Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete2012. július 09. Január elsejével kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Ezzel egy időben létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) is. Ez a folyamat az elmúlt évben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatója által megfogalmazott, a jövőbeni felsőfokú katasztrófavédelmi képzésre vonatkozó szakmai döntéseinek következménye, mely szerint az NKE Rendészettudományi Karán önálló katasztrófavédelmi szak létesüljön három szakiránnyal és a szakmai oktatási feladatokat egy a karoktól független, a rektornak közvetlenül alárendelt szervezeti egység, a Katasztrófavédelmi Intézet végezze. Az elmúlt évben és a 2012. év első hónapjaiban jelentős szervező és oktatás-előkészítő munka eredményeként jutottunk el oda, hogy elkészültek a szaklétesítéshez, a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz benyújtandó dokumentációk, a 2013/14-es tanévben indítani tervezett alapszak és szakirányai tantárgy-, óra- és vizsgarendjei, a tantárgyak tervezett programjai. Létrejött a KVI, 80%-ban megtörtént a személyi feltöltés, kialakultak a működéshez szükséges tárgyi feltételek. Mielőtt az eredmények részletesen ismertetésre kerülnek, tekintsük át röviden az előzményeket, az új szakképzettség várható hasznosulási területeit, a nemzetközi tapasztalatokat. Előzmények A Katasztrófavédelmi Tanszék 2000. augusztus végén kezdte meg működését a Rendőrtiszti Főiskolán. Az akkreditációs eljárások befejezését követően 2004. szeptemberében indult nappali tagozaton a katasztrófavédelmi szakon a képzés 12 fő részvételével. Egy év múlva megkezdődött a levelező oktatás is. Az akkreditációs eljárás során mindkét tagozaton 15-15 fő részvételére biztosítottak lehetőséget államilag finanszírozott formában. A bolognai képzési rendbe történő áttérést követően az oktatás a rendészeti igazgatási szak katasztrófavédelmi szakirányán folytatódott. A 2009/2010-es tanévtől a képzés levelező tagozaton kibővült a tűzvédelmi specifikációval. Ettől az időszaktól nappali tagozaton 12 fő, levelezőn pedig 35-50 fő vehet részt a képzésben. A levelező tagozaton ez időtől fogva a képzés költségtérítéses. A katasztrófavédelmi képzés az eddigi tapasztalatok alapján bevált, az érdeklődés a felvehető hallgatói létszám 15-20 szorosa a nappali tagozaton, a levelező tagozaton pedig váltakozó 35-50 fő között. A döntő többség itt a tűzvédelmi specifikáció iránt érdeklődik. A hallgatók döntő többsége a főiskolai tanulmányait eddig eredményesen teljesítette. Nappali tagozaton az alapkiképzés időszakában fordult elő 1-2 fős lemorzsolódás, majd a 3 év során 1-1 hallgató maradt ki, általában anyagi okok miatt. A képzési követelmények teljesítésével a képzés kezdete óta csak 3 fő nem tudott megbirkózni, 1 hallgatót pedig fegyelmi okok miatt kellett eltávolítani. A nappali tagozatos hallgatók esetében a tanulmányok eredményes befejezését nem gátolta a nyelvvizsga hiánya és mindössze 2 hallgatónál fordult elő, hogy az oklevelet csak a záróvizsgát követő 2 hónapon belül kaphatták meg, mert akkorra tudták teljesíteni ez irányú kötelezettségüket. A levelező tagozatos hallgatók esetében az első félévet követően a lemorzsolódás 25-30% körüli volt. A levelező tagozaton végzőknek mindössze 20-25 %-a kapja meg oklevelét, mert többségük nem rendelkezik az előírt nyelvvizsgával. A nappali tagozatos hallgatók elhelyezkedése - a 2008/2009-es év kivételével, amikor az OKF a záróvizsga időszakban felbontotta a tanulmányi szerződésüket és nem ajánlott fel számukra állást - teljes körben biztosított. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) 2006-tól a védelmi igazgatás szakon folyik katasztrófavédelmi képzés. Az oktatás alap- és mesterszakon történik. A katasztrófavédelmi szakirány mellett tűzvédelmi szakirányon is történik képzés: Konkrét szakirányok: BSc. Katasztrófavédelmi szakirány; nappali, levelező, Budapest, Ózd és Szeged Tűzvédelmi szakirány; levelező, Budapest, Ózd és Szeged Önkormányzati védelmi szakirány; nappali, levelező, csak Budapesten Védelmi humánerőforrás szervező szakirány; nem indult Védelmi geoinformációs szakirány; nem indult MSc. Katasztrófavédelmi szakirány; levelező, Budapest Önkormányzati védelmi szakirány; levelező, Budapest Védelmi humánerőforrás gazdálkodási szakirány; nem indult Néhány fontosabb adat: Hallgatói létszám: 1038 fő (264 hölgy, 774 fiú) Tancsoportok száma: 22 Katasztrófavédelmi: 658 Tűzvédelmi és tűzoltó: 302 Önkormányzati védelmi: 78 BSc. hallgatók száma: 928 MSc. hallgatók száma: 110 Székhelyen kívüli képzések: Ózd és Szeged Végzős hallgatók létszáma: 252 fő Elmaradt hallgatók létszáma: kb. 86 fő A szakképzettség várható hasznosulási területei A szakon végzettek számára az alapképzés megszerzését követően a katasztrófavédelmi igazgatás, a tűzvédelemi igazgatás, a tűzoltóság, és a közigazgatás, továbbá a különféle gazdasági ágazatok is alkalmazási lehetőséget biztosítanak. A katasztrófavédelmi igazgatás szervezete 2012. január 1-től megújult, nem csak a meglévő szakterületek igényelnek felsőfokú végzettségű szakembereket, hanem az újként megjelenő iparbiztonsági igazgatás is várja a célirányosan felkészített szakembereket. A hivatásos tűzoltóság szervezetében az elkövetkezendő években jelentős változások várhatók. Az állomány megfiatalodott, átlagéletkora nem éri el a 32 évet, ennek következtében kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik megfelelő szakmai tapasztalattal és felsőfokú képesítéssel is rendelkeznek. Ugrásszerűen megnövekedett az igény a már szolgálatot teljesítő tűzoltók körében a felsőfokú végzettség megszerzése iránt, ezt bizonyítja, hogy mind az RTF, mind a ZMNE által indított levelező képzéseken a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszám keretet, annak ellenére, hogy a képzés mindkét helyen költségtérítéses. A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény kötelezően írja elő az önkormányzatok döntő többségének, hogy megfelelő felkészültségű közbiztonsági referenst alkalmazzanak. Ezen a területen még nem dolgoznak felsőfokú végzettségű katasztrófavédelmi szakemberek. Hasonló a helyzet a nemzetgazdaság irányításában résztvevő ágazati minisztériumok körében is. A megnövekedett katasztrófa-veszélyek miatt mindennapos igény, hogy a Honvédség és a különböző rendvédelmi szervek aktívan bekapcsolódjanak a katasztrófa-elhárításba. Ezért számukra is nélkülözhetetlen, hogy egységeik irányításához katasztrófavédelmi ismeretekkel is bíró parancsnoki állománnyal rendelkezzenek. A gazdálkodó szervek körében megnövekedett a veszélyes üzemek száma és az elmúlt időszakban bekövetkezett balesetek, illetve katasztrófák sürgetően jelzik az igényt, hogy ezek a gazdálkodó szervek jól felkészült, felsőfokú képesítéssel rendelkező katasztrófavédelmi, illetőleg tűzvédelmi munkatársakat foglalkoztassanak. Ez kiegészül a 2012-től működő önkormányzati és az átalakuló létesítményi tűzoltóságok szakember igényével. Ennek alapján megállapítható, hogy a jövőben az évente végző 200-250 felsőfokú katasztrófavédelmi, illetőleg tűzvédelmi (tűzoltó) képzettséggel rendelkező szakember munkába állítása reális, megalapozott szükségletet jelez. Ugyanakkor az ágazati felügyeletet gyakorló minisztérium és országos szakmai irányító szerve határozott igénye, hogy a hivatásos állományba csak felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezők kapjanak tiszti kinevezést. Nemzetközi tapasztalatok különös tekintettel az Európai Felsőoktatási tevékenységre A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF), illetőleg az Európai Tűzoltó és Katasztrófavédelmi Iskolák Szövetsége (EFSCA) adatai alapján megállapítható, hogy Európában nem működik olyan felsőoktatási intézmény, amely önálló szakon képezne általános igazgatási, katasztrófavédelmi, illetőleg tűzvédelmi (tűzoltó) szakembereket. A Szlovák Köztársaságban a Zólyomi Műszaki Egyetem Faipari Karán működik tűzvédelmi szakirány, amellyel a ZMNE-nek kredit ekvivalencia szerződése volt 16 kreditértékű tantárgy elismerésére. Oroszországban, Moszkvában működik tűzoltó mérnökképző egyetem, amellyel Magyarországnak 1972. és 1988. között volt képzési együttműködése. Jelenleg nincs arra reális lehetőség, hogy a hazai katasztrófavédelmi igazgatási és tűzoltó szakemberek külföldi oktatási intézményben szerezzenek felsőfokú szakmai képesítést. A közép-európai gyakorlat döntően azt tükrözi, hogy a katasztrófavédelmi (polgári védelmi) és a tűzoltó szakemberek a szakmai szervezetekhez már valamilyen polgári életben szerzett felsőfokú képesítéssel jelentkeznek és a szakmai ismereteket a különféle iskolarendszerű képzések, átképzések stb. keretében szerzik meg. Ezt a gyakorlatot azért nem támogatjuk, mert az alkalomszerű képzések nem adnak szervezett elméleti és gyakorlati felkészítést, az döntően autodidakta módon a szolgálatba kerültekre hárul. Képzési és kimeneti követelmények Ezek után térjünk rá az új alapképzési szak – tervezett – képzési és kimeneti követelményeire.
