|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Méltányos bírságolási gyakorlat alkalmazása 2009. augusztus 03.
Mennyit fizetünk a közúti szabálysértésért? 2009. július 31.
2009. július 27.
A tűzesetek során bevetett eszközök 2009. július 27.
Hogyan válasszuk hordozható gázkoncentráció mérőt? 2009. július 20.
A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai 2009. július 20.
„Gyorsbeavatkozó gépjárművet építettek tűzoltók” - AMIKOR AZ EGYIK SZEM ÖRÜL, A MÁSIK SÍR! 2009. július 15.
Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? 2009. július 13.
Az új tűzoltósisak szabvány biztonsági követelményei 2009. július 13.
2009. július 07.
Hol kell elekrosztatikus feltöltődés ellen felülvizsgálatot tartani? 2009. július 07.
|
Bajnai Gordon Miniszterelnök Úr levélben felkérte a bírság kiszabására jogosult államigazgatási hatóságokat, hogy az esetenként szükségessé váló bírságkiszabás során, a jogszabályokban biztosított mérlegelési jogkörüket körültekintően, kellő méltányossággal, ügyfélbarát módon gyakorolják. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Megjelent a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormány rendelet. Ennek 5. számú melléklete a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos szabályszegések büntetési tételeit tartalmazza. Tájékoztatásul valamennyi tényállást közöljük.
A 2000-ben magyar nyelven is kiadott MSZ EN 1127-1 szabvány igen jól definiált, jól használható elméleti és módszertani alapokat adott úgy a gáz/gőz/köd, mint a por/szál által veszélyeztetett robbanásveszélyes területekre. Közben 2007-ben életbe lépett ennek átdolgozott változata, sajnos angol nyelven. Hogyan használjuk, ebben segít eligazodni szerzőnk.
Sokat beszélünk arról, hogy mennyi és milyen felszerelést kell málházni a tűzoltó gépjárműre. Igyekszünk is mindent felmálházni. Mit mutat a gyakorlat? Milyen eszközöket használunk és melyeket alig? 1998 – 2006 között a statisztikai adatgyűjtés lehetőséget adott ilyen elemzésre, hát elvégeztük.
Több megközelítés lehetséges a kiválasztásnál. Pl.: megközelíthetjük engedélyezési (ATEX robbanásbiztos kivitel és méréstani) valamint műszaki-technikai (reakció idő, pontosság, drift, élettartam, IP 67 védelem) oldalról. A másik lehetőség, amit most alkalmazunk, amikor gyakorlati-technikai oldalról közelítjük meg a személyi és hordozható mérőműszerek felhasználhatóságát.
A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése és egyeztetése a 21/2000 BM-IM-TNM együttes rendelet módosításának, amely többek között szabályozza a hivatásos állományúak fizikai felmérését. 
Általában nem reagálunk másutt megjelenő hírekre. Ha most mégis eltérünk ettől a szokásunktól, annak nyomós oka van. Internetes portálon megjelent a hír, hogy szolgálatuk során szerzett tapasztalataik alapján tűzoltóautó építésébe fogott két tűzoltó. A cikkből bizony érdekes dolgokra következtethetünk. Hogyan lehet, szabad ilyesminek nekilátni? Szerzőnk ezekre reflektál írásában.
Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérnek. Az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatait adjuk közre.
A bevetések során jelentkező megnövekedett igénybevételek - pl. extrém hőterhelés, megnövekedett mechanikai hatások, elektromos áram - a tűzoltósisakok védőképességi követelményeit megfogalmazó EN 443:1997 szabvány újra fogalmazását is szükségessé tették. Mi változott?
Hozzászólásában kollégánk a Védelem onlinen megjelent Olasz Lajos tűzoltó alezredes Úr által írt "Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata" című cikkhez fűzött észrevételt. Felkértük a szerzőt reagáljon a felvetésre. A két írást közöljük.
