Tanulmányok

Tanulmány

A fővárost fenyegető ipari katasztrófák és az ellenük való védekezés lehetőségei a 2012. évi jogszabályváltozások tükrében
Írta: Szendi Rebeka
A technika fejlődése és az ipari forradalom a civilizációs eredetű katasztrófák megjelenését hozta magával, melyek hatásai az emberekre és a környezetre súlyosabbak lehetnek, mint a természeti katasztrófák által okozott veszélyek. A zsúfolt Budapesten található veszélyes üzemek potenciális veszélyeztető hatásai megszüntetésének, csökkentésének leghatékonyabb módja a balesetek megelőzése. Ezt a célt szolgálták az eddigi, katasztrófavédelemhez kapcsolódó jogszabályok is. A 2012. január 01-től, illetve az április 15-től életbe lépő változások az említett jogszabályokban pedig pozitívan befolyásolták az ipari balesetek megelőzésére, illetve a veszélyes üzemek felügyeletére irányuló tevékenységet.


HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása
Írta: Jackovics Péter tű. alezredes
A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos, nehéz kutató-mentő speciális, különleges mentőszervezet alakul. Ugyancsak hasonló megfontolásokból jön létre HUSZÁR Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat, az önkéntes mentőszervezetek és a területi polgári védelmi szervezetek bevonásával.


Nem mindennapi küldetés
Írta: Jackovics Péter tű. alezredes
Mint ismeretes, 2011. március 11-én, magyar idő szerint reggel 6.46-kor a Richter-skála szerinti 9.0-es erősségű földrengés rázta meg Japán északi, észak-keleti részét. A térségben lévő Fukushimai atomerőmű meghibásodott, a reaktorokban súlyos üzemzavar lépett fel. Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) látta el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztét –, azonnal elkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervezőmunka. E tevékenység vázlatos ismertetését szolgálja útinapló-szerű visszatekintés. 


Mélygarázs tűz tapasztalatai - 54 lakásból kellett kimenekíteni a lakókat
Írta: Bérczi László tű. dandártábornok
Nagyvárosainkban a gépjárművek elhelyezése is egyre nehezebb. A sűrű beépítésű városrészeken többlakásos társasházak és a nagy tömegeket vonzó bevásárló központok alatt építik ki a gépjárműtárolókat. Az itt keletkezett tűzesetek sajátos problémákat vetnek fel. Egy ilyentűzeset tapasztalatait dolgozta fel szerzőnk.


Milyen feltételeket kell teremteni a befogadó helyeken?
Katasztrófahelyzetben a kitelepített lakosok, illetve a beavatkozó állomány szükség elhelyezésének minimum feltételeire vonatkozóan, a különböző rendeletek, valamint az ÁNTSZ OTH és nemzetközi ajánlások alapján készített összeállítást adjuk közre.


Tűz a veszprémi szigetelőanyag gyárban
Írta: Németh Tamás tű. alezredes
Egy kb. ötezer négyzetméter alapterületű, polisztirolt gyártó üzemcsarnok égett le 2011. augusztus 17-én este Veszprémben, a Videoton Ipari Parkban. A polisztirol égéséből származó sűrű, fekete füstöt még a Balaton partján nyaralók is a levegőben lévő esetleges mérgező anyagok miatt aggódva nézték. Mi történt?


A faanyag égéskésleltetésének módozatai és kivitelezése
Írta: Szitányiné Siklósi Magdolna
A közelmúltban a Budapesti Műszaki Egyetem tűzvédelmi szakmérnöki képzésén tartott előadáson a téma átfogó bemutatására vállalkozott a szakterület hazai szaktekintélye. Szitányiné Siklósi Magdolna okl. faipari mérnök, ny. tűzoltó alezredes, építész tűzvédelmi- és faanyagvédelmi szakértő előadását adjuk közre.

A tűzvédelmi szakértő változó feladatai az új OTSZ tükrében
Írta: Mészáros János
Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a tűzvédelmi szakértői munkában?


Polgári védelmi szervezetek riasztási gyakorlata
Írta: Dr. Takács Árpád
A reagáló képesség növelése érdekében a Békés megyében a 12 órás készenléti idejű területi és települési polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgárok riasztási gyakorlatát hajtották végre. A fő cél, hogy a polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgárok megismerjék feladataikat, tisztában legyenek azok gyakorlati tartalmával, a megalakítási helyekkel. Ezzel hatékonyabbá téve a településeken a védekezési feladatok ellátását.

Döntéstámogató rendszerek fejlesztési lehetőségei
Írta: Noskó Zsolt
Mi is a döntés? Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek valamelyikét, előnyben részesítjük a többihez képest. Hogy mi alapján választunk, sok mindentől függ, de maga a mérlegelési folyamat hozza eredményül a döntést.

Kapcsolódó galéria

Az erdőtűzoltás hatékonyságának közgazdasági megközelítése
Írta: Dr. Restás Ágoston
Hatékonyabb tűzvédelem csak és kizárólag többletköltség árán valósítható meg, vagy rendelkezünk rejtett tartalékokkal? Ha igen szükség van-e paradigmaváltásra? Nagyon is aktuális kérdésekre keresi a választ szerzőnk.
Képek

A globális problémák katasztrófavédelmi aspektusai
Írta: Schmidt Petra
A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt 2011. évi pályázatán a bíráló bizottság a három díj odaítélése mellett díszoklevéllel jutalmazta Schmidt Petra dolgozatát. Hazánk egyik legnagyobb jövőbeni kihívásával az extrém időjárási anomáliákhoz történő alkalmazkodás kérdseivel foglalkozó dolgozat nem kevesebbet ígér, mint egy újszerű katasztrófavédelmi koncepciót az ár-belvíz, illetve aszály jelenségek kezelésében.



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50