Az egyetemi képzés közös célja a közszolgálati életpályára készülők azonos alapértékek mentén történő szocializációja, a majdani pályaíven történő mobilizáció megalapozása, a mindennapi együttműködés megkönnyítése a hivatásrendek képviselői között. Az alapszakon folyó képzés célja olyan katasztrófavédelmi szervezők képzése, akik a katasztrófavédelmi szerveknél a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságnál, a közigazgatási és a gazdasági szerveknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi (tűzoltói), iparbiztonsági feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a katasztrófa-, a tűzvédelmi- és az iparbiztonsági igazgatásban alkalmazandó jogszabályokat, szabványokat, elveket, eljárásokat és eszközöket. Képesek az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével vezetői feladatok ellátására, továbbá olyan mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek a képzés második ciklusban mester szakon történő folytatásához. Célunk, hogy az alapképzési szakon végzettek megismerjék: - a közigazgatási rendszerszemlélet összefüggéseit és a rendészetigazgatási tevékenység ellátásához szükséges általános és speciális szakmai eljárási szabályokat; - a rendészeti igazgatás alapfogalmait és alapelveit, azok gyakorlati alkalmazásának szabályait; - a katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítésének, működésének, munkamódszereinek, szolgálati feladatainak alapvető szabályait, azok összefüggéseit és gyakorlati alkalmazásának módszereit; - a humán erőforrás gazdálkodás és az egyes szakirányok gazdálkodási alapelveit, azok megvalósításának szabályait; - a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel történő együttműködés szabályait; - a szakirányokra vonatkozó informatikai rendszerek, azok működtetéséhez szükséges speciális technikai eszközök alkalmazásának rendjét; - a rendvédelmi szervek, illetőleg a közigazgatási szervek és a gazdálkodó szervek speciális szakmai erkölcsi és fizikai követelményeit; Az indítani tervezett szakirányokon az alábbi követelményeket fogalmaztuk meg: A Katasztrófavédelmi műveletiszakirányon tanulók ismerjék meg: - a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét, az ezt meghatározó szabályozásokat és gyakorlati megoldásokat; - a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszerének összekapcsolódásait, ezen feladatokban közreműködő közigazgatási szervek tevékenységének összehangolását; - a lakosság katasztrófavédelmi és polgári védelmi felkészítésével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának gyakorlati megoldásait; - a katasztrófavédelmi és polgári védelmi hatósági tevékenységet; - a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és a működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait; - a katasztrófa-elhárításban és a polgári védelemben résztvevő karitatív szervezetekkel való együttműködés alapelveit. A Tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon ismerjék meg: - a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső normatívákban foglaltakat; - a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és a tűzvizsgálati feladatokra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét; - a tűzvédelmi szabályok megsértőivel szemben alkalmazható felelősségre vonások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait; - a tűzoltás, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokat; - az elsődleges katasztrófa-elhárítási beavatkozásokkal összefüggő tűzoltói tevékenységeket; - az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, szakmai irányítására és felügyeletére vonatkozó jogszabályokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét; - a tűzoltásban, műszaki mentésben és az elsődleges katasztrófa-elhárításban a társszervekkel történő együttműködés szabályait. Az Iparbiztonságiszakirányon sajátítsák el: - a veszélyes üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét; - a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárás rendjét; - a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, azok működési rendjét meghatározó biztonsági követelményrendszereket. Célunk, hogy végzettek alkalmasak legyenek: - a szakmai hatósági jogalkalmazásra; - a mentésirányításban beosztott parancsnoki