|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Akkumulátor, töltés – az akkumulátorcellák robbanásveszélyes térsége 2018. július 12.
Akkumulátor, töltés – a szükséges légcsere számítása 2018. július 11.
A lángérzékelők üzembe helyezése és karbantartása 2018. július 09.
Konténerek alkalmazása – segítség a kockázati besoroláshoz 2018. július 06.
Szabványok – 2018 II. negyedév 2018. július 04.
Megjelent a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem TVMI 2018. július 03.
Előzzük meg a szárítótüzet! – Csapadékos nyár, fokozott veszély! 2018. július 03.
Papírmentes ellenőrzés 45 százalékos pályázati támogatással 2018. június 28.
Minősítések, és ami mögöttük van – Szakmai nap előadásai 2018. június 26.
Megjelent a Védelem Tudomány 2018/2. száma 2018. június 26.
2018. június 22.
CWA az utólagos társasház-átalakítás energiahatékony megvalósításáról 2018. június 19.
|
Egyre több helyen alkalmazunk akkumulátort. Mi történik az akkumulátor töltésekor? Robbanásveszélyes-e a töltés? Mekkora az akkumulátorcellák közvetlen környezetének robbanásveszélyes tere? Szerzőnk különböző példákon és letöltési módokon keresztül mutatja be a számítás menetét. A tanulmány harmadik része is elérhető.
Egyre több helyen alkalmazunk akkumulátort. Mi történik az akkumulátor töltésekor? Robbanásveszélyes-e a töltés? Hogyan kell a töltéshez szükséges légcserét számítani? Szerzőnk egy példán mutatja be a számítás menetét, két szabvány szerinti számítási módszer összehasonlításával, valamint a tűzmegelőzéshez ad támpontokat.
A lángérzékelők karbantartásakor és az üzembe helyezésükkor elvégzendő feladatok nagyjából azonosak, azzal a különbséggel, hogy üzembe helyezéskor még biztosan tiszták a lángérzékelők optikai felületei (ablak, lencse), és érzékenységük is a gyári beállításoknak és adatoknak megfelelő. Ugyanez már nem tételezhető fel természetesen, akár egy fél évvel később elvégzett felülvizsgálat, karbantartás során sem. Mi a különbség és miben azonos a feladat?
A szakértői gyakorlatban számos kérdés felmerül. így a konténerekkel kapcsolatban is. Általában a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg a kockázati osztályt. Ki határozza meg azokban az esetekben, amikor tervezőt nem vonnak be? Tipikusan ilyenek a különféle konténerek, amelyeket akár tűztávolságon belül is elhelyeznek egy üzemépület mellett. A kérdésre a válaszokat dr. Gombik Károly gyűjtötte össze. 
Vágvölgyi László összeállításában elérhetők 2018 második negyedévében a Szabványügyi Közlönyben közzétett fontosabb, a katasztrófavédelmet illetve a tűzvédelmet érintő szabványok, és azok, amelyeket ebben az időszakban magyar nyelven megjelentettek, módosítottak, visszavontak. Az összeállítással a szakemberek munkáját, a szakirodalom naprakész megismerését kívánjuk elősegíteni. További lehetőség, hogy 2000 óta valamennyi szabvány visszakereshető.
Hosszú előkészítő munka után, a tervezett időn belül elkészült és 2018. július 2-től hatályos a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TVMI) módosított kiadása, amely az OTSZ előírásainak megfelelő megoldásokat tartalmazza.
A csapadékos időjárás előrehozza az őszi időszakban leggyakoribb terményszárító tűzeseteket. Évente átlagosan több tucat helyen gyulladnak ki a hatalmas berendezések nagy károkat és termeléskiesést okozva. Az idei szezon veszélyesen alakul, mivel a statisztikák szerint megszaporodnak az ilyen tűzesetek, ha csapadékos a nyár. A szárítótűz azonban megelőzhető, ebben segít a gazdáknak a katasztrófavédelem és egy magyar agrárstartup, a Videokontroll.
A Modern Vállalkozások Programja keretében is elérhetővé vált a fiREG tűzvédelmi szoftver, akár 45%-os támogatással. A GINOP 3.2.2. pályázat lehetőséget kínál arra, hogy a tűzvédelmi vállalkozások közelebb kerüljenek a papírmentes karbantartói folyamatokhoz. A pályázat 2 csomagot tartalmaz a vállalkozások modernizálásához. Eszközökre és a fiREG programra lehet pályázati forrást szerezni. A pályázati lehetőségre hívjuk fel a figyelmet!
2018. június 7-én Budapesten tartották a Magyar Tűzvédelmi Szövetség és az MMK Tűzvédelmi Tagozatának konferenciáját. A célja szerint: rámutatott azokra a hibákra, amelyekre gyakran nem figyelnek a minősítések értékelése során. A tervezők, kivitelezők sokszor csak a minősítések tűzvédelmi teljesítményét ellenőrzik, de azt már nem, hogy ez a teljesítmény milyen műszaki feltételek fennállása esetében teljesül. Mindez komoly tűzvédelmi kockázatot hordozhat magában. 
A Védelem Tudomány 2018/2. száma 25 szerzőtől 11 tanulmányt közöl. A témák – aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek megbízhatósága, hőszigetelők vizsgálata, energiahatékonyság és tűzvédelem, a füst veszélyei, elektromos járművek tűzbiztonsága, ENISA: technológiai kihívások, légvédelemtől a légoltalomig, távvezetékek biztonsága, vízügyi hatósági változások, beregi árvíz és fejlettség – a sokszínű, új kutatási eredményekre irányítják a figyelmet.
Egy lángérzékelő érzékenységét hagyományosan azzal a tengelyirányú távolsággal jellemzik, amely távolságból észlelni képes, egy adott méretű és típusú tűznek a lángját egy korlátozott időintervallumon belül. Hogyan minősítik ezeket az érzékelőket? Hány minőségi osztályba sorolhatók a lángérzékelők? Mit jelent az inverz-négyzetes szabály? Mekkora a lángérzékelők látószöge, látómezője? Hogyan tervezzünk a látómezőt takaró zavaró tárgyakkal? 
A meglévő épületek energiahatékonyságának növelése legalább olyan fontos feladat, mint az új épületek energiahatékony tervezése és kivitelezése. A CEN új workshop-ja (WS) most a saját tulajdonú többlakásos társasházak fenntartóinak kínál megfelelő útmutatást a felújítási munkafolyamatok és kezelési folyamatok szabványos megvalósításához. Ennek számos tűzvédelmi vonatkozása is van, ami miatt a szakembereknek érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.
