|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Gázfelhő: a robbanásveszély kialakulása és sajátosságai 2024. május 08.
Robbanóképes közegek – Milyen szabványok jelentek meg? 2024. május 08.
Színjelölési kód – villamos berendezések és termékek jelölésére 2024. május 07.
RETTmobil kiállítás – 2024. május 15–17. 2024. május 06.
Tűzállósági vizsgálattal kapcsolatos szabványok 2024. május 02.
Műemlékvédelmi háttér: cikk a dán tőzsdeépület tüzéről 2024. április 29.
E-matrica a tűzvédelemben – Mit mutatnak a tapasztalatok, visszajelzések? 2024. április 29.
Gépek tűzbiztonsága – MSZ EN ISO 19353 2024. április 26.
Az inverterek és optimalizálók szerepe a megelőzésben és tűz esetén 2024. április 25.
Az alumíniumpor veszélyei – Mitől függ a robbanásveszélye? 2024. április 24.
Hová kerülnek a katasztrófavédelmi hatósági feladatok? 2024. április 24.
Napelemek telepítése: három centivel több lett a rés, maradhat? 2024. április 23.
|
Egy 2009-es cikkével tisztelegtünk Skobrák Róbert emléke előtt, most a cikk második részét tesszük közzé, amely ma is aktuális. Ugyanis a szabadba kerülő gázok által okozott veszélyhelyzetek legnehezebben kezelhető, de leggyakrabban előforduló típusa a robbanóképes gázfelhő. A robbanóképes gázfelhő meggyulladása az UVCE típusú térrobbanás bekövetkezéséhez vezet.
A robbanásvédelem egy speciális terület. A Magyar Szabványügyi Testület által 2024. március 1-jén magyar nyelven kiadott három szabvány apropójaként nézzük meg melyik az a 13 szabvány, amely a témában eddig megjelent? Ezeket ismertetjük.
A Magyar Szabványügyi Testület 2024. április 1-jén közzétette az MSZ EN IEC 60757:2022 Színjelölési kód (IEC 60757:2021) szabvány magyar nyelvű változatát. A dokumentum meghatározza a színek jelölésére használt betűkódokat, és szabályokat ad meg a színkombinációk jelölésére. Tűzvédelmi tervezők számára lehet hasznos.
Május közepén három napig, (május 15–17. között) várja a mentésben érintett szervezeteket a RETTmobil, a németországi Fulda vezető mentési és mobilitási vására. Bár a kiállítás fókuszában elsősorban a mentés áll, az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia témái külön is érdekesek lehetnek.
A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) szabványtárában 57 tűzállósági vizsgálattal kapcsolatos szabvány szerepel, ezek közül 19 jelenleg is hatályos, míg 38-at már visszavontak. Tájékoztatásul a jelenleg hatályos listát közöljük. A magyar nyelvűeket külön kiemeltük.
Április 16-án délelőtt kigyulladt, majd leégett az egykori koppenhágai tőzsde, a mai Dán Üzleti Kamara épülete. Az 1625-ben emelt épület az egyik legrégebbi és legkülönlegesebb Dániában. Baranyi Flóra építész 444.hu-n megjelent cikke részletes betekintést ad a műemlékvédelmi értelemben tragikus tűzesetbe.
A 2020-as hatályba lépése óta egyre népszerűbbek az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési naplók. A zárt informatikai rendszerből származó adatok ún. e-matricán is megtalálhatók. Lássuk ennek működését és a tapasztalatokat!
Az MSZT 2024 áprilisában megjelentette magyar nyelven az MSZ EN ISO 19353 Gépek biztonsága. Tűzmegelőzés és tűzvédelem (ISO 19353:2019) szabványt.
A fő kérdés, hogy milyen események következhetnek be egy napelemes rendszernél vészhelyzetben. Ehhez érdemes tisztázni: hogyan működnek a napelemes rendszerek? Hogyan működnek az inverterek? Hogyan lehet az egyenáramú vezetékeket feszültségmentesíteni? Hogyan lehet a tűzoltó számára biztonságos törpefeszültséget előállítani? Melyek lehetnek a potenciális tűzforrások? Hogyan védekezhetünk ellenük?
A különleges fémek között a leggyakoribb az alumínium alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Az alumínium nem éghető, de porai robbanóképesek. Mit érdemes tudnunk a nem éghető alumíniumporok veszélyeiről?
Hírek szerint jelentős változás elé néz a Katasztrófavédelem szervezete, azzal, hogy július 1-től a hatósági tevékenységeket a megyei kormányhivatalok látják el. Mit lehet erről tudni?
A hagyományos napelempanel-telepítések kapcsán számos tűzvédelmi aggály merült fel. Ilyen például az egyéb biztonsági berendezésekkel (például a hő- és füstelvezető kupolákkal) való átfedések, és az ezek miatti sérülésveszély kérdése, másrészt az oltáshoz szükséges hozzáférési sávok hiánya. Norvég kutatók ugyanakkor arra is rámutattak: a tető és a napelemek közötti rések csupán három centiméterrel történő növelése pozitív különbséget eredményezhet egy esetleges tűz terjedési sebességében.
