Mint ismeretes, 2011. március 11-én, magyar idő szerint reggel 6.46-kor a Richter-skála szerinti 9.0-es erősségű földrengés rázta meg Japán északi, észak-keleti részét. A térségben lévő Fukushimai atomerőmű meghibásodott, a reaktorokban súlyos üzemzavar lépett fel. Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) látta el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztét –, azonnal elkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervezőmunka. E tevékenység vázlatos ismertetését szolgálja útinapló-szerű visszatekintés. 

Nagyvárosainkban a gépjárművek elhelyezése is egyre nehezebb. A sűrű beépítésű városrészeken többlakásos társasházak és a nagy tömegeket vonzó bevásárló központok alatt építik ki a gépjárműtárolókat. Az itt keletkezett tűzesetek sajátos problémákat vetnek fel. Egy ilyentűzeset tapasztalatait dolgozta fel szerzőnk.

Katasztrófahelyzetben a kitelepített lakosok, illetve a beavatkozó állomány szükség elhelyezésének minimum feltételeire vonatkozóan, a különböző rendeletek, valamint az ÁNTSZ OTH és nemzetközi ajánlások alapján készített összeállítást adjuk közre.

Egy kb. ötezer négyzetméter alapterületű, polisztirolt gyártó üzemcsarnok égett le 2011. augusztus 17-én este Veszprémben, a Videoton Ipari Parkban. A polisztirol égéséből származó sűrű, fekete füstöt még a Balaton partján nyaralók is a levegőben lévő esetleges mérgező anyagok miatt aggódva nézték. Mi történt?

Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a tűzvédelmi szakértői munkában?

Mi is a döntés? Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek valamelyikét, előnyben részesítjük a többihez képest. Hogy mi alapján választunk, sok mindentől függ, de maga a mérlegelési folyamat hozza eredményül a döntést.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett díszoklevéllel jutalmazta Schmidt Petra dolgozatát. Hazánk egyik legnagyobb jövőbeni kihívásával az extrém időjárási anomáliákhoz történő alkalmazkodás kérdseivel foglalkozó dolgozat nem kevesebbet ígér, mint egy újszerű katasztrófavédelmi koncepciót az ár-belvíz, illetve aszály jelenségek kezelésében.

Szinte közhelyszerű, hogy ma már egyre inkább függünk bizonyos nagy rendszerektől, nem kivételek ez alól a katasztrófavédelemben működők sem.A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett két pályázatot különdíjjal jutalmazott. Dr. Granek István – különdíjjal elismert – dolgozata az informatikai rendszerek kiesésének és gyors leállításának problémáit és annak költséghatékonysági összefüggéseit vizsgálja.

Az OKF Tudományos Tanács 20011. évi pályázatára készült írásmű a kihívásokat legfőbb jellemzőik alapján elméletileg rendszerezi; a biztonság, kihívás, kockázat egymáshoz való viszonyát vizsgálja. Csokorba szedi korunk globális problémáit, és az abból származtatható kihívásokat. Ezek vizsgálata alapján napjaink katasztrófavédelmét; a XXI. század kihívásainak kezelésében való szerepvállalását; feladatrendszerét is érinti.