|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tűzterjedés és ellene történő védekezés az épített környezetben V. 2011. július 15.
140 éves a Magyar Tűzoltóképzés - 140 years of the training of hungarian firefighetrs 2011. július 14.
Tűzterjedés és az ellene történő védekezés az épített környezetben IV. 2011. július 14.
Tűzszakaszok kiegészítő szerkezetei 2011. július 12.
2011. július 11. 2011. július 05.
2006. augusztus 20 -tól a West Balkánig: az embertömeg mint potenciális veszélyforrás 2011. július 05.
2011. július 04.
Új utakon a létesítményi tűzoltók 2011. június 30.
A hegesztés, lángvágás, mint tűzkeletkezési ok 2011. június 27.
A hibrid hajtású járművek áramtalanítása 2011. június 27.
Homlokzati hőszigetelések tűzzel szembeni viselkedését befolyásoló tényezők 2011. június 27.
|
Sorozatunkban a tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés főbb követelményei a különféle nyílások lezárásaival foglalkoztunk. Sorozatunk záró részében a falak, födémek, tetők kapcsolódásainak megoldásait mutatjuk be.
Gróf Széchenyi Ödön a Magyar Országos Tűzoltó szövetség és a fővárosi hivatásos tűzoltóság megalakításakor 1870-ben – az egységes tűzoltóképzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Tettekben is hozzájárult a képzés alapjainak lerakásához. Tankönyvet írt, gőzfecskendőt szerzett be Angliából és bemutatta a használatát is. A képzésben vezetése alatt működő budapesti önkéntes tűzoltóság járt az élen, hiszen 1873-ban már „őrparancsnoki”, egy év múlva pedig önkéntes tiszti tanfolyamot szerveztek a vidéki tűzoltótestületek tagjainak.
A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó főbb követelmények után a különféle nyílások lezárásainak lehetőségeit vesszük számba.
A tűzszakaszok kialakítása és térbeli elválasztásának alapszabályai (Védelem 2010/1), valamint méretezésének új elvei (Védelem 2010/3) után azokat a kiegészítő szerkezeteket mutatja be szerzőnk, amelyek a tűzszakasz-határokon lévő nyílások lezárásában töltenek be funkciót.
A szakmai közvélemény egy része a pánikot elkerülhetetlennek, fátumnak tartja, az embertömeg kezelését túl bonyolultnak, így csak nagyon nehezen hasznosulnak a gyakorlatban a már hosszabb ideje rendelkezésre álló tudományos eredmények. Bízom benne, hogy az alábbiak legalább a figyelem felkeltésének, mint minimális célnak megfelelnek. 
Paradox helyzet állt elő a jelenlegi szabályozással. Miért szükséges a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet módosításakor a rendelet hatályát a hő- és füstelvezető berendezésekre is kiterjeszteni? Erre válaszol szerzőnk.
Az Erzsébet Nagy Szálloda adott otthont 2011. június 15-16-án a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LTSZ) tanácskozásának. A kétnapos szakmai összejövetel alkalmából a résztvevők megtekintették az atomerőművet, bepillanthattak az atomerőműves lánglovagok mindennapjaiba, megismerkedhettek felszereltségükkel, felkészültségükkel, speciális munkájukkal is.
Ezeknél a munkáknál az üzemszerűen jelenlévő szikrák okozzák a tűzesetek többségét, kisebb része a hővezetésre vezethető vissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobb veszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetőségét vizsgáljuk a külföldi szakirodalmi adatok alapján.
A Magyarországon eladott hibrid járművek száma évente több százzal növekszik, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy közúton történő beavatkozások során találkozhatunk velük. A cikk a hazánkban leginkább elterjedt három márka (Toyota, Honda, Lexus) járműire épül.
Konferenciákon, gyártói cikkekben egyre többször hallani, hogy a két leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő rendszer – a kőzetgyapot és a polisztirol – tűzzel szembeni viselkedése nagyban hasonlít egymásra, s gyakorlatilag nincs különbség az A2 és a B tűzvédelmi besorolású rendszerek között. Tényleg ennyire ostobának lehet nézni a szakembereket? 
