A globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt hazánkban is gyakorivá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen megviseli a lakosságot nyaranta több hétig is eltartó kánikula. Magyarországon a katasztrófák elleni védekezés szigorú jogszabályi keretek között történik, az önkormányzatok faladatai is rögzítésre kerültek. Szerzőnk a feladatok gyakorlati megvalósításához, a hőség kezelésével kapcsolatos önkormányzati intézkedések kidolgozásához kíván hasznos segítséget nyújtani tanulmányában.

Mészáros János nagy alapossággal feldolgozott hiánypótló dolgozatában: összegzi a kavitációhoz köthető általános ismereteket, a tűzoltás vízellátáshoz használatos szivattyúk jellegzetességeit, valamint a vízellátás és a kavitáció lehetséges összefüggéseit.  A tanulmány a BME Építészmérnöki kar, Tűzvédelmi tervezési szakmérnöki képzés keretében készült.  

Szerzőnk a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok felkutatására vállalkozott a tűzoltó stressz oldása szempontjából. Ezt követően ezt a gyakorlatot rendszerbe foglalta az eszközhasználat, a megvalósítási potenciál és finanszírozási igény szerint.

Az előre gyártott szendvicspanelek tűzvédelmi szempontú megbízhatósága terén vannak félreértések. Egyrészt az elmúlt évek csarnoktüzei, valamint a piac sokrétűsége miatt sokan bizonytalanok abban, vajon hova sorolhatók be az egyes termékek, másrészt vannak harmonizált szabványok alá tartozó és nem harmonizált szabványok hatálya alá tartozó szerkezetek. Szerzőnk ezen a téren próbál meg rendet tenni, konkrét termékeken, és a hozzájuk kapcsolódó vizsgálati anyagokon keresztül. 

A TMKE 2013. november 22-én a budapesti Művészetek Palotájának tervezési kérdéseit bemutató konferenciáján az épület tűzvédelmi tervezési koncepciójáról, a tervezés időszakában adott jogszabályi keretekről és a tervezői megoldásokról elhangzottak szerkesztett változatát adjuk közre. 

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság ötödik helyezést ítélt meg Jarabin Kinga "A katasztrófavédelem válaszai a XXI. század globális kihívásaira, Katasztrófák – életünk részei, Humán szolgáltató szervezetek felkészítése veszélyhelyzetek, különösen tűzesetek kezelésére" című pályaművének.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság negyedik helyezést ítélt meg Kasznár Attila " A XXI. század új típusú biztonsági kihívása: a biológiai ágensekkel elkövetett terrortámadás” című művének.  A biológiai ágensek terrorcélú felhasználási lehetőségeinek növekedését, a folyamat felgyorsulásában közrejátszó eseményeket elemzi, valamint kitér a hatásos védekezés lehetőségeire. 

A sikeres beavatkozást irányító vezetők számára a döntéshozatali készségek fejlesztési lehetőségei különféle továbbképzések, gyakorlatok útján valósíthatók meg. Szerzőnk a tűzoltás- mentésvezetők speciális képzési lehetőségeit vizsgálja írásában.

Az elmúlt 3 év átlagát tekintve évente átlagosan 14 000 olyan eseménynél avatkoztak be tűzoltók, ahol számítani kellett az elektromos áram jelenlétével. Ennek a potenciális veszélynek a megállapítására készült műszer célja volt az elektromos áram jelenlétének jelzése. Milyen tapasztalatokat szereztek a műszer alkalmazása során?

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság harmadik helyezést ítélt meg Dr. Endrődi István – Teknős László művének, amely a lakosság-tájékoztatás rendszerének fejlesztési lehetőségeit mutatja be a Civilhelp.hu információs rendszer segítségével.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2013. évi pályázatán értékelt tanulmányok sorában a bíráló bizottság második helyezést ítélt meg Ballagó Gyula tű. törzszászlós Úr „Katasztrófák- életünk részei, Vörösiszap Katasztrófa” című művének. A tanulmány részletesen bemutatja a katasztrófát és annak környezeti hatásait.

Ha eddig habbaloltásról beszéltünk, mindig víz és habképzőanyag keverékére gondoltunk. A tűzoltóhab –  néhány különleges „kísérleti” megoldástól eltekintve – többnyire a habképző-anyagból és vízből előállított oldat felhabosításával jött létre. A közelmúltban, egy hazai konferencián bemutatott kísérleti oltóanyag – a DryFoam – szakít a „vizes” habok hagyományával, alkalmazásához nincs szükség vízre.