Tanulmányok

Tanulmány

Szándékos károkozás elleni védelem sajátosságai a súlyos balesetek elleni szabályozás területén
Írta: Dr. Kátai-Urbán Lajos; Dr. Hoffmann Imre; Dr. Lévai Zoltán; Dr. Vass Gyula
Magyarországon az új katasztrófavédelmi szabályozás 2012. évi bevezetésével egyedülálló iparbiztonsági hatósági és felügyeleti rendszer létesült nemzeti, területi és helyi szinten. Jelen cikk bemutatja szándékos károkozás elleni védelem sajátosságait a veszélyes ipari üzemek vonatkozásában.

Megfelelőségi értékelési eljárások - atex 100a
Írta: Koburger Márk

Mit jelent az ATEX 100a? Kikre vonatkozik és mi a célja? Mit nevezünk kockázatértékelésnek? Mik azok a megfelelőségi értékelési eljárások? Milyen dokumentumok igazolhatják a megfelelőséget? Mi az összefüggés a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típus vizsgálati tanúsítvány között? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni a rendeleti és a szabványi háttér pontos bemutatásával, elsősorban a robbanásveszélyes ipari technológiákat kivitelező vállalkozóknak, engedélyező hatóságoknak és az azt üzemeltetőknek.



Térinformatikai alapú döntéstámogató rendszer fejlesztése a Bódva vízgyűjtő területére
Írta: Balogh István, Benkhard Ágost, Csikós Attila, Lipták Attila, Németh Róbert, Verrasztó Zoltán

A közelmúltban történt meg annak a határon átnyúló magyar-szlovák projektnek a befejezése, amely a Miskolci Egyetem (Dobos Endre tszv. egyetemi docens, a Földrajzi Tanszék vezetője) vezetésével, a Kassai Egyetem, a szintén  kassai Biztonsági Főiskola, a BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a dr. Cholnoky Jenő Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Nonprofit Kft közös munkájával azt tűzte ki célul, hogy a Bódva folyó teljes vízgyűjtőjének területére olyan térképi döntéstámogató rendszert készít, mely árvízi helyzetek esetében digitális térképi alapon konkrét gyakorlati alkalmazással segíti a katasztrófavédelmi szakembereket feladataik ellátásában. 

A projekt kapcsán készült tanulmányt tesszük közzé. 

 



A katasztrófavédelem lakosságtájékoztatási módszerei és eszközei
Írta: Mógor Judit - Bonnyai Tünde

A lakosságtájékoztatás, mint lakosságvédelmi feladat, napjainkban a katasztrófavédelmi feladatrendszerben kiemelt helyen szerepel, tekintettel arra, hogy a XXI. század kihívásai elsősorban természeti és/vagy ipari katasztrófákhoz kapcsolhatóak.



Vörösiszap-katasztrófa: az újjáépítés szervezési tapasztalatai
Írta: Benkovics Zoltán

A kiváló szakemberre, a közelmúltban eltávozott Benkovics Zoltánra emlékezünk egyik, a
vörösiszap katasztrófa felszámolásának befejező fázisáról készült írásának közzétételével.
Számos nagy katasztrófahelyzetben és a hétköznapokban is nagyszerű emberről méltán
mondhatjuk, hogy az iszapkatasztrófa felszámolásában és az újjáépítésben maradandót
alkotott. Beírta nevét a történelembe. Hogyan újult meg az eddigi legnagyobb iparkatasztrófa
által sújtott terület?



Milyen változásokat hoz az új OTSZ a homlokzatok területén?
Írta: Lestyán Mária

A Védelem Katasztrófavédelmi szemle 2014/5. számában megjelent cikk folytatásában szerzőnk a homlokzati hőszigetelő rendszerek ETICS – THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzését tekinti át, az új OTSZ 5.0 szerint, valamint kitér arra is, milyen lényegi változások várhatóak ezen a területen.



IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMEN
Írta: Dr. Kátai-Urbán Lajos; Dr. Vass Gyula; Cséplő Zoltán

Az iparbiztonsági szabályozásnak a katasztrófavédelem rendszerében történő fejlődése 15 évre tekint vissza Magyarországon. A veszélyes tevékenységek és a veszélyes áru szállítás felügyeletén túl megjelentek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok is. Jelen cikk célja áttekinteni és értékelni az iparbiztonsági képzési lehetőségeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.



Itt a SEVESO III. Irányelv
Írta: Dr. Vass Gyula, Bali Péter

A SEVESO II. Irányelv megalkotását követően bekövetkezett számos veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset (pl.: Enschede, Toulouse, Nagybánya) az Uniót a szabályozás szigorítására ösztönözte, melynek megfelelően a hazai szabályozás a 2003. évi Irányelv módosítást a 2006. év során átvette. A SEVESO III. Irányelv pedig 2015. június 1-én lép hatályba. Szerzőink tanulmánya SEVESO III. Irányelv rendelkezéseinek hazai jogrendbe történő átültetését és ennek vonatkozásait járják körbe.



Veszélyes áru belvízi szállítási katasztrófavédelmi ellenőrzési tapasztalatok értékelése
Írta: Kiss Enikő

A veszélyes áru vízi szállításának hatósági ellenőrzése nem egészen három évvel ezelőtt került a katasztrófavédelem hatáskörébe. A hatósági ellenőrzések legfontosabb célja a szabályzat betartatása a vízi közlekedés biztonsága érdekében. A fővárosban a Szent Flórián tűzoltóhajó segítségével lehetővé válik a menet közbeni ellenőrzés, amely egész Európában különlegességnek számít. Mohácson 2012. július 4-én hozták létre a hajóellenőri szolgálatot a kikötő épületében, ahol a katasztrófavédelem munkatársai 24/48 órás szolgálati rend szerint ellenőrzik az összes Európai Unióba be- és kilépő veszélyes árut szállító hajót, valamint 2012 augusztusa óta az ADN hatálya alá nem tartozó vízi járműveket is. Jelen cikkben szerzőnk célja az eddigi tapasztalatok értékelése, az eredmények bemutatása, valamint javaslattétel a hiányosságok pótlására

 



Üzemzavarok vizsgálatának gyakorlati tapasztalatai
Írta: Mesics-Kovács-Vass-Kátai-Urbán

Tanulmányukban a szerzők a 2012-2014. időszakban bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok kapcsán fogalmaznak meg javaslatot a jelenlegi iparbiztonsági hatósági módszertan továbbfejlesztésére.

 



Az infrakamera alkalmazása a hibák feltárásában
Írta: Bónusz János

Az infrakamerás mérés nagy előnye, hogy a kép minden pontjára korrekt hőmérsékleti értéket ad. A hőkép alapján a vizsgált berendezésen azonosíthatóak a meglévő hőforrások. Ezek egy része az üzemmeleg állapotra jellemző, de gyakori az üzemi állapottól eltérő, helyi hőforrásokra visszavezethető melegfolt hibahelyre utal. Hogyan detektálhatjuk?

 



Teherhordó acélszerkezetek tűz elleni védelme II.
Írta: Marlovits Gábor

Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (Ap/V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói táblázatokból meghatározhatjuk egy adott terméknek az acél hatásos védelméhez szükséges rétegvastagságát. A festék, a habarcs, és a burkolat ezzel kapcsolatos adatairól, megoldásairól adunk áttekintést a Promat termékein keresztül.




1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50