Az elmúlt években több olyan tartálytűz-esemény történt a világban, melyek kialakulásának körülményei, következményei, vagy elhúzódó felszámolása rávilágított a téma áttekintésének szükségességére. A következőkben röviden áttekintjük az éghető folyadékot tároló tartályok típusait, és tűzeseteik általános jellemzőit. 

Nem ritka az az álláspont az építészek között, hogy a tervezésnek a tűzvédelem csak abban az esetben része, ha a tűzoltóság szakhatóság. Szerzőnk a (tűz)biztonságos építészet kérdéseit boncolgatja glosszájában.

A tűz megelőzése illetve megfékezése az egyik legrégebben szervezett emberi tevékenység. Az eltett idő is bizonyítja, hogy az emberi tapasztalat önmagában kevés, ezért az együttműködést tanulni, gyakorolni kell. 

Szerzőnk a magyar tűzoltóképzés fejlődését, alakulását tárgyalja, kibontva a téma sajátosságait, érintve a fejlődés főbb állomásait.

A szakmai igények megnövekedése és a naprakész információk igénye tette szükségessé egy teljesen új, on-line alapokra fektetett rendszer fejlesztését. Ennek eredményeként 2011 január elsején bevezetésre került a központosított on-line adatszolgáltatási rendszer, az on-line KAP. A fejlődés állomásait mutatja be szerzőnk.

A termodinamika és az áramlástan alapegyenletei segítségével különböző esetekben elemzi szerzőnk a tűztér és környezete között kialakuló nyomás, hőmérséklet és áramlási viszonyokat. Az egyenletek alapját képezhetik a mérnöki módszerek segítségével történő hő- és füstlevezető rendszerek méretezésének, melyről részletesebben a cikk végén olvashatnak.

Szerzőnk írásában összefoglalja a veszélyes anyag jelenlétében történő tűzoltói kárfelszámolásokhoz szükséges védelmi szinteket, továbbá a mentesítés biztonságos alapelveit, amelyeket megfelelőképpen tudni kell alkalmazni a saját, illetve környezetünk biztonsága érdekében.

A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó járművekbe, de használnak más felhasználású vizet is. A vizet fizikai, kémiai eljárásokkal lehet alkalmassá tenni tűzoltási célokra. Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Cunami Ázsiában, forradalom Romániában, földrengés Haitin, katasztrofális jégeső Szlovéniában – a közös bennük, hogy az esetek többségében a rádióamatőrök a katasztrófa helyszínén vannak és helyismerettel is rendelkeznek. Egy rádióamatőr állomás akár egy hátizsákban is elfér.  Ilyen helyzetben, rendkívüli körülmények között is jelenteni. Hegyi Lorándnak a Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálat koordinátorának tanulmányát közöljük. 

Vészhelyzetek, természeti csapások bekövetkezésekor a kormányzati szervek megsérült, megsemmisült és a túlterhelt szolgáltatói rendszerek pótlása rádióamatőr eszközökkel ezt tekintik a rádióamatőrök a legértékesebb tevékenységüknek. Katasztrófák, rendkívüli események közvetlen bekövetkezése utáni kritikus időszakban, fontos a távközlés megléte.

A nagymértékű fluktuáció következtében a fő feladat a gyorsított ütemű továbbképzések számának, színvonalának és gyakorlatiasságának növelése, az, ellenőrzés fokozása, valamint a jogszabályok és belső szabályok módosítása. Mi történt a gyakorlatban a gáz, az elektromos áram és a vasúti baleseti beavatkozások hatékonyságának és biztonságának javítása érdekében?

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2014. évi pályázatán első díjat nyert tanulmány egy új dimenzióra a magyar Felsőoktatási Intézmények Önkéntes Mentőszervezeteire hívja fel a figyelmet. Tizenkilenc felsőoktatási intézmény szervezetét bemutatva figyelemre méltó dolgozat Dr. Endrődi István, Csepregi Péter és Teknős László munkája. Az első díjat nyert pályázatot tesszük közzé.

Létezik egyfajta általános stratégia és ebből levezethető bevetési taktika? Erre a kérdésre igennel válaszolhatunk, hisz a külföldi szakirodalom mellett az új Katasztrófavédelmi Műveleti Szabályzat is számos kérdésben ad útmutatást.