Tanulmányok

Tanulmány

A katasztrófavédelem válaszai a XXI. század globális kihívásaira - Az egyetemi meteorológiai oktatás-kutatás és a katasztrófavédelem kapcsolódási pontja
Írta:
A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a második díjat az ELTE meteorológiai tanszékén dolgozó nyolcfős csapat által készített dolgozatnak ítélte oda. A téma aktualitása vitathatatlan, kihívásaira pedig már napjainkban keresni kell a válaszokat. A közeljövő egyik kiemelt problémájával foglakozó pályaművet adjuk közre.


Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Írta: Dr Horváth Ákos
A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba felcsapó lángokat rendkívül intenzív, a szerves anyagok égéséből származó füst kísérte.  A katasztrófa események és az időjárás összefüggései közismertek. A tűzeset meteorológiai körülményeit elemzi szerzőnk.


A kritikus infrastruktúra védelem fogalmi rendszere, hazai és nemzetközi szabályozása
Írta: Bonnyai Tünde
A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a legjobb pályaműnek Bonnyai Tünde tű. hadnagy a kritikus infrastruktúra védelem fogalmi rendszerével, annak hazai és nemzetközi szabályozásáról készített dolgozatát ítélte. Napjaink és a jövő egyik kiemelt problémájával foglakozó pályaművet adjuk közre.


A nemzeti védekezés rendszere a katasztrófák elleni védekezésben
Írta: Dr. Tóth Ferenc, Dr. Mógor Judit, Bonnyai Tünde
2012. január 1-je fordulópontot jelent a katasztrófavédelmi szabályozórendszerben, hiszen hatályba lép a megújult törvény és végrehajtási rendelete, valamint a kapcsolódó miniszteri rendeletek. A következőkben azon alapvető rendelkezésekbe nyújtunk betekintést, amelyek ismerete elengedhetetlen a katasztrófák elleni védekezésben bármely feladatot ellátó szervek és szervezetek tagjai számára is.


Katasztrófavédelem az ombudsmani gyakorlat tükrében
Írta: Farkas Zsuzsanna, Juhász Zoltán
Az ombudsman – aki Magyarországon az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2012. január 1-től pedig az alapvető jogok biztosa elnevezéssel működik – az Alkotmánybíróság „állami intézményi életvédelem” elméletére építette fel a proaktív vizsgálati gyakorlatát, amely magában foglalja a projektmódszer alkalmazását. Mit tapasztalt a katasztrófavédelemben?


A beavatkozás biztonságának feltételei az M3-as metró területén
Írta: Bérczi László, Ecseti Balázs
A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról.


ADR - a veszély és baleseti információs jelzetek megújításának lehetőségei
Írta: Dr. Lázár Gábor
A beavatkozás döntő eleme a gyors információ. Milyen hiányosságok tapasztalhatók az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információforrásokban? Melyek a fejlesztési lehetőségei? Mit tett ez ügyben a CTIF?


Az önkéntes katasztrófavédelmi tevékenység lehetséges motivációi
Írta: Dr. Zellei Gábor
A Védelem Online Tanulmányok rovatában korábban közölt, az Önkéntesek alkalmazásának lehetőségei a katasztrófavédelemben című cikke folytatásaként, figyelembe véve a témában megjelent új, és módosult szabályozókat is, vizsgálja szerzőnk az önkéntesség néhány indítékát, ráirányítva a figyelmet azokra a buktatókra, melyek a személyek kiválasztásánál, az alkalmasság vizsgálatánál előfordulhatnak.


ADR - veszély és baleseti információs jelzetek az elsődleges beavatkozó szempontjai alapján
Írta: Lázár Gábor
Cikkünk átfogó képet nyújt a veszélyes anyagok közúti szállítási balesteinek elhárításakor az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információ források jelenlegi rendszeréről, hiányosságairól és fejlesztési lehetőségeiről.


Európai szabványon kívüli technológiák alkalmazása a beépített oltórendszerekben - Habbal oltás és a HotFoam rendszer
Írta: Czirok Antal
Bizonyos terek oltásához a beépített habbaloltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás. Az oltáshoz használt habképző-anyag minősége azonban nagyban függ a szabvány által is előírt frisslevegő utánpótlástól. Mik a tapasztalatok ezen a téren?


A lakossági ivóvízellátás környezetbiztonsági kockázatai és a vízminősítés laboratóriumi módszerei
Írta: Dávidovits Zsuzsanna
A víz az élő és élettelen környezet nélkülözhetetlen eleme, alkotója. A mindenki által már jól ismert fontosságán túl szerzőnk célja, hogy szemléltesse a lakossági vízellátás kockázati tényezőit, veszélyeztetettségi módjait. A vízbiztonság kapcsán vázolja a jelenlegi laboratóriumi vizsgálati módszereket, melyek ellenőrzik és biztosítják a lakosság számára a megfelelő ivóvízminőséget. Kitér a laboratóriumi módszereket hátráltató tényezőkre is. 


A vegyi balesetekről
Írta: Dávidovits Zsuzsanna
Az egyre több és újabb vegyi anyagot előállító technológiák újabb kockázatokat vonnak maguk után növelve az ipari balesetek előfordulásának esélyeit. A szerző a vegyi balesetek kapcsán bemutatja az aktuális jogi szabályozást, a vegyi anyagokat, a veszélyhelyzeteket, és a védekezés lehetőségeit, módszereit.  A jogi szabályozáson és a megelőzéshez és védekezéshez szükséges dokumentációkon túl vegyészmérnöki szemlélettel tér ki a veszélyes anyagok viselkedésére vagy a kimutatásukhoz, kárelhárításukhoz szükséges módszerekre is.  


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50