Tanulmányok

Tanulmány

Atomerőművek biztonsága és az atomerőművi balesetekből, üzemzavarokból levonható következtetések
Írta: Pátzay György, Kossa György*, Grósz Zoltán

Paks bővítése kapcsán cikksorozatunkban az atomenergia múltbeli, jelen és jövőbeni biztonsági kérdéseivel foglalkozunk. Elsőként a jelenleg üzemelő második generációs atomerőművek biztonsági rendszereit ismertetjük, majd a második részben az eddig előfordult komolyabb atomerőművi balesetek biztonsági tanulságaival foglalkozunk. Végül pedig a harmadik és negyedik generációs atomerőművek biztonsági kérdéseit tárgyaljuk, beleértve a paksi bővítés során felmerült legvalószínűbb reaktortípus a VVER-1200 típusú reaktorét.



Építési termékek - Hangsúly a teljesítményen
Írta: Bartha-Vámos László
Két éve – 2011. április 4-én – megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának (Official Journal) L 88. számában az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelet. Ennek 2013. július 1-i teljes körű hatályba lépése mind a gazdasági szereplők, mind a hatóságok tevékenységét alapvetően befolyásolja. A tanulmány célja, hogy az építési termékek gyártói, forgalmazói, tervezői, kivitelezői, felhasználói, továbbá a tűzvédelmi és piacfelügyeleti hatóságok képviselői, a hatósági és szakhatósági eljárások során, a gyakorlatban is hasznosítható információkat kapjanak.


Az éghető folyadékok veszélyeiről - tárolás
Írta: Bónusz János
Az OTSZ eddig nem vette át és nem dolgozta be a 94 –es ATEX Direktívát és annak magyar megfelelő 49/2004 GKM rendelete szerinti zónabesorolást és annak megfelelő három tűzveszélyességi osztályt. Ez igen nehéz helyzetbe hozza a besorolást és az alkalmazást végző tervezőket, és a hatóság dolgozóit. Az ATEX direktíva szerint az éghető gőzök, gázok, ködök zónái az ,,A” tűzveszélyességi osztályba, az éghető és nem éghető porok zónái a ,,B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.


A hidegfényű fénycsöves lámpatestek tűzveszélyességéről
Írta: Bónusz János
A hidegfényű fénycsöves lámpatestek vizsgálatára került sor annak megállapítására, hogy mennyire jelentenek tűzveszélyt normál üzemben. Kétféle lámpatestnél végeztem méréseket, összehasonlítottam a korábbi és a jelenleg érvényes tűzvédelmi jogszabály előírásait, követelményeit – írja szerzőnk.

Biológiai veszélyek a közúton - Mit lehet felderíteni?
A közúti baleseteknél a biológiai ágensek jelenléte, komoly kihívás! A legfontosabb a gyors információszerzés. A beavatkozás előtti felderítés során ismerni kell, hogy milyen jelöléseket, hol kell keresni, ezért röviden összefoglaljuk a felderítés szempontjából legfontosabb tudnivalókat. A fertőző anyagokat az ADR 6.2 osztályba, az UN 2814, 2900, 3291, ill, a 3373 tételekhez kell besorolni.


Egészségügyi hulladékok a közúton és az intézményekben
A biológiai veszélyeken belül különös figyelmet érdemelnek az egészségügyi veszélyes hulladékok. Hazánkban, a gyógyító intézményekben, 8 ezer tonna fertőzésveszélyes hulladék keletkezik évente. Ezekkel az intézményekben és a közutakon találkozhatunk. Mit kell itt figyelembe vennünk? Milyen kiegészítő információkhoz juthatunk a beavatkozás biztonsága érdekében.


A beavatkozás biztonságának feltételei az M3-as metró területén
Írta: Bérczi László, Ecseti Balázs
A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról.


Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai
Írta: Toldi Péter
A közlekedés területén jelentkező tűzoltói beavatkozások alkalmával a beavatkozói állomány egyre gyakrabban találkozik a megszokottól eltérő veszélyforrásokkal. Éppen ezért tisztában kell lennünk a jelenkor új kihívásaival, a modern kori technológiákból adódó veszélyekkel is.

A tűzoltósági feladatok informatikai támogatása a Paksi Atomerőműben
Írta: Böhm Péter
Egy káresemény hatékony kezelése nagyban függ a felelős parancsnok gyors, szakszerű döntéseitől. Ezek a döntések jellemzően nagy pszichikai terhelés mellett, rövid idő alatt, nagy mennyiségű információt figyelembe véve kell, hogy megszülessenek. Igen lényeges tehát, hogy milyen támogatást kap a felelős parancsnok a kárfelszámolási tevékenység irányítása során. Különösen fontos ez a Paksi Atomerőműben, hiszen egy rossz döntés következményei beláthatatlanok lehetnek, miközben maximum tíz percen belül meg kell kezdeni a beavatkozást.


Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások
Írta: Bónusz János
Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.


Virtuális felderítés, virtuális helyszíni szemle
Írta: Kiss Róbert
A 2013. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázatra beérkezett pályaművek közül a bírálóbizottság 2. helyen kiemelt dolgozatnak értékelte Kiss Róbert tűzoltó százados munkáját. A pályázó a tűzvizsgálat újszerű eszközökkel való támogatását, a gömbpanoráma felvételek felhasználási lehetőségeit vizsgálta, kitérve az egyéb lehetőségekre. A dolgozatot adjuk közre.


Eszköz nélküli mentési technikák sérült tűzoltónál
Írta: Nagy László, Vincze Zsolt
A különféle ellenőrző gyakorlatok már-már elengedhetetlen forgatókönyve, hogy egy vagy több tűzoltó megsérül az épületben. Sajnos éles helyzetben is szembesülhetünk ilyen helyzetek kihívásaival. Szerzőink ezekre a helyzetekre kínálnak néhány egyszerű megoldást.



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50