Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófák elleni védekezésben. A hatékony kárelhárítás érdekében fontos szerepe van a lakosság tájékoztatásának, felkészítésének. Szerzőnk több szempontból vizsgálja a lakosságfelkészítés rendszerét, lehetőségeit.

2011-ben jelent meg Dr. Tóth Szabolcs Barnabás figyelemre méltó könyve. A tanulmány egy szakmatörténeti szempontból eddig szinte ismeretlen területet dolgoz fel rendkívül részletgazdagon. A könyv Háromszék egészét feltérképezve, majdnem minden településre kitérve mutatja be az önkéntes (köteles) tűzoltóegyleteket. Megköszönve a szerző hozzájárulását a könyvet tesszük közzé.

Magyarországon az új katasztrófavédelmi szabályozás 2012. évi bevezetésével egyedülálló iparbiztonsági hatósági és felügyeleti rendszer létesült nemzeti, területi és helyi szinten. Jelen cikk bemutatja szándékos károkozás elleni védelem sajátosságait a veszélyes ipari üzemek vonatkozásában. 

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni az iparbiztonsági jogterület fejlődési lépéseit és levonni a fejlődésben rejlő tapasztalatokat. 

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk. A dolgozat 2. részében az 1945-től 1996-ig zajló folyamatokat mutatjuk be.

A tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés és a füst toxikussága és korrozív hatása. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, amely különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. Ezért kiemelt fontosságú a tűz során keletkezett hő- és füst elvezetése. 

A veszélyes tevékenységekben jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, gyártása és használata magában hordozza a súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatát. A közelmúlt eseményeinek tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ipari balesetek katasztrofális hatással lehetnek a veszélyes tevékenység környezetére és az ott lakó állampolgárokra. Jelen cikkben a szerzők célja a Magyarországot veszélyeztető iparbiztonsági hatóság által ellenőrzött veszélyforrások csoportosítása és a veszélyes tevékenységek általi veszélyeztetetés áttekintő értékelése.

Kulcsszavak: iparbiztonság, ipari balesetek, veszélyes anyagok, veszélyes tevékenységek, veszélyeztetettség.

Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A mechanikus rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a pneumatikus rendszereket vizsgálja szerzőnk.

A teljesítménynyilatkozatok alkalmazását tanuljuk. Az építési termékek megfelelősége a CPR okozta változások tükrében alapkérdés. Ellenőrzésének lépéseit vázolja szerzőnk a hő- és füstelvezetés elektromos rendszereinek bemutatásán keresztül, amely egyben folytatása a mechanikus és a pneumatikus rendszerek összehasonlításának (Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2013/5. és 2014/1.).

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk, akinek dolgozatát sorozatban közöljük. Mi történt 1945-ig?

Az elmúlt években több olyan tartálytűz-esemény történt a világban, melyek kialakulásának körülményei, következményei, vagy elhúzódó felszámolása rávilágított a téma áttekintésének szükségességére. A következőkben röviden áttekintjük az éghető folyadékot tároló tartályok típusait, és tűzeseteik általános jellemzőit. 

Nem ritka az az álláspont az építészek között, hogy a tervezésnek a tűzvédelem csak abban az esetben része, ha a tűzoltóság szakhatóság. Szerzőnk a (tűz)biztonságos építészet kérdéseit boncolgatja glosszájában.