Mit jelent az ATEX 100a? Kikre vonatkozik és mi a célja? Mit nevezünk kockázatértékelésnek? Mik azok a megfelelőségi értékelési eljárások? Milyen dokumentumok igazolhatják a megfelelőséget? Mi az összefüggés a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típus vizsgálati tanúsítvány között? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni a rendeleti és a szabványi háttér pontos bemutatásával, elsősorban a robbanásveszélyes ipari technológiákat kivitelező vállalkozóknak, engedélyező hatóságoknak és az azt üzemeltetőknek.

A közelmúltban történt meg annak a határon átnyúló magyar-szlovák projektnek a befejezése, amely a Miskolci Egyetem (Dobos Endre tszv. egyetemi docens, a Földrajzi Tanszék vezetője) vezetésével, a Kassai Egyetem, a szintén  kassai Biztonsági Főiskola, a BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a dr. Cholnoky Jenő Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Nonprofit Kft közös munkájával azt tűzte ki célul, hogy a Bódva folyó teljes vízgyűjtőjének területére olyan térképi döntéstámogató rendszert készít, mely árvízi helyzetek esetében digitális térképi alapon konkrét gyakorlati alkalmazással segíti a katasztrófavédelmi szakembereket feladataik ellátásában. 

A projekt kapcsán készült tanulmányt tesszük közzé. 

A lakosságtájékoztatás, mint lakosságvédelmi feladat, napjainkban a katasztrófavédelmi feladatrendszerben kiemelt helyen szerepel, tekintettel arra, hogy a XXI. század kihívásai elsősorban természeti és/vagy ipari katasztrófákhoz kapcsolhatóak.

A kiváló szakemberre, a közelmúltban eltávozott Benkovics Zoltánra emlékezünk egyik, a
vörösiszap katasztrófa felszámolásának befejező fázisáról készült írásának közzétételével.
Számos nagy katasztrófahelyzetben és a hétköznapokban is nagyszerű emberről méltán
mondhatjuk, hogy az iszapkatasztrófa felszámolásában és az újjáépítésben maradandót
alkotott. Beírta nevét a történelembe. Hogyan újult meg az eddigi legnagyobb iparkatasztrófa
által sújtott terület?

A Védelem Katasztrófavédelmi szemle 2014/5. számában megjelent cikk folytatásában szerzőnk a homlokzati hőszigetelő rendszerek ETICS – THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzését tekinti át, az új OTSZ 5.0 szerint, valamint kitér arra is, milyen lényegi változások várhatóak ezen a területen.

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni és értékelni az iparbiztonsági képzési lehetőségeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A SEVESO II. Irányelv megalkotását követően bekövetkezett számos veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset (pl.: Enschede, Toulouse, Nagybánya) az Uniót a szabályozás szigorítására ösztönözte, melynek megfelelően a hazai szabályozás a 2003. évi Irányelv módosítást a 2006. év során átvette. A SEVESO III. Irányelv pedig 2015. június 1-én lép hatályba. Szerzőink tanulmánya SEVESO III. Irányelv rendelkezéseinek hazai jogrendbe történő átültetését és ennek vonatkozásait járják körbe.

A veszélyes áru vízi szállításának hatósági ellenőrzése nem egészen három évvel ezelőtt került a katasztrófavédelem hatáskörébe. A hatósági ellenőrzések legfontosabb célja a szabályzat betartatása a vízi közlekedés biztonsága érdekében. A fővárosban a Szent Flórián tűzoltóhajó segítségével lehetővé válik a menet közbeni ellenőrzés, amely egész Európában különlegességnek számít. Mohácson 2012. július 4-én hozták létre a hajóellenőri szolgálatot a kikötő épületében, ahol a katasztrófavédelem munkatársai 24/48 órás szolgálati rend szerint ellenőrzik az összes Európai Unióba be- és kilépő veszélyes árut szállító hajót, valamint 2012 augusztusa óta az ADN hatálya alá nem tartozó vízi járműveket is. Jelen cikkben szerzőnk célja az eddigi tapasztalatok értékelése, az eredmények bemutatása, valamint javaslattétel a hiányosságok pótlására

Tanulmányukban a szerzők a 2012-2014. időszakban bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok kapcsán fogalmaznak meg javaslatot a jelenlegi iparbiztonsági hatósági módszertan továbbfejlesztésére.

Az infrakamerás mérés nagy előnye, hogy a kép minden pontjára korrekt hőmérsékleti értéket ad. A hőkép alapján a vizsgált berendezésen azonosíthatóak a meglévő hőforrások. Ezek egy része az üzemmeleg állapotra jellemző, de gyakori az üzemi állapottól eltérő, helyi hőforrásokra visszavezethető melegfolt hibahelyre utal. Hogyan detektálhatjuk?

Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (A_p/V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói táblázatokból meghatározhatjuk egy adott terméknek az acél hatásos védelméhez szükséges rétegvastagságát. A festék, a habarcs, és a burkolat ezzel kapcsolatos adatairól, megoldásairól adunk áttekintést a Promat termékein keresztül.

Akkumulátorok töltése, névleges kapacitása, a gázfejlődés és a szellőzés összefüggései, s a szükséges légcsere számítási módozatai – ezeket foglalja össze tanulmányában szerzőnk.