Az elmúlt 3 év átlagát tekintve évente átlagosan 14 000 olyan eseménynél avatkoztak be tűzoltók, ahol számítani kellett az elektromos áram jelenlétével. Ennek a potenciális veszélynek a megállapítására készült műszer célja volt az elektromos áram jelenlétének jelzése. Milyen tapasztalatokat szereztek a műszer alkalmazása során?

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság harmadik helyezést ítélt meg Dr. Endrődi István – Teknős László művének, amely a lakosság-tájékoztatás rendszerének fejlesztési lehetőségeit mutatja be a Civilhelp.hu információs rendszer segítségével.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság második helyezést ítélt meg Ballagó Gyula tű. törzszászlós Úr „Katasztrófák- életünk részei, Vörösiszap Katasztrófa” című művének. A tanulmány részletesen bemutatja a katasztrófát és annak környezeti hatásait.

Ha eddig habbaloltásról beszéltünk, mindig víz és habképzőanyag keverékére gondoltunk. A tűzoltóhab –  néhány különleges „kísérleti” megoldástól eltekintve – többnyire a habképző-anyagból és vízből előállított oldat felhabosításával jött létre. A közelmúltban, egy hazai konferencián bemutatott kísérleti oltóanyag – a DryFoam – szakít a „vizes” habok hagyományával, alkalmazásához nincs szükség vízre.

A katasztrófavédelmi díj létrehozásának célja, hogy a nemzeti értékeinket képező természeti és épített környezet megóvásában aktívan tevékenykedő és kiemelkedő eredményt elérő természetes és jogi személyek munkáját elismerje és támogassa. Cikkükben a szerzők tájékoztatást adnak a díjjal kapcsolatos pályázási lehetőségekről, a díjak odaítélésének menetéről és a két éves pályázati tapasztalatokról.

A Föld fosszilis energia készlete kimerülőben van, ezért már régóta keresik az alternatív megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az új igények kielégítését, miközben a természeti környezetet nem éri kár. Régi cél, hogy a megújuló energiaforrásokat hatékonyan felhasználva állítsuk az emberiség szolgálatába. A törekvések egyre inkább célt érnek. Mit jelent ez a tűzoltói beavatkozások szempontjából?

A létfontosságú rendszerek és létesítmények üzemeltető 2014. szeptember 1-jétől köteles a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben előírt iparbiztonsági szakértőt alkalmazni. Milyen követelményeknek kell megfelelni? Mi várható a minősítések terén? Az újabb határidő 2018. július 1. amikorra az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség és az iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettség, vagy a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlat lesz az előírás.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság első helyezést ítélt meg Schmidt Petra "Természeti Katasztrófa intenzitás és gyakoriságnövekedés, avagy egy hozzá alkalmazkodó települési besorolási rendszer, módosító javaslatai" című művének. A bonyolult cím gyakorlatias megközelítést takar.

A BM OKF vezető partnerként indított a Délkelet-európai régióban nemzetközi projektet. A cél a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófák kockázatának elemzése, kezelése, és a lakosság egységes elvek mentén történő felkészítésére. Az egységes kockázatbecslési módszertan kidolgozása a hatékonyabb felkészülést, a jobb alkalmazkodást szolgálja. Siófokon került sor a lakosság és a helyi intézményrendszer veszélyhelyzeti felkészültségének társadalomtudományi vizsgálatára 2013-ban. A vizsgálat megállapításait adjuk közre.

Magyarország mentő tűzvédelmi rendszerében a szaktevékenységet vállaló önkéntes tűzoltó egyesületeknek (ÖTE) fontos szerepük van, ezért a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséhez az államnak is hozzá kell járulnia. Különösen, hogy az anyagi feltételek biztosításában nagyon eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A 2013. évi tapasztalatokat összegzik szerzőink.

Paks bővítése kapcsán cikksorozatunkban az atomenergia múltbeli, jelen és jövőbeni biztonsági kérdéseivel foglalkozunk. Elsőként a jelenleg üzemelő második generációs atomerőművek biztonsági rendszereit ismertetjük, majd a második részben az eddig előfordult komolyabb atomerőművi balesetek biztonsági tanulságaival foglalkozunk. Végül pedig a harmadik és negyedik generációs atomerőművek biztonsági kérdéseit tárgyaljuk, beleértve a paksi bővítés során felmerült legvalószínűbb reaktortípus a VVER-1200 típusú reaktorét.