Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A mechanikus rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a pneumatikus rendszereket vizsgálja szerzőnk.

A teljesítménynyilatkozatok alkalmazását tanuljuk. Az építési termékek megfelelősége a CPR okozta változások tükrében alapkérdés. Ellenőrzésének lépéseit vázolja szerzőnk a hő- és füstelvezetés elektromos rendszereinek bemutatásán keresztül, amely egyben folytatása a mechanikus és a pneumatikus rendszerek összehasonlításának (Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2013/5. és 2014/1.).

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk, akinek dolgozatát sorozatban közöljük. Mi történt 1945-ig?

Az elmúlt években több olyan tartálytűz-esemény történt a világban, melyek kialakulásának körülményei, következményei, vagy elhúzódó felszámolása rávilágított a téma áttekintésének szükségességére. A következőkben röviden áttekintjük az éghető folyadékot tároló tartályok típusait, és tűzeseteik általános jellemzőit. 

Nem ritka az az álláspont az építészek között, hogy a tervezésnek a tűzvédelem csak abban az esetben része, ha a tűzoltóság szakhatóság. Szerzőnk a (tűz)biztonságos építészet kérdéseit boncolgatja glosszájában.

A tűz megelőzése illetve megfékezése az egyik legrégebben szervezett emberi tevékenység. Az eltett idő is bizonyítja, hogy az emberi tapasztalat önmagában kevés, ezért az együttműködést tanulni, gyakorolni kell. 

Szerzőnk a magyar tűzoltóképzés fejlődését, alakulását tárgyalja, kibontva a téma sajátosságait, érintve a fejlődés főbb állomásait.

A szakmai igények megnövekedése és a naprakész információk igénye tette szükségessé egy teljesen új, on-line alapokra fektetett rendszer fejlesztését. Ennek eredményeként 2011 január elsején bevezetésre került a központosított on-line adatszolgáltatási rendszer, az on-line KAP. A fejlődés állomásait mutatja be szerzőnk.

A termodinamika és az áramlástan alapegyenletei segítségével különböző esetekben elemzi szerzőnk a tűztér és környezete között kialakuló nyomás, hőmérséklet és áramlási viszonyokat. Az egyenletek alapját képezhetik a mérnöki módszerek segítségével történő hő- és füstlevezető rendszerek méretezésének, melyről részletesebben a cikk végén olvashatnak.

Szerzőnk írásában összefoglalja a veszélyes anyag jelenlétében történő tűzoltói kárfelszámolásokhoz szükséges védelmi szinteket, továbbá a mentesítés biztonságos alapelveit, amelyeket megfelelőképpen tudni kell alkalmazni a saját, illetve környezetünk biztonsága érdekében.

A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó járművekbe, de használnak más felhasználású vizet is. A vizet fizikai, kémiai eljárásokkal lehet alkalmassá tenni tűzoltási célokra. Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Cunami Ázsiában, forradalom Romániában, földrengés Haitin, katasztrofális jégeső Szlovéniában – a közös bennük, hogy az esetek többségében a rádióamatőrök a katasztrófa helyszínén vannak és helyismerettel is rendelkeznek. Egy rádióamatőr állomás akár egy hátizsákban is elfér.  Ilyen helyzetben, rendkívüli körülmények között is jelenteni. Hegyi Lorándnak a Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálat koordinátorának tanulmányát közöljük. 

Vészhelyzetek, természeti csapások bekövetkezésekor a kormányzati szervek megsérült, megsemmisült és a túlterhelt szolgáltatói rendszerek pótlása rádióamatőr eszközökkel ezt tekintik a rádióamatőrök a legértékesebb tevékenységüknek. Katasztrófák, rendkívüli események közvetlen bekövetkezése utáni kritikus időszakban, fontos a távközlés megléte.