|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Szállítószalagok oltása CAFS léghabbal oltó berendezéssel 2010. február 05.
Miskolc, Középszer u. 20. - az épületen belüli tűzterjedés sajátosságai 2010. február 03.
Beépített tűzvédelmi berendezések (jelző-oltó) tervezői képzés, továbbképzés 2010. február 03. 2010 tavaszi és őszi időszakára beépített tűzvédelmi berendezések (jelző-oltó) tervezésére jogosító szakvizsgával rendelkezők részére továbbképzést, a szakvizsgával nem rendelkezők részére tanfolyamot és szakvizsgát szervez a Tarnaváry Consulting Kft. A beépített tűzvédelmi berendezések tervezése szakmai programon való részvételért a Magyar Mérnöki Kamara és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kredit pontot ismer el. Rendkívüli időjárás és vis maior támogatás 2009-ben 2010. február 02.
Tényvázlat a tűzkárt szenvedett miskolci panelház homlokzati hőszigetelő rendszerének viselkedéséről 2010. február 02.
Mit tett hazánk a SEVESO II. irányelv teljesítésében? 2010. február 01.
TQM as Nonprobabilistic Risk System 2010. február 01.
NAUTILUS 8/1 a legkönnyebb búvárszivattyú 2010. február 01.
A tűzoltóság szerelési szabályzatához 2010. január 29.
Az emberi tényezők és egy új kiürítéstámogató rendszer bemutatása 2010. január 29.
Mikor alkalmazható szignalizáció és mikor bírság a veszélyes áruk szállításakor? 2010. január 28.
A tűzoltóságok rendszerszintű vizsgálata, múltja és jelene 2010. január 27.
|
A német DMT a világon első alkalommal adott alkalmassági igazolást szállítószalagok oltására a Rosenbauer beépített CAFS léghabbal oltó berendezésének. A DMT (Deutsche Montantecnik) kísérleti telepén végzett szigorú oltási tesztek során a lehető legkedvezőtlenebb feltételeket előállítva vizsgáztatták a speciális lég habbal oltó berendezést.
Tanszékünk feladata a 2009. augusztus 15-én Miskolcon bekövetkezett 11 szintes lakóépület tűzesetével kapcsolatos épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárása volt. A tűz és a füst terjedését elősegítő, befolyásoló tényezőket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. A tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tűz a VII. emeleti lakást – amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek.
A helyi önkormányzatok vis maior támogatása a 33/2009. (II. 20.) Korm. Rendeletben szabályozott. A magántulajdonban lévő lakóingatlanok helyreállításának, újjáépítésének feladatai alapesetben a tulajdonost terhelik, azonban az egyes természeti csapásokat követően a kormány határozatban dönthet az eseti kárenyhítésekről. Az ebben való közreműködés a felmérés, az események értékelése a katasztrófavédelem feladata. 2009-ben két ilyen nagy káresetsorozat volt. 
Miskolcon a tízemeletes épület egyik hatodik emeleti lakásában keletkezett tűz és füst valószínűsíthetően az épületgépészeti aknákon, a homlokzatokon és a lépcsőházban – elsősorban felfelé – továbbterjedve további lakásokat ért el. A nyilvánosság figyelme – elsősorban a média tevékenységének hatására – az épület homlokzataira felhordott polisztirolhab alapú hőszigetelő rendszerre terelődött. 
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló jogi szabályozás végrehajtásában az EU tagországai számára lezárult egy újabb három éves időszak. Az előírásoknak megfelelően Magyarország (OKF) 2009. szeptemberében tette meg aktuális három éves jelentését a 2006-2008 közötti időszakhoz kötődően az EU felé.
Aghaie (Aghaie, 2004) megszerkesztett egy „Az ISO 9001: 2000 bevezetésének sikertelensége" csúcseseményű hibafát 51 főeseménnyel és 78 - 51 = 27 közbenső eseménnyel. Azt feltételezte, hogy minden főesemény független és azonos valószínűségű (0,15). A hibafának öt ága van és ezek relatív valószínűségi súlyozásainak számítása manuálisan történt. 
A Rosenbauer International nem tétlenkedett, az új évet kategóriájának legkönnyebb búvárszivattyújának bemutatásával kezdte. A mindössze 30 kg súlyú szivattyú közel 1000 liter vizet szállít percenként és mindössze 8 mm vizet hagy maga után.
A jelenleg hatályos 37/2003-as Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatói (továbbiakban: OKF) intézkedés előtt még BM TOP (Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága) parancs szabályozta, hogy a rendszerben tartott tűzoltófecskendőket és a rájuk málházott eszközöket, egyéb technikákat milyen módon kell kezelni, „megszerelni”, azaz működésre kész állapotba hozni és használni. Mi a helyzet jelenleg, miben lehet, és miben kell változtatni?
A tüzek esetleírásainak vizsgálatából kitűnik, hogy számos halállal végződött tűzesetnél az alaprajz ismeretének és a kiürítési útvonalak biztosításának hiánya tehető felelőssé. Ezt a tájékozatlanságból származó hiányosságot tovább súlyosbítja néhány épület helytelen tervezése, ami a bent tartózkodók eltévedéséhez vezethet. A régi illetve bonyolult belső struktúrájú épületekben javíthatna a helyzeten az úgynevezett irányhangjelző.
Számos dologban újra kell tanulni a közigazgatási eljárást ellenőrnek és ellenőrzöttnek. Az egyik ilyen a szignalizáció és bírság elhatárolása. 2009. december 29-én kihirdetésre került a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról. Mit, hogyan, mikor?
Milyen a tűzoltók létszámeloszlásának rendszere hazánkban? Milyen előzmények révén alakult ki a mai helyzet? Egy a tűzoltó szakmai berkekben sokakat foglalkoztató témáról fejti ki véleményét szerzőnk, miközben igyekszik az összefüggéseket is bemutatni, figyelve az elindult folyamatokra és az általa szükségesnek ítélt változtatásokra. Ennek alapján ajánlásokat fogalmaz meg a hatékonyság növelésére, a vonulási idők csökkentésére és a tűzoltói létszámok elosztásának megfelelő végrehajtására, a bővítések célszerű irányvonalaira.
