|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Harminc év cikkei – egy tűzvédelmi szakkönyvtár 1994–2023 2024. február 19.
Februári szabványok – Tűzbiztonság szakszótár és sok helyesbítés 2024. február 15.
Papírmentes, digitális épületüzemeltetés VII. 2024. február 15.
2024. február 14.
Újfajta lítiumion-akkumulátor: biztonságosabb, erősebb, jobb? 2024. február 13.
Drónfelvételek – egy ipari csarnok égett 2024. február 12.
A következő évek kihívásának neve: BESS 2024. február 12.
2024. február 09.
Videón az Oázis kertészet tűzesete – ötezer négyzetméter lángokban 2024. február 08.
Napelemes rendszerek – Mitől égnek a modulok? 2024. február 08.
Mire jó a Dräger FireGround felügyeleti rendszer? 2024. február 07.
Hogyan alkalmazzuk az oltóanyagegységet a tűzoltó készülékek kiválasztásához? 2024. február 06.
|
Betöltötte a harmincadik évét a Tűzvédelem szakfolyóirat, amelynek célkitűzése, Védelemként indulva, a kezdetektől fogva változatlan: a szakmai képzés, önképzés elősegítését, a szakemberek közötti kommunikációs fórum megtemetését tekintjük feladatunknak. 30 év alatt 181 lapszámban, 11,5 ezer oldalon 3827 cikk jelent meg. A lapot továbbképzési anyagként is használják, ebben kívánunk segíteni a teljes címlista közreadásával.
Február elején 286 szabványváltozást történt. 133 új szabvány jelent meg, 115-öt visszavontak, 20-at helyesbítettek, 9-et módosítottak, magyarul 9 szabvány jelent meg. Szakterületünket két szabvány érinti: tűzbiztonság szakszótár és sprinkler szivattyúk. Javaslunk egy kis kikacsintást a társadalmi biztonságra. A sok helyesbítéssel pedig helyreáll a szakmai rend.
Hogyan könnyíthetjük meg a tűzvédelmi előírások teljesítését, ellenőrzését a napi gyakorlatban? Erre keresi a választ a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség szakmai napja.
Adott egy távirányítású, lánctalpas erdészeti jármű farönkök, víztartályok, eszközök nehéz terepen történő szállítására. Valaki gondolt egyet, és a víztartály mellé szivattyút rakott, amihez tűzoltó tömlő csatlakoztatható. Ennyi az újdonság – de néha az egyszerű ötletek működnek a legjobban.
Időről időre felröppennek a hírek több olyan fejlesztésről, amelyek szerint „most már tényleg, becsületszóra” a lítiumion-akkumulátorok következő fejlődési szakaszába léptünk, mert hamarosan meglesz a „jobb, erősebb, biztonságosabb” akku. Nézzük meg az egyik trónkövetelőt – a szilárdtest-akkumulátort, amelyik egyébként tűzvédelmi szempontból is előnyös lenne –, és ennek kapcsán vizsgáljuk meg azt is, hogy mi van a fejlesztések mögött.
A drónokra egyre több feladat hárul a tűzvédelemben is. A nálunk egyenlőre még ritka drónhasználatok egyikére február 7-én Füzesgyarmaton egy kb. 500 négyzetméteres ipari csarnok tűzeseténél került sor. A drónfelvételek más nézőpontból mutatják az eseményeket.
Tavaly októberben súlyos robbanás történt egy németorsztági településen. A hatóságok szerint az ok egy nagy teljesítményű, napelemes rendszerhez kötött akkumulátorcsomag (battery energy storage system) volt. Gyaníthatóan ez lesz az egyik legújabb kihívás, amivel a tűzoltóknak szembe kell nézniük – és a végfelhasználói környezetre optimalizált oltórendszerek, vagy az akkumulátortechnológia megreformálása nélkül szűkös a mozgástér.
Az erdőtűzoltás egyik eszköze a légi úton célba juttatott oltóanyag – ez ugyanakkor értelemszerűen drága, ráadásul nem mindenhol valósítható meg a megfelelő infrastruktúra vagy a bevethető légi eszközök hiánya miatt. Egy német cég erre talált ötletes megoldást: a légi oltás „vízszórásképét” reprodukálták a talajra telepített tömlővel. 
Február 6-án, Budapesten, kedden éjszaka keletkezett tűz egy ötezer négyzetméteres könnyűszerkezetes épületben és a képek tanúsága szerint hatalmas lángokkal égett. A füst alapján jelentős mennyiségű éghető anyag volt az épületben, és a régi interneten fellelhető képek azt is mutatják, hogy az épületszerkezetek.
A legtöbb a napelem a családi házak tetőszerkezetére kerül. Mekkorák ezek az elemek? Milyen súly terheli a tetőt? Mitől égnek a napelemes modulok? Mire kell számítani a tűzoltóknak tűz esetén? Melyek a tűzvizsgálatok fő megállapításai?
A Dräger hosszú évek óta fejleszti és vizsgálja a tűzoltók légzőkészülékben végzett bevetésének felügyeletét, illetve a légzőkészülékek használata során alkalmazott kommunikációs rendszereket. A hosszas tesztelés eredménye a Dräger FireGround komplex felügyeleti rendszer, amely valós időben továbbítja a bevetés során keletkező létfontosságú információkat, így biztosítva több időt a taktikai döntések meghozatalához.
Az „oltóanyagegység” (OE) egy olyan segédmennyiség, amely lehetővé teszi különböző típusú tűzoltó készülékek esetében a teljesítmények összehasonlítását és a tűzoltó készülékek oltásteljesítményének összeadását. Mit segít ez a készülékek kiválasztásában?
