Híreink

MŰPA - tűzvédelem a tervezéstől a használatig

2013. november 25.

A Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete 2013. november 22-én a budapesti Művészetek Palotájában 2000-től napjainkig tartó folyamatot mutatott be, annak a 32 tűzvédelmi szakembernek, akik belefértek a szűkre szabott keretbe. Egy építészetileg és tűzvédelmileg is izgalmas épület, tervezési, üzemeltetési és használati tapasztalatai: ezt járhatták körbe a tervező, a tűzvédelmi hatóság, az üzemeltető és a tűzvédelmi vezető nézőpontjából.


Mindent megbeszélni, megnézni!
 
Erre úgy tűnik szűknek bizonyult az eredetileg 25 fősre szabott létszámkeret, mert – a szervezők enyhítettek szigorukon – 32-en indultak ennek jegyében elsőként az épület külső adottságait ismertető sétára, amely előtt Nagy Katalin a TMKE elnöke köszöntötte a résztvevőket és ismertette a programot, egyben az előadókat is bemutatva.
A külső területeket Mészáros János szakavatott vezetésével nézték meg a résztvevők.  
Majd a belső terek tűzvédelmi, építészeti és üzemeltetési tapasztalatait már a kulisszák mögötti területeket is érintve Kovács Attila a MŰPA üzemeltetési igazgatója mutatta be, ami nem kis teljesítmény egy 64 ezer négyzetméteres, 1600 helyiségből álló épületben, ahol olyan technikai csodák vannak, mint az 1600 fő befogadóképességű hangversenyterem orgonája, akusztikai rendszere, egyedülálló, gumibakokon álló tömbje. Ráadásul egy szcenikai próba kulisszatitkaiba is betekinthettek az egyedi megoldásokon sokszor elámuló szakemberek. Szó szerint a pincétől a „padlásig”! MÜPA tűzszakaszok 6. emelet
 
Mik az üzemeltetési tapasztalatok? Mi történt az épülettel 10 év alatt? Kellett-e változtatni, átalakítani?
 
Ezekre a kérdésekre már az előadóteremben adott választ Kovács Attila üzemeltetési igazgató. Tűzvédelmi helyszínrajzokon mutatta be az épület fő adottságait, amelyet ArchiCAD állományban frissítenek. Tűzszakaszok, menekülési útvonalak irányai, sprinkler végpontok, légtechnikai rendszerek és mindazok az elemek, amelyek részt vesznek a védelemben. Ezek tervszerű megelőző karbantartását számítógépes program tartja nyilván és figyeli az esedékes feladatokat a 22 tűzszakaszból álló és esetenként 600 főnél is több dolgozóval működő házban. A Fesztivál színházról megemlítette, hogy a hatalmas színpadfelületet záporberendezés védi, amelyet – esetenként kalandosnak tűnő előkészítés után – évente záporpróbával ellenőriznek. Legutóbb az épület rendszeres tűzriadó gyakorlata, amely egy-egy tűzszakaszra terjed ki, tűzoltási gyakorlattal egészült ki.
 
A működtetés folytán több változtatásra is szükség volt, ezek közül a legjelentősebb egy könyvtár színházi próbateremmé alakítása és számos tér raktárrá alakítása. Tűzvédelmi szempontból különösen jelentős, hogy az eredetileg sprinkler védelemmel ellátott stúdiók és a kottatár utólag beépített gázzal oltó védelmet kapott. Persze a hallgatók a költségekre is rákérdeztek. Ez, a tájékoztatás szerint, a ház üzemeltetési költségeinek 20-25%-a megy tűzvédelemre, amelyben a fejlesztések (Pl. gázzal oltók) nem szerepelnek.
 
Milyen tűz volt a házban?
 
Két esetben volt füst – hangzott a válasz. A fesztivál színházban egy lámpát túl közel húztak el egy lángmentesített függönytől és az elkezdett füstölni. (Azóta a hőtermelő lámpákat lecserélték.) Egy másik esetben pedig egy tűzvédelmi berendezés elektromos csatlakozó doboza füstölt, amit nem volt könnyű beazonosítani mintegy 21 m-es magasságban.
 
Mi volt a Tűzvédelmi tervezési koncepció? Milyen tervezői és jogszabályi keretek
között alakult ki a megoldás? Hogyan látja ezt a tűzvédelmi tervező?
 
