|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Alagutakban keletkezett tüzek oltásának módszerei, technikai eszközei II. 2014. június 17.
Társszervek együttműködési lehetőségei közúti baleseteknél, egy megtörtént esemény tapasztalatai 2014. június 12.
Elektromos tüzek és tűzoltó anyagok - Mivel célszerű oltani? 2014. június 10.
Tűzvédelmi szakmérnöki képzés az Ybl-n 2014. június 10.
I. Ventor-Minimax beépített oltóberendezés konferencia előadásai 2014. június 06.
Robbanás és tűz a szombathelyi raktárcsarnokban - Mi okozta a tüzet? 2014. június 06.
Veszélyes anyag közúti szállítása során bekövetkezett balesetek kárfelszámolásának aktuális kérdései 2014. június 04.
I. Ventor-Minimax beépített oltóberendezés konferencia 2014. június 04. 2014. június 4-én kerül megrendezésre az I. Ventor-Minimax beépített oltóberendezés konferencia, melynek célja, hogy átfogó képet adjon a beépített oltóberendezések helyzetéről a korszerű tűzvédelemben. A kezdő tűzoltótól a szakértőig 2014. június 03.
Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács Pályázati felhívása 2014. június 01.
Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? 2014. május 30.
Tűzkísérlet 3 - Hogyan égnek a hőszigetelő anyagok? 2014. május 28.
|
A tűzoltók felkészítése alagutakban végzett különleges beavatkozásokra, speciális elméleti és gyakorlati képzésük, rendszeres továbbképzésük összetett feladat. Hasznos és a hazai tűzoltóképzésbe és bevetési gyakorlatba is adaptálható tapasztalatokat gyűjthetünk, ha egy másik országban rendszeresített eszközöket, alkalmazott módszereket tanulmányozzuk, valamint az ottani gyakorlatba nyerünk betekintést. Cikksorozatának második részében szerzőnk az alagutakban keletkezett tüzek oltására alkalmas mobil eszközöket mutatja be.
A személy és tehergépjárművek száma megsokszorozódott, a forgalom folyamatosan növekszik, az utak leterheltsége nő, a balesetek száma emelkedik. Sok esetben egy kárhelyszínen több jármű szenved balesetet, köztük veszélyes anyagot szállító teherautók, autóbuszok. Ezek a helyzetek kihívások elé állítják a katasztrófavédelem vezetőit éppen úgy, mint a kárhelyen napi gondokat megoldó tűzoltókat. A kárfelszámolás szempontjából nagyon fontos, hogy adott helyszíneken a társszervekkel történő együttműködés hatékony legyen.
Lakások, irodák, ipari létesítmények, egészségügyi intézmények, mezőgazdasági épületek, illetve szinte minden épülettípusban vezető keletkezési ok az elektromos áram. Az elektromos berendezések kapcsolószekrényei az elektromos rendszer csomópontjai és az épületműködését alapvetően meghatározók. Milyen megoldások ismertek az aktív és a passzív tűzvédelemben?
A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2014. szeptemberi kezdéssel, megújított tartalommal tűzvédelmi szakmérnöki szakon indít képzést. A szakra mérnöki diplomával rendelkezők jelentkezését várják. 
Nagy érdeklődés mellett, Budapesten a Ramada Hotel konferenciatermében, 112 szakember részvételével 2014. június 4-én tartották az első hazai beépített oltóberendezés konferenciát, ahol az aktív oltórendszerek tervezői és az építész tűzvédelmi mérnökök együttműködése mellett, minden oltóberendezés típusra kitértek az előadások. A hat blokkba szervezett konferencia előadásait adjuk közre.
Március 11-én 22:55 perckor robbanásokra riadtak Szombathelyen. Egy 500 négyzetméter területű, fém tartószerkezetű, kopolit és drótüveg borítású, eternit hullámpala sátor tetőhéjazatú raktárcsarnok gyulladt ki és égett teljes terjedelmében. A tűzeset során közel 80 millió Ft-os kár keletkezett. 
A magyarországi útakohálózn nagymennyiségű veszélyes anyagot szállítanak, s ezek balesetei során jelentős károk keletkeznek. Hosszú időre megbénulhat, korlátozódhat az adott út, autópálya forgalma. 
A tűzoltóvá váláshoz a nem-szakmai tudás elsajátítása éppúgy hozzátartozik, mint a szakmai tudásé. Az újoncokból, akik még kezdők mindkettőben, idővel szakértő tűzoltó válik. Mindkét tudás megszerzésében elengedhetetlenül fontos az elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalatok sokszínűsége is. Hogyan alakult ez az elmúlt időszakban? Mi történik az ujoncokkal? Mi a különbség a kezdők és a szakértők között? - ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat szerzőnk.
A BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa pályázatot hirdet tudományos igényű pályamunkák elkészítésére ösztönözve az egyéneket. 
Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták a rendszerből, új tűzoltási technológiák kutatására, fejlesztésére és gyakorlati bevezetésére került sor. Ismét előtérbe került a víz felhasználása, de nem a hagyományos módon, hanem vízködként. A vízköddel oltó rendszerek, a víznek speciális felhasználását teszik lehetővé, valamint az oltást hatékonyabbá úgy hogy nem jelent veszélyt az emberre és a környezetre.
Az első két kísérlet után ugyanazokkal az anyagokkal (PUR, PUR B3, PIR B2, IPN), de egy kicsit más gyújtóforrásokkal újabb, immár a harmadik égetési próbát tartottunk. Az időjárást is sikerült kifogni, szélcsendes, borongós, felhős időben, 8 °C-os hőmérsékleten indult az égetési próba. Az első égetésnél a nagyteljesítményű gázlángot, mint erőteljes gyújtóforrást alkalmaztunk. Újra érdekes eredményeket kaptunk. Lássuk, hogyan viselkedtek! 