feladatok ellátására; - a társszervekkel történő együttműködésre; A Katasztrófavédelmi műveletiszakirányon · a katasztrófavédelmi hatósági feladatok végzésére; · a polgári védelemmel kapcsolatos tervezési szervezési és koordinációs feladatok ellátására; · a lakosság felkészítésével, tájékoztatásával összefüggő tevékenységekre; · a védekezési és a helyreállítási munkák koordinálására. A Tűzoltási és mentésirányításiszakirányon · a tűzvédelmi hatósági tevékenységre, a tűzvizsgálatra; · a tűzoltási, műszaki mentési és elsődleges katasztrófa-elhárítási feladatokkal kapcsolatos beosztott vezetői feladatokra; · az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, tűzvédelmi szervezetek szakmai irányítására. Az Iparbiztonsági szakirányon · a veszélyes üzemek létesítésével, működtetésével összefüggő biztonsági feladatok ellátására; · a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos hatósági tevékenység végzésére; a kritikus infrastruktúrák védelméből adódó feladatok ellátására.
Alapozó ismeretek: · jogi- és államtudományi alapismeretek (bevezetés az állam- és jogtudományokba); · nemzetközi és EU-jogi alapmodul (nemzetközi és európai uniós alapismeretek); · általános igazgatási modul (bevezetés a közigazgatástanba); · humán menedzsment alapismeretek (magatartástudományi alapismeretek, pszichológiai alapismeretek, közszolgálati menedzsment alapjai, kommunikációs és retorikai alapismeretek, etikett, protokoll, bevezetés a közszolgálati elektronikus rendszerekbe); · társadalomtudományialapismeretek (politológiai alapismeretek, szociológiai alapismeretek; etikai alapismeretek); · gazdasági alapismeretek (államháztartástani alapismeretek); biztonsági alapismeretek (adat- és titokvédelem, katasztrófák elleni védekezés alapjai, biztonsági tanulmányok, hadelmélet alapjai, nemzetbiztonsági alapismeretek); · szakmatörténeti alapismeretek (bevezetés a szakmatörténetbe). Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: · belügyi alapmodul, · jogi és államtudományi modul (alkotmányjog, közigazgatási jog); · kommunikációs modul (idegen nyelv); · rendészeti humánmenedzsment (pszichológia); · fizikai felkészítés modul (testnevelés); · informatikai modul (szakmai informatikai rendszerek); · természettudományi alapozó ismeretek (alkalmazott természettudományi ismeretek); · katasztrófavédelmi jogi alapok (katasztrófavédelmi jog és igazgatás; katasztrófavédelmi felelősség rendszere; nemzetközi katasztrófavédelmi jog). A Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: · differenciált szakmai ismeretek: - Katasztrófavédelmi műveleti szakirányon: ( katasztrófa-megelőzés; polgári védelmi szakismeret; katasztrófa-elhárítás beavatkozási rendszere; katasztrófa-elhárítás technikai ismeretek; katasztrófák következményeinek felszámolása; katasztrófavédelem finanszírozási rendszere; tűzvédelmi szakismeret; tűzvizsgálattan;) - Tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon: (tűzmegelőzési ismeretek; tűzvizsgálattan; tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási ismeretek; tűzoltótechnikai ismeretek; katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek; iparbiztonsági szakismeretek; tűzvédelem finanszírozási rendszere; - Iparbiztonsági szakirányon: (iparbiztonságtan, ipari veszélyhelyzetek felszámolása; kritikus infrastruktúrák védelme; veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek; katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret; tűzvédelmi szakismeret; technikai ismeretek; iparbiztonság gazdasági alapjai. Az oklevél megszerzésének feltétele terveink szerint 8 hét szakmai gyakorlat teljesítése, amelyre egyenlő elosztásban a második és a negyedik félév lezárását követően kerül sor. A szakmai gyakorlat első részét - szakiránynak megfelelően - a hivatásos katasztrófavédelem, illetőleg a hivatásos tűzoltóság szerveinél töltik el a hallgatók, míg a második részből 2 hetet külső (rendészeti, közigazgatási vagy gazdasági) szervnél, két hét időtartamot pedig a hallgató által választott, a szakdolgozatra való felkészülést szolgáló szakterületen tevékenykednek a hallgatók. Az alapképzés megszerzéséhez legalább egy angol, vagy német, vagy francia nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú rendvédelmi szaknyelvi nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges. Mint ahogy azt az írásunk elején jeleztük, a szakmai oktatási, oktatásszervezési feladatokat az NKE Katasztrófavédelmi