Erre a tűzvédelmi tervező Venzel Sándor, írásos előadásban adott választ, amit Mészáros János ismertetett. Az épület a tervezési időszakban minden tekintetben egyedinek minősült! Néhány esetben olyan szinten volt egyedi megoldás, hogy még a nemzetközi irodalomban sem volt igazán értékelhető adat. A nagy hangversenyterem tekintetében például azzal kellett szembesütni, hogy ugyan az OTSZ alapján kötelező volt a sprinkler, csak nem volt mit, ill. hova sprinklerezni, hiszen olyan geometriai értékekkel kellett számolni, ami gyakorlatilag mindenfajta oltóberendezés létesítését kizárta. Gyakorlatilag az akkori OTSZ és
az akkor hatályos MSZ 595-ös szabványsorozat nem készült fel ilyen léptékű beruházás kezelésére, ezért a nemzetközi tapasztalatokból kellett műszaki megoldásokat találni.
 
Hogyan látja az építési, használatbavételi eljárási folyamatot, az átvételt lebonyolító, hatóság?
 
A tervezés / használatbavétel során aktív hatóság képviselője Csepregi Csaba igyekezett a folyamatot – talán kicsit a fiatalabbak kedvéért is – történelmi keretekbe ágyazni. Ismeretes, hogy a tervezés közben 2002-ben változott az OTSZ. A korábbi szabványok egy része bekerült a jogszabályba, s bizony ezek az előírások akkor még nem ilyen léptékű épületekre és ilyen többfunkciós használatra készültek. Ezért a külföldi példák tanulmányozása mellett vállalva a járatlan utat, számos jogszabálytól való eltéréssel létesült a monumentális épület. Talán egy kicsit itt már fellelhetők a mérnöki módszerek első csírái. (Lásd előadás)
 
Hogyan látja az üzemeltetés kérdéseit, milyen megoldásokat alkalmazott, az épület tűzvédelméért felelős tűzvédelmi szakértő?
 
Mészáros János egy vallomással kezdte. Nem volt előtte tűzvédelmi üzemeltetési tapasztalata. Azzal indított, hogy feltárta a teljes épület szintek közötti tűzszakasz kapcsolatait, a kiürítési útvonalakat, az üzemi és a közönség által használt tereket, amelyet egy építész 3 hónapig rajzolt. Miután az épületnek több használója van készült egy Fő tűzvédelmi szabályzat, amelyben alapelvek szerepelnek és ezt minden használó köteles betartani, miközben meg kell alkotnia a saját szabályzatát, s ezek együtt érvényesek a házban. Tűzriadó terv és osztályba sorolás azonban egy készült és az mindenkire kötelező érvényű.
Bepillantást engedett abba a folyamatba, ami a sok szereplő miatt egyeztetések sorát igényli. Ilyen eredmény, hogy ma már a teljes épületet felügyelő diszpécser jogosult tűzriadó esetén intézkedni. A tűzjelző rendszer 2 perces késleltetéssel végzi az átjelzést, ennyi ideje van a döntésre. A döntésben segítséget jelentenek a házban dolgozó őrök, akiknek működési körzetük van, így gyorsan megnézhetik a helyszínt és segítenek a beépített kamerák is, amelyeket – lévén címzett a tűzjelző rendszer – a jelzés helyére lehet irányítani.
Amúgy az épület teljes kiürítését csak a hatóság rendelheti el. A hatalmas épületben ugyanis 22 tűzszakasz van, és ezekből történik – a diszpécser által elrendelhető – kiürítés, meghatározott védett terekben kijelölt gyülekezési pontokra. (Lásd előadás)
 
Nagy Katalin elnök zárszavában megköszönve a résztvevők mélyebb összefüggéseket vagy tűzvédelmi kulisszatitkokat feszegető kérdéseit, valamint az előadók kitartását, és újabb – a próbák miatt még nem látott – terek bejárására invitálta a hallgatóságot.
A TMKE idei fő célkitűzése a mérnöki módszerek bemutatása volt. A Futura épületén keresztül napjaink gyakorlatába, a MŰPA épületén pedig a mérnöki módszerek csíráinak kialakulásába pillanthattak bele a figyelmes érdeklődők.
Úgy tűnik ezek a programok tagtoborzónak sem utolsók, mert a hallgatóságból többen kértek belépési nyilatkozatot.  

Vissza

Ezt a hírt eddig 1682 látogató olvasta.


 

Kapcsolódó képek: