Tanulmányok

Tanulmány

Zárt téri tüzek modelljei II.
Írta: Szikra Csaba
A Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle 2011/4. számában a zárt téri tüzek elemzésére alkalmazott ideális csóvamodellből származtatott egyenletek, a lángmagasság, a láng pulzálás és a csóva hőmérséklet alkalmazását ismerhettük meg. Szerzőnk most a tapasztalati úton származtatott csóvaegyenleteket és a korlátozott csóva egyenleteit ismerteti.


A tűzvédelmi szakértő változó feladatai az új OTSZ tükrében
Írta: Mészáros János
Az emberiség fejlődése elválaszthatatlan - egyebek mellett – a technikai fejlődés történetétől. Ugyanez érvényes „kicsiben” hazánk építészetére, a közelmúlt tűzvédelmére és azon belül az építészeti-műszaki tervezés tűzvédelmi szabályozására is. Jelentős változások részesei vagyunk. Mi változik a szakértői munkában?


Zárt téri tüzek modelljei I.
Írta: Szikra Csaba
Az utóbbi időben gyakran szimulációs technikákat használunk a zárt téri tüzek elemzésére, melynek célja lehet például hő- és füstelvezető berendezések hatékonyságának vizsgálata. A modellek jóságát (pontosságát) számos tényező befolyásolja. A sok közül talán az egyik legfontosabb az alkalmazott tűzmodell. Szimulációs technikák alkalmazása esetén szakítanunk kell a fajlagos hőfelszabadulás alkalmazásának gyakorlatával (determinisztikus-közelítés, tűzterhelés). Ennél sokkal pontosabb információra van szükségünk: a hőfelszabadulás teljesítményének időbeli alakulására. Ezért fontos megismernünk a nemzetközi irodalomban fellelhető különböző elvi megfontolásokon nyugvó, illetve mérésekkel alátámasztott zárt téri tűzmodelleket, melyekre építve a tűz hőteljesítményének és füstfejlesztő képességének időbeli lefolyása is számítható.


Alpintechnika alkalmazási lehetőségei tűzoltói beavatkozásoknál
Írta: Nagy Zsolt
Az alpintechnikai eszközök alkalmazása számos esetben könnyítette meg a tűzoltóságok tűzoltási, műszaki- mentési beavatkozásait az utóbbi években. Szerzőnk ezeknek a speciális eszközöknek az alkalmazási lehetőségeit vizsgálja írásában.


A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei a tömegrendezvények biztosítása során
Írta: Kasza Anett
Az elmúlt évek tragikus kimenetelű rendezvényei (2006. augusztus 20., West-Balkán) rávilágítottak arra, hogy a tömegmozgások kezelése, és a résztvevők testi épségének garantálása érdekében új, a gyakorlatban is alkalmazható elgondolásokra és kutatásokra van szükség. Szerzőnk áttekinti a rendezvények típusait, ezen belül is a tömegrendezvények jellemzőit, majd megvizsgálta a főváros leghosszabb kiterjedésű alagútrendszerének védelmi lehetőségeit a rendezvények biztonságának növelése szemszögéből.


„Ecce ego christianus sum” Szent Flórián vértanú, a védőszent
Írta: Berki Imre
Flórián naphoz közeledve a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma Szent Flórián a Védőszent címmel időszaki kiállítást rendezett. A kiállítás 2013. április 29 és május 31 között lesz látható a Duna Palotában, amelyre mindenkit szeretettel várnak. A kiállítás megnyitására készült tanulmányt közöljük.


Miért fontos a stressz kezelése
Írta: Nádházi Mária
A stressz  a pszichológiai feszültség állapotát tükrözi, amelyet az emberre ható stresszorok idéznek elő. Ebben az esetben az angol „stress” szó az okozatot jelöli, amely kiváltó eseményei a stresszorok. Az embereknek ezekre adott válaszai a stresszreakciók. Miért fontos általában és különösen a tűzoltók esetében a stressz kezelése?

Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások
Írta: Bónusz János
Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben nincs, és/vagy a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Írásos szabályozás nélkül a munkát nem szabad elkezdeni.


Veszély-elhárítási tervezés a vasúti rendező-pályaudvarokon
Írta: Horváth Hermina, Kátai-Urbán Lajos
A vasúti veszélyesáru-szállítás és -tárolás biztonsági kérdései különösen fontosak a lakosság védelmének biztosításában. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeknél alkalmazott veszélyeztetettség értékelési ésveszély-elhárítási tervezési feladatoknak megfelelő tevékenységet a vasúti rendező pályaudvarok esetében is el kell végezni. Mik a teendők?


A tűzoltói beavatkozások során kialakulhat pánik
Írta: Nádházi Mária
A tűzoltói beavatkozás az egyik olyan tevékenység, amely során nincs helye pániknak. Ennek ellenére kialakulhat pánik a mentendő személyek között és a mentő tűzoltó egységben egyaránt. A tűzoltó bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amely pánik kialakulásához vezethet. Melyek ennek sajátosságai? Hogyan kezelhetők ezek a helyzetek?


E-learning, mint lehetőség a tűzoltóképzésben
Írta: Nagy Zsolt
Mit nyerünk az elektronikus kommunikációs eszközök használatával a hagyományos konzultációs alkalmakhoz képest? Nincsenek térbeli és időbeli korlátok, viszont a tömérdek információ feldolgozása külön kihívást jelent az oktatásban az e-learning számára. Szerzőnk a tűzoltóképzés fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja az e-learning alkalmazásával.


Robbanásvédelmi dokumentáció
Írta: Koburger Márk, Zsarnovszki Attila
Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.



1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50