Intézete végzi. Az Intézet szervezeti struktúráját az ábra mutatja, melyből jól látható, hogy a KVI felépítése leképezi a tervezett szakirányokat. Jelen pillanatban 16 fő oktató és 5 adminisztratív, oktatásszervezői feladatokat ellátó személy teljesít szolgálatot. A 16 fő oktató közül 11-en rendelkeznek tudományos fokozattal, 1 fő PhD. tanulmányai abszolutóriumát teljesítette, a tudományos fokozat megszerzése a közeljövőben várható. Mindezekből látható, hogy az oktatók több mint 70%-a rendelkezik tudományos fokozattal, ami a szak akkreditácójának szempontjából rendkívül kedvező. A KVI, mint ahogy a korábbi tervek között szerepelt karoktól független oktatási egység, amelynek irányítását a rektor az oktatási rektor-helyettes útján végzi. Az NKE szervezeti felépítését az ábra mutatja. A KVI jelenlegi legfontosabb feladata az új alapképzési szak és szakirányai létesítései és indítási dokumentumainak elkészítése és a rektori konferencia, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság általi jóváhagyása. A másik alapfeladat a jelenleg folyó képzések kifuttatása, mely közel 1200 hallgatót jelent. Így az elkövetkezendő évtizedben az oktatási tevékenység várhatóan három elkülönülő szakaszra tagozódik. Miután az egyetem 2012. január 1-jével kezdte meg működését és az előzetes tervek szerint a jogelőd intézmények a 2012/2013-as tanévre is a jelenlegi oktatási rendjük szerint vehetnek fel hallgatókat, így az első szakasz a jelenleg folyó képzések továbbvitelét biztosítja. A második szakasz a 2013/2014-es tanévvel kezdődik. Ekkortól párhuzamosan fut a kimenő képzéssel kapcsolatos oktatási feladatok ellátása, illetőleg az új - a katasztrófavédelmi képzésnél a három szakirányon folyó - oktatás beindítása. A harmadik szakasz a 2015/2016-os tanévvel kezdődik, amikor a kifutó képzések döntően már befejeződnek és csak az új oktatási rendnek megfelelő képzések határozzák meg az Intézet fő profilját. Természetesen gondoskodni kell azokról a hallgatókról is akik valamilyen oknál fogva a korábbi képzési formákban folyó főiskolai programjukat nem tudták befejezni és ennek lezárását lehetővé kell tenni a számukra. Végezetül néhány adat, mely igazolja azoknak a döntéseknek a megalapozottságát, melyek a katasztrófavédelmi felsőfokú oktatás megújítását határozták meg. ezek a számok mutatják azt az érdeklődést, mely a fiatalok körében eddig is, de a jövőben még fokozottabban jelentkezik a katasztrófavédelem iránt. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a 2012/2013-as tanévre több mint 1000 fő adta be a jelentkezését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatási szakára, illetve a rendészeti igazgatási szak katasztrófavédelmi szakirányára. Ez a jelentkező létszám többszöröse a felvehető létszámnak, a nappali tagozatosoknál a túljelentkezés eléri a felvehetők 20-30 szorosát. Az elkövetkezendő öt esztendő így meglehetősen mozgalmasnak és zaklatottnak tűnik. Nem csak azért mert a különböző képzési formák hol együtt, hol külön-külön jelentkeznek, hanem azért is mert közben kell kialakítani azoknak az új tárgyaknak a tematikáját amelyek a szak akkreditálásának mind az alapítás mind az indítás tekintetében döntő feltételeit jelentik. Létre kell hozni a képzéshez a megfelelő oktatói stábot, biztosítani kell a működéséhez szükséges logisztikai feltételeket. Ugyanakkor teljesíteni kell azokat az elvárásokat is, amelyek a valamennyi karon kötelező tantárgyként szereplő, 45 órában oktatásra kerülő védelmi- és katasztrófavédelmi igazgatás tárgy oktatása jelenti a KVI számára. Végezetül, de nem utolsó sorban fel kell készülni az Intézet működésének szerves részét alkotó kutató munkára is. Ezek a feladatok sokkal céltudatosabb és összetettebb munkát kívánnak, mint a jelenlegi oktatási intézményekben folyó katasztrófa- és tűzvédelmi képzések. Új alapokra kell helyezni a gyakorlati oktatóbázisokkal a szakmai kapcsolatrendszert, folyamatossá kell tenni az együttműködést az Intézetben is oktató karok tanszékeivel. Keresni kell a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi tanintézetekkel, és meg kell találni azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek leginkább érdekeltek abban, hogy támogassák az Intézet oktató és kutató tevékenységét. Prof. Dr Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy, intézetvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete
Ezt a hírt eddig 2647 látogató olvasta. |