Tanulmányok

Tanulmány

Kockázatbecslési eljárás Magyarországon
Írta: Tóth Ferenc - Harmati István - Cseh-Szakál Tímea
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.


Az átszellőztetett homlokzatok nagyobb veszélyt hordoznak
Írta: Lestyán Mária
A 2011 október 6-tól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban nagy változás, hogy az épületek átszellőztetett homlokzatainak létesítésénél a teljes rendszernek homlokzati tűzterjedés határértékre minősítettnek kell lennie – a teljes rendszernek, A1 nem éghető hőszigeteléssel együtt vizsgálva. Szerzőnk olyan helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amely tűzesetnél életveszélyes következményekkel járhat. 


A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme
Írta: Dr. Bognár Balázs
Vannak olyan rendszerek, amelyek biztonságos működése elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság működése szempontjából. E rendszerek védelmének nemzetközi szabályozását, a szabályozásukkal kapcsolatos európai törekvés lényeges pontjait, és a magyarországi szabályozás helyzetét mutatja be szerzőnk.


Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban
Az elmúlt évben, az Európai Unió többi tagállamával együtt, az egyik kiemelt feladat volt az országunkra jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének elkészítése. A cél, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Ez a nagyléptékű munka elkészült. Az árvízi és belvízi veszélyek kockázatát feldolgozó tanulmányt adjuk közre.


Gondolatok az etika, erkölcs fogalmáról
Írta: Ürmösi Károly
Hivatás vagy szakma? Milyen értékekkel, értékviszonyokkal, hagyományokkal, szervezeti kultúrával rendelkezünk? Mit jelent mindez egy új szervezetnél? Mit jelent a „jó” keresése? Milyen kihívásokkal kell szembenézni a fiatal hivatásos állománnyal foglalkozóknak ebben a folyamatban? Mire lehet építeni?


A tűzoltásvezetők döntéseinek néhány aspektusa elméleti szempontból
Írta: Restás Ágoston
A döntéselmélet, mint a szervezés és vezetéstudomány részterülete csupán néhány évtizedes kutatási múltra tekint vissza. Külön tudománnyá válását a gazdasági szféra kockázatcsökkentő elvárásának kényszere jelentősen elősegítette. Ezért a döntéselmélet alapvetően olyan területeket vizsgált, ahol a döntéshozónak a hosszútávra kiható döntések meghozatalához nagyságrendekkel több idő áll rendelkezésére, mint a percek -, de még inkább másodpercek - alatt döntéskényszer alá kerülő tűzoltásvezetők, vagy mentés irányítók. Természetesen a feltételrendszerek és a körülmények sem hasonlóak, így a döntési mechanizmus sem lehet azonos. A kutatások azt mutatják, hogy a kényszerű döntéseket meghozók nem a klasszikus elemző, problémamegoldó gondolkodás mechanizmusa alapján döntenek, hanem ún. felismerés alapú döntést (recognition primed decision) hoznak.


Tűzvédelmi burkolatok helyes szemléletű kialakítása Harmathy szabályainak elemzésével
Írta: Dr. Takács Lajos
Harmathy Tibor “Ten Rules of Fire Endurance Ratings” címmel jelentette meg az összetett épületszerkezetek tűzállóságára vonatkozó szemléleti szabályait a Fire Technology 1964. júliusi kiadásában. Cikkünk célja, hogy bemutassa a hazánkban kevéssé ismert Harmathy-féle szabályokat és értékelje azok mai érvényességét a megjelenésüket követő több mint 45 év elteltével, továbbá az értékelésen túl szemléleti következtetéseket vonjon le az összetett, sok rétegből álló mai épületszerkezetek kialakítására, helyes tűzvizsgálati előkészítésére és megfelelő kivitelezésre történő alkalmazhatóságukról.


Free-Cooling, Night-cooling kánikula idején - természetesen füstelvezetőkkel
Írta: Nagy Katalin
Idén is menetrendszerűen megérkezett a nyár. A nyárhoz tartozó kánikula mégis meglepetésként, mondhatni váratlanul éri az embereket. Nincs ez másként a csarnokokat üzemeltetőknél sem. A kánikula első hetének vége felé megszaporodnak azok a telefonhívások, amelyek az után érdeklődnek, lehet-e a hő- és füstelvezető kupolákat szellőzésre is használni. A válasz természetesen igen, de mint mindenre, erre is igaz: csak kellő körültekintéssel. Járjuk kicsit körbe, hogyan lehet megoldani ezt a feladatot.


Oltóvíz-visszatartás - katasztrófa megelőzés, élővíz védelem
Az égés során még az amúgy veszélytelennek minősített anyagokból, és építési elemekből is rendkívül sokféle égéstermék és maradványanyag képződhet, amelyek veszélypotenciálja csak nehezen felmérhető. Ugyanez a kémiai anyagokat tároló raktáraknál nagyságrendekkel jelentkezhet. Mit és hogyan kell a megelőzés érdekében tenni? Nálunk ez még gyerekcipőben sincs, ezért a német irányelveket vettük górcső alá.


Változó szakértői feladatok - telekalakítástól a kiviteli tervig
Írta: Mészáros János
Szerzőnk a részletekbe bocsátkozva, egy-egy példán keresztül elemezi a tűzvédelmi tervező/szakértő – az OTSZ előírásai következtében megváltozott – tennivalóit.


Zárt téri tüzek modelljei II.
Írta: Szikra Csaba
A Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle 2011/4. számában a zárt téri tüzek elemzésére alkalmazott ideális csóvamodellből származtatott egyenletek, a lángmagasság, a láng pulzálás és a csóva hőmérséklet alkalmazását ismerhettük meg. Szerzőnk most a tapasztalati úton származtatott csóvaegyenleteket és a korlátozott csóva egyenleteit ismerteti.


A tűzvédelmi szakértő változó feladatai az új OTSZ tükrében
Írta: Mészáros János
Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a szakértői munkában?



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50