|
Híreink        Szakmai linkek Szaknévsor |
Budapest Sportcsarnok: Mi történt a tűz előtt? – Epilógus 2020. február 24.
Európa évente 500 milliárd euró értékű energiát pazarol el 2020. február 24.
Új A1 típusú gáztömör védőruhák a hivatásos tűzoltóknál 2020. február 21.
2019-ben kiadott európai szabvány jellegű dokumentumok (CEN) 2020. február 20.
Szakmai kincsesláda: 30 éves vizsgálat a BS-ről – A tűzvédelem használati és pénzügyi kérdései 2020. február 19.
Betonszerkezetek terhelése tűzhatásra – magyarul 2020. február 19.
Februári szabványok – farsangi kínálat 2020. február 18.
Dakar Rally és az Africa Eco Race – magyar győztes 2020. február 17.
2019 – Szélsőséges időjárás, sok káreset 2020. február 14.
2020. február 12.
Tűzoltóságok – 907 helyről érkezik a segítség 2020. február 12.
Szakmai kincsesláda: 30 éves vizsgálat a BS-ről – A tűzjelzés és tűzoltás műszaki feltételei 2020. február 11.
|
Minden „tűzvédelmis” figyelmébe ajánljuk a Budapest Sportcsarnokról tíz évvel a tűzeset előtt készült, a létesítmény tűzvédelmi helyzetét felmérő tanulmányt. A használati tűzvédelemmel foglalkozók számára különösen fontos mondatok szólnak a feladatukról és az apró részletekből kibontakozó egészért szóló felelősségükről. A szakértői felmérés javaslatokról és hiányosságokról szóló befejező részét közöljük a szerzők hozzájárulásával.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50%-a, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40%-áért pedig az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55%-a szigetelés nélküli.
A tűzoltói hivatás során olykor előfordulhat, hogy a beavatkozói állománynak veszélyes anyag jelenlétében kell végrehajtania a mentési és kárelhárítási feladatokat. Ilyenkor a tűzoltók védelme és biztonsága kiemelt szerepet játszik. Az olyan kiemelten veszélyes beavatkozási helyszínen, mint az M6 alagutak, az üzemeltető külön telepített védőeszközöket, köztük GTL egyszer használatos vegyvédelmi ruhákat tart készenlétben.
Az európai szabványügyi szervezet (CEN) többféle szabványjellegű dokumentummal segíti az európai jogalkotást és jogkövetést, valamint az egységes európai piac működését. A 2019-ben kiadott, Műszaki specifikációk, Műszaki jelentések és Munkaértekezleti megállapodások között négy szakterületünket érintő dokumentumra hívjuk fel a figyelmet.
Használati tűzvédelemmel foglakozók figyelmébe ajánljuk a Budapest Sportcsarnokról tíz évvel a tűzeset előtt készült a létesítmény tűzvédelmi helyzetét felmérő tanulmányt. A Bán Lajos, Mészáros János és Dr. Héra Attila által készített munka szinte látnoki előrejelzéseket fogalmazott meg: most a tűzvédelem használati és pénzügyi kérdéseiről szóló, még sehol sem közölt szakmai csemegét tesszük közzé a szerzők hozzájárulásával.
Az MSZT 2019-ben két Eurocode-szabványmódosítást vezetett be angol nyelven, melyek magyar nyelvű változatát január 1-jén tette közzé. Ezek közül különösen a betonszerkezetek tűzhatásra tervezése érinti szakterületünket. Az MSZT leírása alapján erre hívjuk fel a figyelmet.
2020. február 1-jén 187 szabvány változott. Ebből 132 új nemzeti szabvány jelent meg, 35-öt visszavontak, 12 magyar nyelven jelent meg, 8-at pedig helyesbítettek. Ebből a nagy halmazból összesen 5, szakterületünket érintő szabványra hívjuk fel a figyelmet. Karbantartás, tűzoltó szivattyúk, légzésvédők, ABV figyelmezető jelzések alkotják a listát.
Mi köze az ilyen versenyeknek a tűzoltó járművekhez? Ezeknél a versenyeknél az idő szorítása mellett a mostoha, nehéz feltételek jellemzőek. A tűzoltó gépjárművek is kemény, dinamikus próbatétel előtt állnak. Mitől álltak helyt a versenygyőztes kamionok a legkeményebb körülmények között? 
A tűzoltóságok 2019-ben naponta átlagosan 219 eseményt kezeltek, ez komoly terhelés, ami a megelőző, 2018-as, évhez képest 17%-os emelkedést mutat. 2018-ban ugyanis 68 337, 2019-ben pedig 79 922 káreset következett be. Ez 2006 óta a második legnagyobb beavatkozás-szám, az extrém 2010-es évben (vörösiszap-katasztrófa, borsodi árvíz) bekövetkezett 94 653 esemény után. Milyen okokat láthatunk a számok mögött?
A BM OKF 2020. február 11-én a "Szempontok berendezési tárgyak, bútorok, stb. közlekedőn, folyosón való elhelyezésének tűzvédelmi értékeléséhez" néven tájékoztatót adott ki, ami az OTSZ 194. § (1) és 205. § (3) bekezdéséhez let beillesztve. Ezzel az újabb kiegészítéssel adjuk közre szakértőknek szóló kézikönyvet Veresné Rauscher Judit összeállításában. 727 oldal szabályozás egyben.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett az eddig kevésbé ellátott területeken a beavatkozásra képes tűzoltóságok száma, szakzsargonban a diszlokáció révén közelebb kerültek a tűzoltóságok a káresetekhez, ami kevesebb vonulási időt és gyorsabb beavatkozást eredményez. Lássuk, hogyan alakultak a számok 2019-ben.
A Budapest Sportcsarnokról tíz évvel a tűzeset előtt készült egy a létesítmény tűzvédelmi helyzetét felmérő tanulmány. A Bán Lajos, Mészáros János és Dr. Héra Attila által készített munka szinte látnoki előrejelzéseket fogalmazott meg: most a tűzjelzés és a tűzoltás műszaki feltételeiről szóló, még sehol sem közölt szakmai csemegét tesszük közzé a szerzők hozzájárulásával.
