A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó járművekbe, de használnak más felhasználású vizet is. A vizet fizikai, kémiai eljárásokkal lehet alkalmassá tenni tűzoltási célokra. Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Cunami Ázsiában, forradalom Romániában, földrengés Haitin, katasztrofális jégeső Szlovéniában – a közös bennük, hogy az esetek többségében a rádióamatőrök a katasztrófa helyszínén vannak és helyismerettel is rendelkeznek. Egy rádióamatőr állomás akár egy hátizsákban is elfér.  Ilyen helyzetben, rendkívüli körülmények között is jelenteni. Hegyi Lorándnak a Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálat koordinátorának tanulmányát közöljük. 

Vészhelyzetek, természeti csapások bekövetkezésekor a kormányzati szervek megsérült, megsemmisült és a túlterhelt szolgáltatói rendszerek pótlása rádióamatőr eszközökkel ezt tekintik a rádióamatőrök a legértékesebb tevékenységüknek. Katasztrófák, rendkívüli események közvetlen bekövetkezése utáni kritikus időszakban, fontos a távközlés megléte.

A nagymértékű fluktuáció következtében a fő feladat a gyorsított ütemű továbbképzések számának, színvonalának és gyakorlatiasságának növelése, az, ellenőrzés fokozása, valamint a jogszabályok és belső szabályok módosítása. Mi történt a gyakorlatban a gáz, az elektromos áram és a vasúti baleseti beavatkozások hatékonyságának és biztonságának javítása érdekében?

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 2014. évi pályázatán első díjat nyert tanulmány egy új dimenzióra a magyar Felsőoktatási Intézmények Önkéntes Mentőszervezeteire hívja fel a figyelmet. Tizenkilenc felsőoktatási intézmény szervezetét bemutatva figyelemre méltó dolgozat Dr. Endrődi István, Csepregi Péter és Teknős László munkája. Az első díjat nyert pályázatot tesszük közzé.

Létezik egyfajta általános stratégia és ebből levezethető bevetési taktika? Erre a kérdésre igennel válaszolhatunk, hisz a külföldi szakirodalom mellett az új Katasztrófavédelmi Műveleti Szabályzat is számos kérdésben ad útmutatást.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek felderítése, a környezetbe került vegyületek azonosítása komoly feladat. Hasznos és a hazai gyakorlatba is adaptálható tapasztalatokat szerezhetünk, ha egy másik ország kárfelszámolási rendszerébe nyerünk betekintést. Szerzőnk  a svájci Zürich Kanton Tűzoltó és Mentő Testületének Zürichben található központi bázisán – tapasztalatait osztja meg velünk.

Baleset, tűzeset során az elsőként beavatkozók azonnal szembesülnek a veszélyes anyagokkal. A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárásrendről ma már több szakirodalomból szerezhetünk ismereteket. A radioaktív anyagok, de különösen a biológiai ágensek jelenlétében történő beavatkozás veszélyeiről, lehetséges szabályairól viszont kevés a szakirodalom. Megkíséreljük az ezzel kapcsolatos ismereteket csokorba szedni. 

Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? Ezekre a kérdésekre válaszol szerzőnk.

Az első 2 részben a Cardington tesztet mutattuk be és parkolóház tüzeket. Ebben a részben egy egyszerű tervezési módszert mutatunk be a kompozit szerkezetek membrán hatása számítására tűz esetén.

Szerzőnk az alpintechnika fejlődésének áttekintése mellett leírja az általános eszközrendszer alkalmazási lehetőségeit műszaki mentések során. Bemutatja az élet, és önmentés korszerű módszereit, az eszközök biztonságos alkalmazásának alapelveit.

Az Európai Unió területén nincs harmonizált vizsgálati szabvány az épületek homlokzatán elhelyezkedő homlokzati hőszigetelő, burkolati, bevonati rendszerek homlokzati tűzterjedésének vizsgálatára, viszont pl. a ETICS (THR) hőszigetelő rendszerek rendelkeznek ETA európai műszaki értékelés alapján minősítésekkel. Mit kell figyelembe venni a CPR rendelet hatályba lépése óta?