Tanulmányok

Tanulmány

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata
Írta: Olasz Lajos
Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem írja elő a villamos berendezések üzembe helyezés előtti felülvizsgálatát (első felülvizsgálat), de közvetetten benne van ez a követelmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?


Robbanásvédelmi dokumentáció
Írta: Koburger Márk, Zsarnovszki Attila
Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.


Kockázatbecslési eljárás - Településeink veszélyessége
Írta: Tóth Ferenc Harmati István- Cseh-Szakál Tímea
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.


Gondolatok a tűzveszélyességi osztályba sorolásról
Írta: Bónusz János
Az osztályba sorolás mindig fejtörést okoz az ezzel foglalkozó szakembernek, ezen belül a terek veszélyességének meghatározása is komoly körültekintést igényel. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a létesítmények, építmények létesítésére valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. Mit lenne célszerű megváltoztatni és miért?


A tűzoltói beavatkozás biztonsága - helyszínen beépítve
Írta: Bérci László
A tűzoltó beavatkozások során az állomány számos veszélyforrással találja magát szemben. Nehezíti a helyzetet a rendelkezésre álló információk mennyisége, adott esetben bizonytalansága. A veszélyek elleni védekezésnek számos módja van: megfelelő védőfelszerelések, hatékony tűzoltó technika alkalmazása, tűzoltástaktikai eljárások fejlesztése, valamint ide sorolhatjuk a beavatkozások „helyszínébe beépített” védelmi módokat. A cikk az utóbbiakkal foglalkozik.


A hivatásos és a létesítményi tűzoltók közös kárfelszámolási gyakorlatának tapasztalatai
Írta: Nagy Zsolt
A tűzoltóság kárfelszámolási és a mentési tevékenységének ellátásához szükséges, hogy megfelelő hangsúlyt fektessen az oktatásra, a gyakorlatok megvalósítására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltóságának „Éves továbbképzési terve” a tűzoltáson túlmenően tartalmazza a műszaki mentésekre vonatkozó képzések, gyakorlatok rendszerét.[1]. Egy ilyen gyakorlatot mutat be szerzőnk.


Tippek a megfelelő aeroszolos oltó rendszer kiválasztásához
Írta: Szűts Jenő
Az aeroszolos oltó generátorok alap tulajdonságaikban hasonlítanak egymáshoz, hisz mindegyik az égés láncreakcióját gátolja. Bizonyos paraméterekben azonban lehetnek, és vannak is eltérések az egyes gyártók termékei között, mely paramétereket a szabvány is körüljárja, illetve definiálja. Tekintsük át, mely paraméterekben vannak eltérések, és ezek alapján hogyan válasszuk ki az adott alkalmazáshoz megfelelő aeroszolos oltó rendszert?


Változások az aeroszolos tűzoltó rendszerek háza táján
Írta: Szűts Jenő
A halonok betiltását követően a gyártók nagy erőkkel láttak hozzá az emberek és a környezet számára veszélytelen, ám hatékony oltóanyagok kifejlesztésének. A kutatások egyik eredménye a globális felmelegedést nem okozó és az ózonréteget nem károsító aeroszolos oltó generátorok. Ezek már számtalan esetben bizonyították, hogy helyük van az oltórendszerek palettáján. A technológia azonban teljesen új volt, így az oltóanyagra és alkalmazására vonatkozó szabványok csak mostanában kezdenek megjelenni. A cikk bemutatja az új szabványokat, az általuk megállapított követelményeket, és az aeroszolos oltó rendszerek alkalmazásának néhány fontosabb pontját.


Az egységes katasztrófavédelem új logisztikai támogató rendszerének koncepciója
Írta: Dr. Demény Ádám - Horváth Zoltán
Napjaink katasztrófáinak mérete és összetettsége, valamint a katasztrófavédelmi, illetve a polgári védelmi szervezetek feladatainak és szervezeti kialakításának újragondolása szükségszerűen igényli a védekezés, és ezen belül a szervezetek logisztikai támogatásának (ellátásának) átalakítását is. A jelenlegi gazdasági és piaci viszonyok között a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatása új ellátási formák kialakítását igényli. Bemutatjuk a katasztrófavédelem új logisztikai támogató rendszerének koncepcióját, és röviden ismertetjük a katasztrófa logisztikai kutatások kapcsolódó eredményeit.


Tűzoltási Műszaki Mentési Terv
Írta: Erdélyi István
A tűzesetek, elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenségek, civilizációs eredetű veszélyek, közlekedési balesetek stb. fenyegetik a biztonságot. E károk elhárítására, a veszélyes következmények felszámolására fel kell készülnünk. A felkészülés során a konkrét vagy feltételezett veszélyre, illetve a bekövetkezett események tanulságait levonva naprakész terveket készítünk létesítményekre, ill. bizonyos területekre. Ilyen tervek egyike a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv (TMMT).

Szervezeti kultúraváltás a professzionális katasztrófavédelmi rendszerben
Írta: Pető Krisztina Rita
A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2012. évi pályázatán a beérkezett pályaművek közül a bíráló bizottság Pető Krisztina Ritának a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársának „Szervezeti kultúraváltás a professzionális katasztrófavédelmi rendszerben” című dolgozatát részesítette első helyezésben. A nagyon aktuális témát feldolgozó pályaművet adjuk közre.


Informatika hasznosítása a katasztrófavédelemben
Írta: Asztalos Gergely

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2012. évi pályázatán a beérkezett pályaművek közül a bíráló bizottság II. helyezéssel jutalmazta Asztalos Gergely (részletesebb adatai nem ismertek) „Informatika hasznosítása a katasztrófavédelemben” című munkáját. A dolgozat a téradat-infrastruktúra vizsgálatára, ezek hiányosságainak, gyengeségeinek a katasztrófavédelemi szférában történő felismerésére, valamint az adatáramlásnak gátat állító közigazgatási tényezők feltárására fókuszál.




1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50