Tanulmányok

Tanulmány

A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága a földrengés-veszély újraértékelésétől a célzott biztonsági felülvizsgálatig
Írta: Dr. Katona Tamás János
Dr. Katona Tamás Jánosnak a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Informatikai Kar tudományos főmunkatársának „a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága a földrengés-veszély újraértékelésétől a célzott biztonsági felülvizsgálatig” című dolgozatát díjazta első alkalommal katasztrófavédelmi díjjal az MTA elnöke, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és a Somos Alapítvány alapítója. A dolgozatot adjuk közre.


Rakományrögzítés az ADR-es járműszerelvények esetében (1. rész)
Írta: Dr. Lázár Gábor
A maga nemében hiánypótló cikket a Védelem – Katasztrófavédelmi Szemle 2012/5. számának 59 – 61 oldalán közöltük, itt a Védelem Onlinen, részletesen, teljes terjedelmében olvasható a tanulmány. A rakománybiztonság, rakományrögzítés európai szintű gyakorlatáról szóló irányelvek, a legjobb gyakorlat bemutatásának célja, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló szállítások lebonyolítását a rakományrögzítés tekintetében.


Ár-és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban
Az Európai Bizottság „a természeti csapások, és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról” döntött és felkérte a tagállamokat, hogy 2011. vége előtt bocsássák a Bizottság rendelkezésére a főbb természeti csapások, és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatokkal kapcsolatos információkat, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Hazánkban az OKF vezetésével elkészült ez a dolgozat, amelynek a legjelentősebb hazai veszélyforrással foglakozó részét adjuk közre.


Épületek és zárt terek tüzei, tűzoltói vonatkozásai
Írta: Kéri Tamás
A műanyagok és az éghető építési anyagok elterjedésével a zárt terek tüzei egyre komolyabb kihívást jelentenek a tűzoltói beavatkozás során. Kéri Tamás tűzoltó hadnagy pécsi szolgálatparancsnok a Dr. Balogh Imre Emlékpályázatra készített pályaművét a bírálóbizottság III. Helyezésben részesítette. A dolgozatot adjuk közre.


A lakossági tájékoztatás szerepe az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések biztonságos alkalmazásában
Írta: Sebestyén Ágnes
Napjainkban, elsősorban a víz esztétikai (szag, íz, zavarosság) problémái miatt, egyre nagyobb az igény a vezetékes ivóvíz utótisztítására. Ezek a kisberendezések valóban képesek a víz bizonyos tulajdonságait javítani, de a nem megfelelő használat miatt a kezelt víz sok esetben egészségi kockázatot jelenthet a fogyasztó számára. A tanulmány összefoglalja az ivóvíz utótisztító kisberendezések legfontosabb típusait, ezek előnyeit, hátrányait, az alkalmazás feltételeit, kiemelve a lakossági tájékoztatás szerepét.
Kulcsszavak: ivóvíz, ivóvíz utótisztító kisberendezés, lakossági tájékoztatás, ivóvíz-minőség


Európai szabványon kívüli technológiák alkalmazása a beépített oltórendszerekben - Vízzel oltás - Kiterjesztett szórásfelületű (EC) sprinklerek
Írta: Czirok Antal
Bár az európai sprinkler szabvány nem tárgyalja, a kiterjesztett szórásfelületű sprinklerek (EC sprinklerek) létjogosultsága mára már sokszor bizonyított és köztudott.  Használatuk eredményeképpen csökkenthető a beépítendő fejek száma, a hozzájuk vezető csővezeték és a szerelőanyag mennyisége, és ebből, adódóan a munkaidő és a munkadíj is.


Tűzoltó készülék vizsgálatok tapasztalatai - a tűzoltási teljesítménynövelés kérdései
Írta: Szabó Attila
Az oltásteljesítmény alapú műszaki követelmények miatt a gyártók a lehető legnagyobb tűzméret elérésére törekednek a minősítő vizsgálatokon. Az eredményhajszolásban mindenki a legoptimálisabb körülmények kialakítására törekszik. Kérdés, mennyiben tükrözi a kapott eredmény egy valós tűznél a tényleges tűzoltási potenciált?


Tűzvédelmi tervezés - jogosultság és felelősség
Írta: Dr. Bedő Katalin
„A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas ...” /Heinrich Heine/ Ez a bölcsesség igaz az építőipari kivitelezés és a tűzvédelem területén is, hiszen csupán saját tapasztalatra hagyatkozni, abból tanulni ebben a körben megbocsáthatatlan nagyvonalúság lenne. A körültekintő és szakszerű tervezés, mely nem az egyéni tapasztalatot, hanem az összes idáig felhalmozott tudást hasznosítja, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasság gazdaságos megvalósításának záloga.


A tűzvizsgálati tevékenységre való felkészítés áttekintése
Írta: Dr. Schweickhardt Gotthilf
A tűzvédelmi igazgatási tevékenység feladatrendszerének egyik elemét képezi a tűzvizsgálati tevékenység. A tűzvizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ez adja a jogi keretet, s egyben meghatározza a végrehajtandó általános eljárási feladatokat és azok rendjét, tartalmát.


A fővárost fenyegető ipari katasztrófák és az ellenük való védekezés lehetőségei a 2012. évi jogszabályváltozások tükrében
Írta: Szendi Rebeka
A technika fejlődése és az ipari forradalom a civilizációs eredetű katasztrófák megjelenését hozta magával, melyek hatásai az emberekre és a környezetre súlyosabbak lehetnek, mint a természeti katasztrófák által okozott veszélyek. A zsúfolt Budapesten található veszélyes üzemek potenciális veszélyeztető hatásai megszüntetésének, csökkentésének leghatékonyabb módja a balesetek megelőzése. Ezt a célt szolgálták az eddigi, katasztrófavédelemhez kapcsolódó jogszabályok is. A 2012. január 01-től, illetve az április 15-től életbe lépő változások az említett jogszabályokban pedig pozitívan befolyásolták az ipari balesetek megelőzésére, illetve a veszélyes üzemek felügyeletére irányuló tevékenységet.


HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása
Írta: Jackovics Péter tű. alezredes
A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos, nehéz kutató-mentő speciális, különleges mentőszervezet alakul. Ugyancsak hasonló megfontolásokból jön létre HUSZÁR Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat, az önkéntes mentőszervezetek és a területi polgári védelmi szervezetek bevonásával.


Nem mindennapi küldetés
Írta: Jackovics Péter tű. alezredes
Mint ismeretes, 2011. március 11-én, magyar idő szerint reggel 6.46-kor a Richter-skála szerinti 9.0-es erősségű földrengés rázta meg Japán északi, észak-keleti részét. A térségben lévő Fukushimai atomerőmű meghibásodott, a reaktorokban súlyos üzemzavar lépett fel. Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) látta el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztét –, azonnal elkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervezőmunka. E tevékenység vázlatos ismertetését szolgálja útinapló-szerű visszatekintés. 



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51