Tanulmányok

Tanulmány

A KATASZTRÓFAVÉDELEM HELYE, SZEREPE A XXI. SZÁZAD ELEJÉN
Írta: Dr. habil Bukovics István ny. tű. mk. vezérőrnagy
„A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem időszerű társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései” című tudományos konferencia (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) előadás anyaga

Fővárosi tűzoltók Görögországban
Írta: Palotai Zs. Gábor tű. őrgy.

2007 a hatalmas erdőtüzeinek helyszínén Görögországban segített a fővárosi tűzoltók maroknyi csapata. A tapasztalatokról a helyszínen járt kollégánk úti beszámolóját valamint a csapat fényképfelvételeit adjuk közre.


Kapcsolódó galéria

Risk Level as Emergency Indicator: A Mathematical Framework for Nonprobabilistic Risk Systems Based on Fault Tree Methodology
Írta: ISTVÁN BUKOVICS
A tanulmány célja egy olyan veszélyhelyzeti indikátor elmélet ismertetése, amely a katasztrófa kockázati rendszerek közvetlen logikai leírásának matematikai alapjaira épül, és szemlélete szorosan kapcsolódik a hibafa módszerhez.

A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem egyre aktuálisabb rendészeti feladat, melynek egyik jelentős tartaléka a tudományos elméleti alapok kidolgozása.
A jelen tanulmány célja egy olyan veszélyhelyzeti indikátor elmélet ismertetése, amely a katasztrófa kockázati
rendszerek közvetlen logikai leírásának matematikai alapjaira épül, és szemlélete szorosan kapcsolódik
a hibafa módszerhez. Nem törekszünk feltétlenül numerikus jellegű indikátorok meghatározására, tekintve, hogy a logikai indikátorok az esetek nagy többségében mind elméleti, mind gyakorlati szempontból alkalmasabbnak látszanak. A célunk olyan (numerikus és logikai) indikátorok meghatározása, amelyek elméleti szinten, közvetlenül a szóban forgó hibafa matematikai modelljéből származtathatók, alkalmazva természetesen a klasszikus (matematikai, vagy szimbolikus) logika törvényszerűségeit és szabályait.


A klímaváltozás lehetséges hatásai és a lakosságot érintő katasztrófavédelem
Írta: Prof. Dr. BUKOVICS István
A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre nyilvánvalóbban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeivel illetve az ezzel összefüggő kutatások legújabb eredményeivel és az ebből eredő kérdésekre adandó válaszokkal foglalkozik a tanulmány.

THE STUDY OF THE TOLERABILITY OF THE ECOSPHERE IN CELLULAR AUTOMATON MODELS
Írta: Dr. István Bukovics

Az elmúlt 5 -10 év kutatásai bebizonyították, hogy a környezeti rendszer (ökoszféra) sejtautomata felfogásban történő vizsgálata gyümölcsözőnek igérkezik.


E kutatási irány legfontosabb jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
A sejtautomata modell ma az egyik leghatékonyabb operatív kutatási eszköz, amellyel a komplex rendszerek kisérletileg tanulmányozhatók. A kisérletezés eszköze a számítógép, az orvosi kutatásban alkalmazott in vitro módszerrel analóg „in silico” technika.
A sejtautomata modell számot tud adni az emergenciáról amit a magyarban talán az angol „emergence” után a „rendszer-létesülés” kifejezéssel lehet visszaadni.
A sejtautomata modell számot tud adni az önszerveződésről, amely a környezeti rendszerek elidegeníthetetlen attribútuma.
A környezeti rendszerek tanulmányozására Clarke által kifejlesztett SLEUTH elnevezésű sejtautomata-modell feltárta azokat a hatáselemeket és kockázati tényezőket amelyek tekintetbevétele a gyakorlati alkalmazásokat is lehetővé teszik.

A tanulmány angol nyelvű !

 



Extrém időjárási események az infrastruktúra sérülékenysége
Írta: Gyenes Zsuzsanna
A katasztrófavédelem egyik legfontosabb feladataként jelentkezik, hogy kielemezze az utóbbi évek kár eseményeit. A szélviharok, a hirtelen lezúduló csapadék és az extrém magas, illetve alacsony hőmérséklet elemzése azért fontos, hogy képesek legyünk megtenni a megelőző lépéseket ezen események következményeinek elkerülésére.

Milyen létszámra kell tervezni az épületek tűzvédelmét?
Írta: Mészáros János, Takács Lajos, Wagner Károly

Miből célszerű (kell) kiindulni a tűzvédelmi tervezőnek vagy szakhatóságnak, ha nincs egyértelmű adat a létesítményben potenciálisan jelenlévő személyek számáról? Mit lehet (kell) figyelembe venni? A tervezett új Tűzvédelmi Kódex alapján a napi gyakorlatot nagyban segíthetik a javaslatok.

Kapcsolódó fórum



Balaton Európa legbiztonságosabb tava
Írta: Jamrik Péter

A balatoni vízi mentés helyzetével foglalkozó konferencián előadásában a szerző feldolgozta a hazai jogszabályok vízi mentéssel foglalkozó előírásait. Az egyes szervek jogszabályi kötelezettségének megállapítása mellett kitér a finanszírozás kérdéseire.



A civil vízi mentés múltja, jelene és jövője a Balatonon
Írta: Bagyó Sándor

A balatoni vízi mentés helyzetével foglalkozó konferencián elhangzott előadásból jól nyomon követhető az elmúlt közel 20 év fejlődése. A 2007. év nyarának adatai pedig mutatják a mentőegyesületek munkáját.



A festékek szárazanyag tartalma és veszélyei
Írta: Bónusz János
A festékek oldószerből és szárazanyagból készülnek. Az oldószerekről minden festékes dobozon van információ. A gyakorlatban ennek alapján döntjük el a festék tűz- vagy robbanásveszélyességét. A szárazanyag tartalomról és annak veszélyeiről nem szoktunk beszélni.

Terminálkövetés és az EDR - a járművek helyének folyamatos követése
Írta: Szabó József
A beavatkozások irányításában és az ügyeleti-rendszerek kialakításában, működésében új irányt szab a kéznyújtásnyira került EDR. A beavatkozás valósidejű követése ill. pozícióhelyes utólagos bevetéselemzés, vagy taktikai rajz készítése is új lehetőség.


Erdők tűzveszélyességének meghatározása a meteorológiai viszonyok függvényében
Az OKF-en az elmúlt időszakban kutatást folytattak az erdők tűzveszélyességét előrejelző, meghatározó meteorológiai alapú indexek típusairól, rendelkezésre állásukról, hozzáférhetőségükről. A tapasztalatok szerint akár a közeljövőben új megoldások alkalmazására kerülhet sor.


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50