Tanulmányok

Tanulmány

Beszéljünk újra pontosan az aeroszolokról
Írta: Szűts Jenő
A Védelem idei 3. és 4. számában megjelent „Változások az aeroszolos oltó rendszerek háza táján” c. cikkem, úgy tűnik, felkavarta az állóvizet és válaszcikk megírására ösztönözte Veisse István urat, melyben csúsztatásokkal, szakmai tévedésekkel és félrevezető információk terjesztésével illet. Ezekből egy is elegendő lenne ahhoz, hogy reagálni kelljen rá, nemhogy ennyi minden.

A katasztrófapszichológia jelentősége a futball huliganizmus kezelésében
Írta: Rabovszky Dóra
A tanulmány gyakorlati megoldást kíván nyújtani a futball huliganizmus kezelésére a katasztrófapszichológia eszközével. Teszi ezt oly módon, hogy kategorizálja a katasztrófákat, majd a tömegrendezvényeket kategóriába sorolva, megtárgyalja a jelenséghez vezető okokat, a történetet és a kialakulási jellegzetességeket, majd a pszichológia segítségével veszi sorra a futball huliganizmus kapcsán felmerülő beavatkozási pontokat, úgymint: prevenció, krízisintervenció,utókezelés.


A szabadtéri hulladéktárolók tűzvédelme
Írta: Veres György
A fémkonténerek és az éghető anyagú hulladéktárolók döntő többsége az épületeken kívül helyezkedik el. A tárolókban kifejlődő tüzek és a füstképződés személyek biztonságát veszélyezteti és kárt okozhat az ingatlanokban, amikor a tűzátterjedés bekövetkezik az épületre, gépjárműre.


Átalakulóban a katasztrófavédelmi képzés
Írta: Prof. Dr. Bleszity János - Dr. Joó Bálint
Hatalmas változásoknak vagyunk tanúi és egyben résztvevői. Ennek egyik eleme a katasztrófavédelmi képzés. Milyen változások alapozták meg az igényeket? Milyen elvárásoknak kell megfelelni?Miben foglalhatók össze a szakma elvárásai? Milyen válaszok, megoldások születtek ezekre az igényekre?


Beszéljünk egyszer őszintén az aerosolokról
Írta: Veisse István
A cikk megírására a VÉDELEM 2011. XVIII. Évfolyam 3. számában megjelent „Változások az aerosolos tűzoltórendszerek házatáján” című cikk késztetette szerzőnket. Amihez előzetesen több szakemberrel konzultált. Általában célszerű a reakciókat ugyanott megjelentetni azonban a terjedelem, és az idő miatt itt adunk helyet az írásnak, mivel a színvonalas szakamai vitát nagyon fontosnak tarjuk. Reakciójában szerzőnk jelentős angollul elérhető szakmai anyagokra hivatkozik, azokból lefordítva egyes részeket.


Változások az aeroszolos tűzoltó rendszerek háza táján
Írta: Szűts Jenő
A halonok betiltását követően a gyártók nagy erőkkel láttak hozzá az emberek és a környezet számára veszélytelen, ám hatékony oltóanyagok kifejlesztésének. A kutatások egyik eredménye a globális felmelegedést nem okozó és az ózonréteget nem károsító aeroszolos oltó generátorok. Ezek már számtalan esetben bizonyították, hogy helyük van az oltórendszerek palettáján. A technológia azonban teljesen új volt, így az oltóanyagra és alkalmazására vonatkozó szabványok csak mostanában kezdenek megjelenni. A cikk bemutatja az új szabványokat, az általuk megállapított követelményeket, és az aeroszolos oltó rendszerek alkalmazásának néhány fontosabb pontját.

Tűzterjedés és ellene történő védekezés az épített környezetben V.
Írta: Veres György
 Sorozatunkban a tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés főbb követelményei a különféle nyílások lezárásaival foglalkoztunk. Sorozatunk záró részében a falak, födémek, tetők kapcsolódásainak megoldásait mutatjuk be. 

Tűzterjedés és az ellene történő védekezés az épített környezetben IV.
Írta: Veres György
A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó főbb követelmények után a különféle nyílások lezárásainak lehetőségeit vesszük számba.


Tűzszakaszok kiegészítő szerkezetei
Írta: Dr. Takács Lajos Gábor
A tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztásának alapszabályai (Védelem 2010/1), valamint méretezésének új elvei (Védelem 2010/3) után azokat a kiegészítő szerkezeteket mutatja be szerzőnk, amelyek a tűzszakasz-határokon lévő nyílások lezárásában töltenek be funkciót.

2006. augusztus 20-tól a West Balkánig: az embertömeg mint potenciális veszélyforrás
Írta: Zellei Gábor
A szakmai közvélemény egy része a pánikot elkerülhetetlennek, fátumnak tartja, az embertömeg kezelését túl bonyolultnak, így csak nagyon nehezen hasznosulnak a gyakorlatban a már hosszabb ideje rendelkezésre álló tudományos eredmények. Bízom benne, hogy az alábbiak legalább a figyelem felkeltésének, mint minimális célnak megfelelnek. 

A hegesztés, lángvágás, mint tűzkeletkezési ok
Írta: Bajna Balázs
Ezeknél a munkáknál az üzemszerűen jelenlévő szikrák okozzák a tűzesetek többségét, kisebb része a hővezetésre vezethető vissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobb veszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetőségét vizsgáljuk a külföldi szakirodalmi adatok alapján.

Homlokzati hőszigetelések tűzzel szembeni viselkedését befolyásoló tényezők
Írta: Lestyán Mária
Konferenciákon, gyártói cikkekben egyre többször hallani, hogy a két leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő rendszer – a kőzetgyapot és a polisztirol – tűzzel szembeni viselkedése nagyban hasonlít egymásra, s gyakorlatilag nincs különbség az A2 és a B tűzvédelmi besorolású rendszerek között. Tényleg ennyire ostobának lehet nézni a szakembereket?


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51