A világ számos országában működik olyan sürgősségi ellátó rendszer, amely alkalmas arra, hogy tömegbaleseteknél, kiemelt káreseményeknél, katasztrófa helyzetekben kiképzése és felszerelése alapján az átlagostól eltérő, esetenként zárt, veszélyes kárhelyen is képes egészségügyi felderítésre és ellátásra. Magyarországon elsőként a budapesti Készenléti Egészségügyi Szolgálat jelenti az átmeneti megoldást.

A tűzoltásvezető tevékenységét sokszor utólag ítéljük meg. Kényelmes körülmények között, ráérősen, az asztalunkra kifektetett jogszabályok, intézkedések, útmutatók, jegyzetek, tankönyvek segítségével. Mielőtt ezt megtennénk, tekintsük át a feladatainak egy töredékét, amelyek végrehajtására, illetve a döntéseinek meghozatalára csak másodpercek állnak rendelkezésre.

A veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás mindig is kiemelt figyelmet és felkészültséget várt el a tűzoltóktól. Az esemény önmagában veszélyes, nem beszélve arról, ha az esemény nem a véletlen baleset eredménye, hanem terror akció fegyvereként jelenik meg.

A tûzoltók fizikai állapotfelmérésének új alapokra helyezése, kondicionális képességeinek fejlesztési lehetõségei a nemzetközi kutatásokban is egyre nagyobb tért hódít szakmai körökben. Jelenleg több országban is folynak kutatások, vizsgálatok a tûzoltók fizikai teljesítményének pontos és valós idejû méréseken alapuló meghatározására. Mindezen kutatások nem öncélúak, hiszen a tûzoltók személyi védelmét szolgálják.

A lakosságra és a beavatkozó állományra veszélyt jelentő anyag az ipari balesetek, veszélyes anyagokkal történő szerencsétlenségek, az ipari katasztrófák kialakulása, bekövetkezése kezdeti fázisában szinte minden esetben jelen van. Úgy is fogalmazható, hogy az ipari katasztrófák kialakulása az esetek nagy többségében a veszélyes anyagokkal történő balesetek kialakulásával veszi kezdetét. Ezért is különösen fontos az ilyen típusú balesetek tapasztalatainak gyűjtése, összegzése, az ellenük való védekezésre történő felkészülés.

Melyek azok az alapfelszerelések és főbb intézkedések, amelyek elengedhetetlenül fontosak az egyes veszélyes anyag osztályokba tartozó baleseteknél?  

A tűzoltási, műszaki mentési tevékenységek során a tűzoltásvezető (kárhely-parancsnok) ma a tényleges „hatalom” (döntésre jogosult személy), mert a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, aki a feladatának ellátásához szükséges, minden intézkedést megtehet.[1] Tevékenységét írott és íratlan szabályok határozzák meg, a tűzoltóság története során a kihívások változásával a feladata is folyamatosan változik. Egy dolog azonban még ebben a dinamikus helyzetben is változatlan. Felelős a káresemény szakszerű és gyors felszámolásáért, valamint a beavatkozó állomány biztonságáért.

Az elmúlt években nem csak nemzetközi vonatkozásban, hanem Magyarországon is kisebb - nagyobb jelentőségű tűzesetek keletkeztek kórházakban. Ezek a tüzek rávilágítanak azokra a sajátosságokra, melyek jelentősen megnehezítik az ilyen intézményekben bekövetkezett tűzesetek felszámolását. Milyen sajátosságok ezek?

A műszaki mentések számának folyamatos növekedése, és ezen belül a súlyos közlekedési balesetek és a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások olyan új kihívások, amelyek új megközelítéseket igényelnek. Ezek a tűzoltóság és a kárfelszámolással foglalkozó szervek felkészültségét, a szakfelszerelések fejlesztését, újabb tűzoltási és műszaki mentési taktikák kidolgozását, illetve egyes beavatkozások megtervezését jelentik.

Tanszékünk feladata a 2009. augusztus 15-én Miskolcon bekövetkezett 11 szintes lakóépület tűzesetével kapcsolatos épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárása volt. A tűz és a füst terjedését elősegítő, befolyásoló tényezőket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. A tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tűz a VII. emeleti lakást – amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek.

Miskolcon a tízemeletes épület egyik hatodik emeleti lakásában keletkezett tűz és füst valószínűsíthetően az épületgépészeti aknákon, a homlokzatokon és a lépcsőházban – elsősorban felfelé – továbbterjedve további lakásokat ért el. A nyilvánosság figyelme – elsősorban a média tevékenységének hatására – az épület homlokzataira felhordott polisztirolhab alapú hőszigetelő rendszerre terelődött.

Aghaie (Aghaie, 2004) megszerkesztett egy „Az ISO 9001: 2000 bevezetésének sikertelensége" csúcseseményű hibafát 51 főeseménnyel és 78 - 51 = 27 közbenső eseménnyel. Azt feltételezte, hogy minden főesemény független és azonos valószínűségű (0,15). A hibafának öt ága van és ezek relatív valószínűségi súlyozásainak számítása manuálisan történt.

A tüzek esetleírásainak vizsgálatából kitűnik, hogy számos halállal végződött tűzesetnél az alaprajz ismeretének és a kiürítési útvonalak biztosításának hiánya tehető felelőssé. Ezt a tájékozatlanságból származó hiányosságot tovább súlyosbítja néhány épület helytelen tervezése, ami a bent tartózkodók eltévedéséhez vezethet. A régi illetve bonyolult belső struktúrájú épületekben javíthatna a helyzeten az úgynevezett irányhangjelző.