Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni az iparbiztonsági jogterület fejlődési lépéseit és levonni a fejlődésben rejlő tapasztalatokat. 

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk. A dolgozat 2. részében az 1945-től 1996-ig zajló folyamatokat mutatjuk be.

A tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés és a füst toxikussága és korrozív hatása. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, amely különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. Ezért kiemelt fontosságú a tűz során keletkezett hő- és füst elvezetése. 

A veszélyes tevékenységekben jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, gyártása és használata magában hordozza a súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatát. A közelmúlt eseményeinek tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ipari balesetek katasztrofális hatással lehetnek a veszélyes tevékenység környezetére és az ott lakó állampolgárokra. Jelen cikkben a szerzők célja a Magyarországot veszélyeztető iparbiztonsági hatóság által ellenőrzött veszélyforrások csoportosítása és a veszélyes tevékenységek általi veszélyeztetetés áttekintő értékelése.

Kulcsszavak: iparbiztonság, ipari balesetek, veszélyes anyagok, veszélyes tevékenységek, veszélyeztetettség.

Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A mechanikus rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a pneumatikus rendszereket vizsgálja szerzőnk.

A teljesítménynyilatkozatok alkalmazását tanuljuk. Az építési termékek megfelelősége a CPR okozta változások tükrében alapkérdés. Ellenőrzésének lépéseit vázolja szerzőnk a hő- és füstelvezetés elektromos rendszereinek bemutatásán keresztül, amely egyben folytatása a mechanikus és a pneumatikus rendszerek összehasonlításának (Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2013/5. és 2014/1.).

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk, akinek dolgozatát sorozatban közöljük. Mi történt 1945-ig?

Az elmúlt években több olyan tartálytűz-esemény történt a világban, melyek kialakulásának körülményei, következményei, vagy elhúzódó felszámolása rávilágított a téma áttekintésének szükségességére. A következőkben röviden áttekintjük az éghető folyadékot tároló tartályok típusait, és tűzeseteik általános jellemzőit. 

Nem ritka az az álláspont az építészek között, hogy a tervezésnek a tűzvédelem csak abban az esetben része, ha a tűzoltóság szakhatóság. Szerzőnk a (tűz)biztonságos építészet kérdéseit boncolgatja glosszájában.

A tűz megelőzése illetve megfékezése az egyik legrégebben szervezett emberi tevékenység. Az eltett idő is bizonyítja, hogy az emberi tapasztalat önmagában kevés, ezért az együttműködést tanulni, gyakorolni kell. 

Szerzőnk a magyar tűzoltóképzés fejlődését, alakulását tárgyalja, kibontva a téma sajátosságait, érintve a fejlődés főbb állomásait.

A szakmai igények megnövekedése és a naprakész információk igénye tette szükségessé egy teljesen új, on-line alapokra fektetett rendszer fejlesztését. Ennek eredményeként 2011 január elsején bevezetésre került a központosított on-line adatszolgáltatási rendszer, az on-line KAP. A fejlődés állomásait mutatja be szerzőnk.

A termodinamika és az áramlástan alapegyenletei segítségével különböző esetekben elemzi szerzőnk a tűztér és környezete között kialakuló nyomás, hőmérséklet és áramlási viszonyokat. Az egyenletek alapját képezhetik a mérnöki módszerek segítségével történő hő- és füstlevezető rendszerek méretezésének, melyről részletesebben a cikk végén olvashatnak.