Az új OTSZ életbe lépésével a tetőterekre vonatkozó követelmények is szigorodtak, s a tervezés során több előírást kell figyelembe venni. Elsőként meg kell határoznunk az épület tűzállósági fokozatát s annak szintszámát. (Tűzvédelmi szempontból a tetőteret akkor kell építményszintnek tekinteni, ha az ott beépített rész az alapterület 25%-át meghaladja.) Amennyiben az épület I-III. tűzállósági fokozatú s legfeljebb 3 szintes alkalmazhatjuk a beépített tetőterekre vonatkozó egyedi követelmények (3.7.1) 6. számú táblázatot is. Vegyük most sorra a tervezési fázisokat.

Mellékletek: 1. pdf 2. pdf 3. pdf

Az emberélet megmentése a abszolút elsőbbséget élvez. A katonai járműveknek egyénre szabott személyi és teljes értékű tűzvédelmi megoldásokra van szükségük. Ezeket a megoldásokat a katonai alkalmazások, bevetések során is kell tudni alkalmazni, és olyan hatékonynak kell lenniük, hogy a tűz következtében halálos sérülés nagy valószínűséggel ne történjen. Egy ilyen komplex rendszert mutat be szerzőnk.

Napjainkban a gyúlékony anyagok és az égési módjuk újraértékelődik. A hagyományos anyagok égése olyan füstöt és gyulladásra hajlamos gázokat produkál, amelyek lobbanáspontja hozzávetőlegesen 800 C^°körüli. A modern épületeinkben lévő műanyagokból képződő termikus réteg könnyebben meggyújtható (420-540 C^°között), s gyorsabb égéssel két- háromszor forróbb gázok fejlődnek ki.

2008. december 24. Ukrajna Krím-félszigeten fekvő Jvpatorija városában egy robbanás előidézte tragédia vetett véget 27 ember életének. A romba dölt épületrész alatt fekvők megsegítsére a Krími Autonóm Kötársaság (a továbbiakban: KAK) rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős Főigazgatósága nagy erőkkel vonult fel. A gyors és hatékony mentés részeteit igyekszik ez az írás megosztani az érdeklődő szakmai közöséggel.

A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása, valamint a sűrű, átláthatatlan diszperz rendszere. Az ilyen tüzek oltásánál az érintett terület kiszellőztetése régi törekvés. A természetes szellőzés hatékonyságának növelésének lehetőségeit mutatja be szerzőnk.

Az elmúlt esztendő végén lehetőségem nyílt betekinteni egyik déli szomszédunk, Horvátország második legnagyobb tűzoltóságának életébe Splitben. Sok tanúság levonható a látottakból, és talán hosszabbtávon néhány eleme itthon is hasznosítható.

A tervezők, tűzvédelmi szakértők sok esetben csak az épület besorolását veszik figyelembe a hőszigetelő rendszerek kiválasztása során viszont az épület egyéb adottságaira már nem fordítanak kellő figyelmet. A másik fontos szempont TMI érvényessége, amire nagy figyelemet kell fordítani, mert többnyire az ÉME engedélyek érvényessége van szemelőtt. Ez adott esetben megtévesztő lehet.

A 2000-ben magyar nyelven is kiadott MSZ EN 1127-1 szabvány igen jól definiált, jól használható elméleti és módszertani alapokat adott úgy a gáz/gőz/köd, mint a por/szál által veszélyeztetett robbanásveszélyes területekre. Közben 2007-ben életbe lépett ennek átdolgozott változata, sajnos angol nyelven. Hogyan használjuk, ebben segít eligazodni szerzőnk.

A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése és egyeztetése a 21/2000 BM-IM-TNM együttes rendelet módosításának, amely többek között szabályozza a hivatásos állományúak fizikai felmérését.

Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérnek. Az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatait adjuk közre.