a rendelkezésre álló információk mennyisége, adott esetben bizonytalansága. A veszélyek elleni védekezésnek számos módja van: megfelelő védőfelszerelések, hatékony tűzoltó technika alkalmazása, tűzoltástaktikai eljárások fejlesztése, valamint ide sorolhatjuk a beavatkozások „helyszínébe beépített” védelmi módokat. A cikk az utóbbiakkal foglalkozik.