|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Újabb tűzvédelmi osztályozási szabvány magyarul 2024. április 22.
Tanuljunk a japánoktól – Egy földrengés kezelésének módjai 2024. április 20.
Tanuljuk meg végre: engedjük el a beavatkozókat! 2024. április 17.
Construma kiállítás 2024 – tűzvédelmi szemmel 2024. április 17.
Áprilisi szabványok – hoztunk is meg nem is 2024. április 16.
RENEO – Megújuló energia szakkiállítás a CONSTRUMA részeként 2024. április 15.
Különleges drón az ausztrál bozóttüzek leküzdésére 2024. április 12.
Akkumulátoros energiatárolók hűtése – speciális folyadékkal 2024. április 11.
Transzformátorállomások tűzoltása – akár tűzoltók nélkül 2024. április 10.
BESS: robbanásvédelem tűzoltóknak 2024. április 09.
Amikor a tűzoltónak ajánlott az okosóra 2024. április 08.
Skobrák Róbert emlékére: Gáztócsa – a robbanásveszély kialakulása, sajátosságai és elhárítása 2024. április 05.
|
Az MSZT 2024 áprilisában megjelentette az MSZ EN 13501-6:2018+A1 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész: Az erősáramú, jelző- és távközlőkábelek osztályba sorolása tűzzel szembeni viselkedési vizsgálati eredményeik felhasználásával szabványt.
2024. január 1-jén 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Japán legnagyobb szigetének, Honsúnak [Honshu] északi partvidékén található Isikava [Ishikawa] prefektúrát. Érdekes és hasznos lehet áttekinteni, hogyan kezelte a japán katasztrófavédelem ezt a konkrét esetet, hiszen az országnak szó szerint évezredes, keserű tapasztalatai vannak az ilyen helyzetekkel.
Kigyulladt egy vasúti síneket szállító kamion az M3-as autópályán 2024. március 20-án. Bár a kamion a leállósávban volt és a gyöngyösi, hevesi és jászberényi tűzoltók két habsugárral eloltották a tüzet, a gépjárműfecskendő fülkéjéből készült videofelvétel fontos tanulságot hordoz: az autópályán leállás esetén utat kell nyitni a mentőknek, tűzoltóknak, rendőröknek.
Idén 42. alkalommal, április 10-14. között rendezték meg a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítást. Miután ez Magyarország és a kelet-közép-európai régió egyik legjelentősebb fóruma a témában, érdemes tűzvédelmi szemmel is végignézni a kínálatot. Most a klasszikus építőipari termékekre koncentrálunk, miután a megújuló energiákhoz kapcsolódó RENEO-t már bemutattuk.
Nem áprilisi tréfa, de a 162 új szabvány között nem találtunk szakterületünket érintőt. Pedig 314 szabványváltozást történt, az említett 162 új szabvány jelent meg, 125-öt visszavontak, 7-et helyesbítettek, 6-ot módosítottak, magyarul 13 szabvány jelent meg. Szakterületünket kettő magyarul megjelent szabvány érinti: építési termékek tűzvédelmi osztályozása, gépek biztonsága. Két szabványra pedig segédletként hívjuk fel a figyelmet.
Az idei évben (2024-ben április 10-14. között) tartott 42. CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállításon belül a megújuló energiához kapcsolódóan a jövő építőipari kihívásai – az energiahatékonyság, az energiatakarékos otthonok és a fenntarthatóság – álltak a fókuszban, s mindez tűzoltó szemmel is kiemelt figyelmet érdemel.
Az ausztrál kormány legutóbbi bejelentése alapján 3 millió ausztrál dollárral száll be a Vertiia nevű hibrid óriásdrón fejlesztésébe. A hamarosan piacra kerülő jármű több szempontból is különleges: elektromos üzemben 250 km, a tervezett üzemanyagcellával felszerelve 800 km hatótáv, függőleges fel- és leszállás, dönthető rotorok.
Az akkumulátoros energiatároló rendszerek (battery energy management system, BESS) itthon is komoly tényezővé válhatnak a jövőben. A gépjárművekbe szerelt akkumulátorokkal ellentétben itt azonban egy tűzesetnél nagyobb szerepet kaphatnak a beépített oltó- vagy hűtőberendezések, hiszen telepített megoldásokról van szó. A sprinkleres megoldások mellett azonban felbukkantak a piacon az akkucellák hűtésével operáló eszközök is – jelen cikkünkben egy ilyen rendszert mutatunk be, a középpontban egy 400 °C-os forráspontú, speciális folyadékkal.
Sok szó esik manapság az elektromos gépjárművek, a lítiumion-akkumulátorok oltásának veszélyeiről. De mi a helyzet az elektromos hálózat állomásairól, ami egy tűz kialakulása esetén jóval nagyobb beavatkozói kockázatot jelent? A Rosenbauer hazai (osztrák) megoldása egy lépéssel a tűzoltók előtt jár, hiszen a beépített oltórendszert kifejezetten az ilyen helyszínekre találták ki.
Egy korábbi cikkünkben már írtunk róla: a napelemes rendszerhez kötött akkumulátorcsomag (battery energy storage system) komoly kihívást fog jelenteni a közeljövőben a tűzoltói beavatkozások során. Mostani cikkünkben egy olyan megoldást ismertetünk, amely egyfajta irányított robbanásvédelmet biztosít annak érdekében, hogy a rendszer kritikus állapotba kerüléskor ne a tűzoltót veszélyeztesse.
Viszonylag gyakori jelenség, amikor a speciális (például hadászati vagy űrkutatási) technológiák, anyagok némiképp módosított formában a mindennapokba szivárognak. Persze a fordított irányra is van példa: egy texasi kutatásban a konzumerpiacon elérhető technológiát próbálják felhasználni a tűzoltók munkájának biztonságosabbá tételére. Az ötlet nem tűnik bonyolultnak: összevetni egy okosóra által rögzített pulzusadatokat egy levegőminőség-mérő adataival, ebből pedig következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, milyen hatással van az erdőtűz füstje a szívre.
Megrendülten olvastuk a hírt, hogy elhunyt volt kollégánk, kiváló szerzőnk, Skobrák Róbert, Tiszaújváros hivatásos, majd létesítményi tűzoltóparancsnoka. Egy 2009-es cikkével tisztelgünk emléke előtt.
