|
Híreink        Szakmai linkek Szaknévsor |
Klórgáz kikerülésének, terjedésének, és kockázatának modellezése 2019. szeptember 18.
Téves jelzések – öt év adatainak elemzése a Védelemben 2019. szeptember 17.
Vízköddel oltó turbina a faipar számára 2019. szeptember 16.
Megújult a MMK Tűzvédelmi Tagozat elnöksége 2019. szeptember 13.
A megelőző és a beavatkozó tűzvédelem összefonódása 2019. szeptember 13.
Vízköddel oltás beépített tűzoltó turbinával 2019. szeptember 11.
A tűzvédelmi tervező és a tűzvédelmi szakember felelőssége 2019. szeptember 10.
Tisztán elektromos meghajtású gépjárművek tűzoltás taktikája 2019. szeptember 09.
Acélszerkezetek tűzvédő festékeinek ellenőrzése 2019. szeptember 06.
Mit jelentenek a szabvány hivatkozási számában látható betűjelek? 2019. szeptember 05.
Acélszerkezetek tűzvédelme tűzvédő festékekkel – hibát hibára? 2019. szeptember 04.
Rosenbauer Concept Fire Truck Ausztrál módra 2019. szeptember 03.
|
Számos vízműnél, strandon használnak klórgázt, fertőtlenítésre vagy a víz ammóniatartalmának csökkentésére. Milyen veszélyekkel számolhatunk egy gázömlésnél? Mekkora területet, s ott hány embert érinthet a veszély? Milyen óvintézkedéseket kell hozni a beavatkozó tűzoltók védelme érdekében? Egy ALOHA programmal készített konkrét üzemi esettanulmányt adunk közre.
A téves jelzések számának csökkentéséhez alapos elemzésre van szükség. A 2014–2018 közötti 5 év adatainak minden eddigit felülmúló részletes elemzésével tanulmányozták a téves jelzések alakulását, tendenciáit, lehetséges okait a Védelem következő számában szerzőink. Mindezt az adatszolgáltatás új rendszere tette lehetővé. 
A cél az oltástechnikában is az egyre speciálisabb, az adott technológiához illeszkedő megoldások kifejlesztése. Ebben fogott össze a világszerte ismert Minimax és a már korábban – vízköddel oltója kapcsán – bemutatott EmiControls. A faipar poros technológiáinál és bonyolult berendezéseinél különösen fontos a vízködoltó nagy sugárlövő távolsága és a takart tűzfészkek hatékony elérése – az új rendszer minderre képes.
A lakiteleki konferencia első napjának záróakkordjaként maratoni értekezleten választották meg a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnökségét.
A minapi hír, miszerint az eddigi G & S Brandschutztechnik a jövőben Rosenbauer Brandschutz Deutschland néven működik tovább, azt mutatja, hogy a beavatkozó tűzvédelemben kidolgozott oltástechnológiák egyre nagyobb mértékben jelennek meg a beépített oltóberendezések kialakításában. Azaz a fejlesztések kölcsönösen hatnak egymásra. Itt egy három éves integrációs folyamat zárult le és folytatódik új formában.
A víz mint oltóanyag újrafelfedezése részben a halonnak köszönhető. A vízköddel oltás rendkívüli hatékonysága ma már közismert. Ami nehezen megvalósítható vízköddel, az a nagyobb sugár-lövőtávolságok elérése. Az FT10e tűzoltó turbinával, úgy tűnik, a fejlesztők ezt is megoldották: fejlesztésük eredménye, hogy a tűzoltó turbina messziről képes vízködöt a tűzre juttatni és így gyorsabban eloltani a tüzet.
Örök kérdés: hol húzódik a határ? Mikor, kinek, mekkora a felelőssége egy-egy ordító tűzvédelmi hiányosság létrejöttében? A határok esetről esetre vándorolnak, az azonban bizonyos, hogy a teljes tűzvédelmi szakma megítélése látja kárát. Ez más nézőpontból akár érdektelen is lehet, hisz nem vagyunk sokan! Ami miatt mégis nagyon fontos, hogy ezzel csökken a tűzvédelembe vetett bizalom és indokolatlan és megengedhetetlen veszélybe sodor embereket.
A 2019. évi Dr. Balogh Imre emlékpályázaton a bíráló bizottság által, a fődíj és különdíj mellett, kimagaslóan jónak ítélt három pályamű közül Jákli Péter tű. törm. (Pusztaszabolcs): „Tisztán elektromos meghajtású gépjárművek tűzoltás taktikája” címűt közöljük, amely az egyre gyakrabban felmerülő beavatkozási kérdések mellett a biztonsági előírásokra és a fejlesztési lehetőségekre is kitér.
Mikor, hogyan és milyen módszerekkel ellenőrizhetők a tűzvédő festékek? Mit ír a szabályozás? Hogyan lehet ezt teljesíteni? Melyek a gyakorlati lehetőségek? Milyen hatással van az öregedés a tűzvédő festékrétegekre? Mikor és hogyan célszerű a tűzvédő festékréteget ellenőrizni? Vegyészmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök szerzőnk kicsit más megvilágításba helyezi a témát.
A szabványok önmagukban sem egyszerű olvasmányok. Ha még különböző betű- és számjelek is tartoznak hozzájuk, akkor kicsit másként kell értelmezni őket. Együtt, külön, módosítva? Tartalmazza a módosítást vagy sem? Most akkor hogyan olvassuk a szabványokat, ha /A1; /A2; +A1; +A2; /AC; +AC betűjeleket látunk mellettük? Erre adunk magyarázatot az MSZT nyomán. 
Mi a feladata a tűzvédő festékeknek? Hogyan képesek ezt teljesíteni? Mit befolyásol a felület előkészítés, a korrózió, a felhordás módja, az időjárás, a páratartalom? Mikor esik le a cinktartalmú alapozóval védett és a horganyzott fémszerkezetről a teljes tűzvédő festékréteg? Mikor tekinthető időjárásállónak egy tűzvédő festékréteg? Vegyészmérnök, korrózióvédelmi szakmérnök szerzőnk kicsit más megvilágításba helyezi a témát.
Az új hibrid elektromos tűzoltó jármű koncepcióját 2016-ban, a cég 150. évfordulóján mutatták be, azt követően a berlini tűzoltósággal állapodtak meg, most pedig a Rosenbauer Australia és az ausztrál fővárosi terület kormánya az ACT Sürgősségi Szolgáltatási Ügynökséggel együttműködve innovatív partnerséget hozott létre annak érdekében, hogy a központi régióban 2022 végén plug-in hibrid elektromos tűzoltó járművek álljanak szolgálatba.
