|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tűzoltó készülék vizsgálatok tapasztalatai - a tűzoltási teljesítménynövelés kérdései 2012. július 23.
TMKE - Tűzvédelmi szakértői találkozó 2012. július 16.
2012. július 16.
2012. július 16. Megalakult a Magyar Építészkamara Tűzvédelmi Tagozata 2012. július 16.
Nemzetközi szervezetek - akikre hivatkozunk 2012. július 16.
Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete 2012. július 09.
Tűzvédelmi tervezés - jogosultság és felelősség 2012. július 09.
Tájékoztatás a tűzoltó készülékek karbantartását, felülvizsgálatát végzők részére 2012. július 06.
A tűzvizsgálati tevékenységre való felkészítés áttekintése 2012. július 06.
2012. július 04.
HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása 2012. július 03.
|
Az oltásteljesítmény alapú műszaki követelmények miatt a gyártók a lehető legnagyobb tűzméret elérésére törekednek a minősítő vizsgálatokon. Az eredményhajszolásban mindenki a legoptimálisabb körülmények kialakítására törekszik. Kérdés, mennyiben tükrözi a kapott eredmény egy valós tűznél a tényleges tűzoltási potenciált?
Július 5-én immár 3. alkalommal Bugyiban találkozott a hazai Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének tagsága, ahol a közelmúlt eseményeivel, de a leghangsúlyosabban a jövő feladataival foglalkoztak. Az egyesület tagjai a szűken vett érdekvédelmen túl messzebbre tekintve a hazai tűzvédelmi színvonal javítását tűzték ki célul. Ennek érdekében havi rendszerességgel szakértői találkozókon egyeztetik a teendőket. 
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai építészeti tűzvédelem. Hosszú folyamat eredményeként, a Magyar Mérnök Kamara tűzvédelmi tagozatát követve július 10-én tartotta alakuló ülését a Magyar Építész Kamara (MÉK) Tűzvédelmi Tagozata. 
A cikkekben, európai harmonizált szabványok, előírások hiányában sok helyen hivatkoznak NFPA, FM, VdS illetve egyéb nemzetközi szervezet rendelkezéseire, ajánlásaira vagy egyik-másik által jegyzett mérésre, vizsgálati eredményre. Ezekkel a szervezetekkel kapcsolatos információt adunk közre.
Január elsejével kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Ezzel egy időben létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) is. Ez a folyamat az elmúlt évben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatója által megfogalmazott, a jövőbeni felsőfokú katasztrófavédelmi képzésre vonatkozó szakmai döntéseinek következménye, mely szerint az NKE Rendészettudományi Karán önálló katasztrófavédelmi szak létesüljön három szakiránnyal és a szakmai oktatási feladatokat egy a karoktól független, a rektornak közvetlenül alárendelt szervezeti egység, a Katasztrófavédelmi Intézet végezze.
„A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas ...” /Heinrich Heine/ Ez a bölcsesség igaz az építőipari kivitelezés és a tűzvédelem területén is, hiszen csupán saját tapasztalatra hagyatkozni, abból tanulni ebben a körben megbocsáthatatlan nagyvonalúság lenne. A körültekintő és szakszerű tervezés, mely nem az egyéni tapasztalatot, hanem az összes idáig felhalmozott tudást hasznosítja, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasság gazdaságos megvalósításának záloga.
A katasztrófavédelemmel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2012. (V. 8.) BM rendelet, 2012. május 9-én módosította a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendeletet (a továbbiakban: 50-es BM rendelet), ami alapján a tűzoltó készülék felülvizsgálók – akik tűzoltó készülék karbantartó műhellyel nem rendelkeznek – tevékenységüket bejelentés nélkül végezhetik, valamint a tűzvédelmi hatóság a tűzoltó készülék felülvizsgálókat a tűzoltó készülék karbantartó szolgáltatókról vezetett nyilvántartásából 2012. május 31. napjával törli.
A tűzvédelmi igazgatási tevékenység feladatrendszerének egyik elemét képezi a tűzvizsgálati tevékenység. A tűzvizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint kell lefolytatni. Ez adja a jogi keretet, s egyben meghatározza a végrehajtandó általános eljárási feladatokat és azok rendjét, tartalmát. 
A technika fejlődése és az ipari forradalom a civilizációs eredetű katasztrófák megjelenését hozta magával, melyek hatásai az emberekre és a környezetre súlyosabbak lehetnek, mint a természeti katasztrófák által okozott veszélyek. A zsúfolt Budapesten található veszélyes üzemek potenciális veszélyeztető hatásai megszüntetésének, csökkentésének leghatékonyabb módja a balesetek megelőzése. Ezt a célt szolgálták az eddigi, katasztrófavédelemhez kapcsolódó jogszabályok is. A 2012. január 01-től, illetve az április 15-től életbe lépő változások az említett jogszabályokban pedig pozitívan befolyásolták az ipari balesetek megelőzésére, illetve a veszélyes üzemek felügyeletére irányuló tevékenységet. 
A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos, nehéz kutató-mentő speciális, különleges mentőszervezet alakul. Ugyancsak hasonló megfontolásokból jön létre HUSZÁR Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat, az önkéntes mentőszervezetek és a területi polgári védelmi szervezetek bevonásával.
