|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Szendvicspanelek rögzítésének tűzvédelmi kérdései II. – Falak, homlokzatok 2023. szeptember 29.
Októbertől itt az üzemeltetői e-matrica! – Milyen előnyökkel jár? 2023. szeptember 28.
Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – PV panelek tűzkockázata 2023. szeptember 27.
A világ legnagyobb sziklamászó csarnoka fából 2023. szeptember 26.
Habbal oltás a kézi tűzoltó készülékekkel – Hogyan cseréljük flourmentesre? 2023. szeptember 25.
Csaknem hárommilliárd forint a katasztrófakockázatok felmérésére 2023. szeptember 25.
Mi olvasható a Tűzvédelem 2023/5. számában? 2023. szeptember 22.
Tisztújítás az MMK Tűzvédelmi Tagozatánál 2023. szeptember 19.
Szeptemberi szabványok – Riasztásátvitel és CO-érzékelés 2023. szeptember 18.
FOGMAKER Balatonföldváron: villámgyors, automata oltás a motortérben 2023. szeptember 15.
E-oltólándzsa Balatonföldváron 2023. szeptember 14.
Dräger UCF FireCore: hőkamera, mindig kéznél? 2023. szeptember 13.
|
Szerzőnk az előző cikkben részletesen kifejtette, hogy miért nem tekinthető a szendvicspanel önmagában építményszerkezetnek. Ennek oka részben az, hogy szükség van csavarokra, vagyis egy másik építési termékre is a tartószerkezeti rögzítéshez. Tehát két, egymástól független gyártó által előállított építési termékről beszélünk, melyeket a helyszínen építenek hozzá egy harmadik termékhez, a tartóelemhez.
Ahogy korábban arról már beszámoltunk, az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési naplók előnyeit fedezték fel és terjesztették ki üzemeltetők oly módon, hogy az elektronikus bejegyzések QR-kód segítségével kiolvashatók a zárt informatikai rendszerből.
A PV, azaz fotovoltaikus rendszerek fejlesztése gőzerővel zajlik. A zöld energia biztosítása érdekében ezek egyre szélesebb körben és megoldási módban jelennek meg az épületek homlokzatain, tetőin. Úgy vagyunk ezzel, mint az építőipari termékek hatalmas ütemben zajló fejlesztéseivel. A különbség, hogy az épültre épített vagy az épületszerkezetbe integrált fotovoltaikus rendszerek, további eddig feltáratlan, bevitt tűzkockázatot jelentenek. Hogyan lehet erre felkészülni?
A fa egyre nagyobb szerepet kap az építészetben: itt egy 14,5 m magas, 2200 m² alapterületű és a szintek alapján 5500 m² hasznos alapterületű létesítményről beszélünk. Tanulságos a létesítés koncepciója.
A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagok korlátozása miatt egyre többször fel kell tenni a kérdést a tervezőnek, vállalati tűzvédelmi szakembernek mi legyen helyette? A flourtartalmú habbal töltött tűzoltó készülékek lecserélhetők flourmentes habot tartalmazókra, de lehet más alternatívákat is keresni. Mi jöhet szóba?
Az emberek biztonságát veszélyeztető potenciális veszélyforrások felmérését segíti az az uniós projekt, amelyet szeptember 21-én mutattak be a sajtó képviselőinek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Az új fejlesztésű értékelő rendszer több szervezet adatbázisából nyer adatokat, a kapott információkat összegyűjti és kiértékeli, és képes azokat különböző szempontok szerint szűrni is. Megállapítható például, hogy adott települést vagy területet milyen veszélyek fenyegetnek. Az új, korszerű rendszer a megelőző tevékenység és a lehetséges beavatkozások hatékonyabb térinformatikai támogatására alkalmas.
Idei utolsó előtti lapszámunkban (amely október első hetében kerül ki a nyomdából) a HEROS új fejlesztése, az AquaMAN 4000 került fókuszba, összesen 17 oldalon keresztül foglalkozunk ezzel a témával. Ezek mellett napelemes környezetben történő beavatkozási módszertanról, emelőpárnák cseréjéről, tűzoltókészülék-történelemről, különleges hőkameráról is lesz szó.
A szeptember 6-án és 7-én megrendezett lakiteleki szakmai napok keretében, az első nap végén tisztújító taggyűlést tartott a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata, ahol a 39 fő szavazásra jogosult megválasztotta az új tisztségviselőket.
Szeptember elején 215 szabványváltozást történt. 111 új szabvány jelent meg, 88-at visszavontak, 8-at helyesbítettek, magyarul 8 szabvány jelent meg. Szakterületünket három szabvány érinti: riasztórendszerek és riasztásfogadó központ, valamint szén-monoxid-érzékelése lakóhelyiségekben. Ráadásként két kéményszabványra is felhívjuk a figyelmet.
A tavalyi balatonföldvári Tűzoltó Szakmai Napon történt debütálást követően ismét megmutatta magát a FOGMAKER automata, motor- és egyéb zárt terekbe szánt tűzoltórendszer. Rendkívül látványos demonstráción győződhettek meg a nézők a hatékonyságról.
Érdekes, jól használható és nagyon kedvező áron elérhető eszköz mutatkozott be a Hesztia Kft. szakmai napja után ezúttal a Balatonföldváron megrendezett Tűzoltó Szakmai Napon. A MURER-Feuerschutz GmbH által az elektromos gépjárművek tüzeinek oltásához kifejlesztett, a vizet közvetlenül az akku belsejébe juttató oltólándzsa használata rendkívül egyszerűnek bizonyult, és rávilágított: egy jó ötlet néha többet ér, mint a bonyolult technika.
A laikusok azt gondolnák, hogy a „diagnosztikai” eszközök nem túl fontosak egy tűzoltói beavatkozás során. Elvégre a tüzet oltani kell, az égő házba behatolni, a bajba jutottakat menteni, nem igaz? Szerencsére az a gondolkodás mára elavulttá vált, amely szerint a tűzoltó egy rettenthetetlen gép, tűzön-vízen áthatol – a gyártók egyre-másra dobják piacra a beavatkozást segítő megoldásaikat. A hőkamera nem újdonság – a Dräger által tavaly piacra dobott, sisakhoz rögzíthető változat azonban igen, és most a balatonföldvári Tűzoltó Szakmai Napon megismerkedhettünk vele.
