|
Híreink          Szakmai linkek Szaknévsor |
Lítiumion-akkumulátorok által okozott súlyos tűzeset: okok és hátterük 2025. október 30.
2025. október 29.
Európa természeti és műemléki kincsei ostrom alatt: mi a válasz a klímaváltozásra? 2025. október 28.
Interjú – Mit lehet és érdemes megváltoztatni a hazai tűzbiztonságban? 2025. október 27.
Széleskörű együttműködés a jövő tűzbiztonságért 2025. október 22.
SZILVAY KORNÉL Tűzvédelmi Konferencia 2025 2025. október 21.
Októberi szabványok – kettő plusz négy 2025. október 20.
A TMS Waldhof katasztrófájának bemutatása és iparbiztonsági szempontú tanulmányozása 2025. október 17.
Atomtámadás pétervásárai szemmel – Mit gondoltak, tudtak eleink 1962-ben? 2025. október 15.
Hidrogén üzemanyagcellás harckocsi: a jövő zenéje 2025. október 13.
Tizenöt éve történt a vörösiszap-katasztrófa 2025. október 10.
MTSZ Konferencia Balatonföldváron 2025. október 09.
|
Májusban nagy tűz ütött ki egy hulladékválogató üzemben az észak-rajna-vesztfáliai Swisttalban. Az ok: egy lítiumion-akkumulátor – amelyet többek között elektromos fogkefékben és e-cigarettákban használnak – aprítás közben kigyulladt. A kár hatalmas: 600 tonna hulladék semmisült meg, egy csarnok összeomlott, és a tűzoltóság napokig volt bevetésen. De mi a probléma az elektromos cigarettákkal?
Homlokzati tűzterjedésről beszélünk, amikor az épület külső határolófelületére kicsapó, vagy az az előtt keletkező tűz a homlokzat felülete mentén, vagy annak szerkezetében eltérő szintekre vagy tűzszakaszokra terjed át, amellyel közvetlenül vagy közvetett úton veszélyezteti menekülőket és a beavatkozókat. Honnan indultunk és mi játszódik le egy mai szerkezetben? Hogyan alakíthatunk ki egy hatékony védelmi koncepciót? Oláh Krisztián Sándor és Dr. Takács Lajos Gábor tanulmányának első részét közöljük.
Most már közhely, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabb kihívások elé állítja Európa páratlan értékű kulturális és természeti örökségét. Az aszályok, villámárvizek, heves viharok vagy erdőtüzek nem csak elsődleges, hanem hosszú távon ható másodlagos károkat okoznak a különböző műemlék- vagy természetvédelem alatt álló területeken. A megoldás egy olyan rendszer létrehozása lehet, amely nem csak a tervezéshez szükséges eszközrendszert teremti meg, hanem az intézményi kihívásokat is képes kezelni. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség részvételével megvalósuló INACO projekt pontosan ilyen.
Hogyan áll a hazai tűzbiztonság? Ez volt az előző beszélgetés központi kérdése. Ez egyfajta diagnózis volt. Újabb kérdés, hogy vannak-e megoldási javaslataik? Illetve, hogy ezek a javaslatok hogyan illeszthető be a nagy egészbe? Interjú – Lestyán Máriával, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökével.
A hazai tűzvédelem meghatározó szakmai szervezeteinek képviselői október 22-én, Budapesten, a Magyar Tűzoltó Szövetség székhelyén együttműködési megállapodást írtak alá. Vállalásuk jövőbe mutató! Céljaik szerint: szakmai és társadalmi felelősségükből kiindulva elősegítik a társadalom érdekeinek érvényesülését, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervezetek, hatóságok munkáját, a tűzvédelmi feladatok társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és fenntarthatósági feltételeinek összehangolását.
Az Óbudai Egyetem, a Magyar Tűzoltó Szövetséggel együttműködve, a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán, a Magyar Tudomány Ünnepe és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából, Szilvay Kornél emléke előtt is tisztelgő emléktábla avatást és tűzvédelmi konferenciát tart 2025 november 20-án. A programot és a jelentkezési lehetőséget közöljük.
Október elején 201 szabványváltozást történt. 129 új szabvány jelent meg, 47-et visszavontak, 4-et helyesbítettek, 12-öt módosítottak és 9-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket érintően alapvetőn két szabvány, habbal oltó és kábelrögzítés, érinti, míg a vészhelyzetkezelés és a kockázatmenedzsment afféle kötelező rátekintést igényel.
2011-ben felborult a Rajnán egy 2378 tonna 96%-os kénsavat szállító tartályhajó. Milyen tanulságokkal szolgál az eset a kockázatok csökkentéséhez. Milyen hazai és nemzetközi jogszabályokra építhetünk? Milyen tényezők segítették a mentés sikerét és az eset miként segítheti a katasztrófavédelmi intézkedések fejlesztését? Szerzőnk, Lugosi Laura összegzi, hogy a tapasztalatok alapján hogyan csökkenthetők a kockázatok.
Nemrég egy cinkotai ház tetőfelújítása során került elő egy füzet, amit szerzője 1962 januárjára datál. Az anyagot kölcsönkaptam scannelésre. Áttanulmányozás során, egy izgalmas korkép rajzolódik ki előttünk. Mit gondoltak, tudtak eleink 1962-ben az atomtámadásról a kubai rakétaválság előtt?
A hidrogén üzemanyagcellás technológiák egyre nagyobb teret nyernek – erre úgy tűnik, a katonai tűzoltóságoknak is fel kell készülniük. A dél-koreai Hyundai Rotem ugyanis elindította legújabb páncélozott harcijárműve, a K3 fejlesztési ciklusát – a rendszerbe állítás 2040-re várható, és a tervek szerint a hibrid üzemet fokozatosan felváltja a kizárólag üzemanyagcellás hajtás. A cég nem ismeretlen európai piacon sem: a tank elődei a lengyel hadsereget erősítik.
Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Zrt. területén az iszaptároló X. kazettájának nyugati gátja átszakadt. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követelt. Ezek között az egyik elsődleges a helyszíni operatív törzs révén a mentés és a kárfelszámolás irányítása, koordinálása, s ezzel párhuzamosan az ökológiai katasztrófa továbbterjedésének megakadályozása. Emlékeztetőnkben dr. Takács Árpád akkori pv. ezredes, irányító beszámolóját közöljük. 
A jövőbeni feladatokról kibővített elnökségi ülést és szakmai konferenciát tart a megyei és a szakterületi vezetők számára a Magyar Tűzoltó Szövetség 2025. 11. 07 - 08-án Balatonföldváron, a Jogar Továbbképző Központban. Az ott elhangzottakról a meghívottak adnak majd tájékoztatást.
