Letöltés PDF formátumban.

Az új CPR valamint a hozzá szorosan kapcsolódó 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletek valamint az általuk módosított érintett építésügyi jogszabályok, mint pl. ÉTV, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló vagy akár a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről egzakt módon leszabályozzák a tervezők felelősségét az általa készített tervdokumentációk vonatkozásában.

A tervezőnek az előírások alapján azt szükséges vizsgálnia, hogy a beépítésre szánt építési termékkel (szerkezettel) szemben jogszabály támaszt e követelményt. Amennyiben igen akkor ez alapján kell meghatározni az építési termék, készlet, szerkezet teljesítmény jellemzőjét illetve választani megfelelő terméket, szerkezetet.

Beépítésre, betervezésre csak olyan építési termék, szerkezet alkalmas, amely mindenben megfelel a jogszabályok által támasztott követelményeknek és a gyártó az elvárt műszaki paraméterek tekintetében a teljesítménynyilatkozatában feltüntette azokat.

Az OTSZ 28/2011. (IX.6) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról talán az egyetlen olyan jogszabály, amely konkrétan meghatároz minimum teljesítmény jellemzőket, pl tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítmény jellemző, melyeket a tervezőnek minden építési tevékenység során figyelembe kell venni, legyen az bármilyen tervezési munka akár csak egy felújítási pályázat, energetikai audit amelyben javaslatot tesz a energia hatékony modernizációra, építési engedély nélkül végezhető átalakítási munka vagy pl. egy családi ház terve.
 

A tűzvédelmi szakértő, tervező csak olyan munkáknál kell, hogy bevonásra kerüljön – kötelezően – amikor tűzoltóság szakhatóság részt vesz az eljárásban. És ha nem? Az OTSZ előírásait akkor is kötelező betartani és ha a tervező nem von be önkéntesen tűzvédelmi területen megfelelő szakismerettel rendelkező szakági tervezőt, az építész tervező felel a jogszabályi előírások, bele értve a tűzvédelmi követelmények betartásáért is.

Ismeri az építész tervező kellő mélységben az OTSZ-t? Az esetek többségében sajnos nem, holott minden betervezésre kerülő építési termék, szerkezet vonatkozásában tudnia kell, hogy támaszt e vele szemben előírást az OTSZ és ha igen milyen követelményt és azt is kell tudnia, hogy a választott építési termék, szerkezet megfelel e!

Ha az építész jól bevált korábbi gyakorlatot követi és a tűzvédelmi előírások átgondolás nélkül feltüntet pl. az építési engedélyezési terven egy konkrét építési terméket, azzal meghatározta annak tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjét is és egyben nyilatkozik arról is, hogy a választott termék szerkezet megfelel az előírásoknak! Lehet jó volt a választás, lehet, hogy nem, mindenesetre olyan dologért vállal felelősséget, az összes terven feltüntetett építési termék és szerkezet vonatkozásában amiről önmaga sem tudja megfelelő e.
 

A 275/2013. Korm. rendelet értelmében július óta konkrét építési terméket csak a tervező határozhat meg jellemzően ezt a kiviteli terveken kell feltüntetnie, amennyiben kivitelező ezen módosítani szeretne ahhoz is a tervező jóváhagyását kell kérnie.

Az elkészített engedélyezési terveken - amelyeket idei évtől elektronikusan kell az ÉTDR-be feltölteni, - szereplő összes feltüntetett építési termék, szerkezet, amit a tervező meghatározott, akarva-akaratlanul hordozza azt a tűzvédelmi teljesítmény jellemzőt, amelynek ha van vonatkozó tűzvédelmi előírás annak meg kellene felelnie. Ez a tűzvédelmi teljesítmény jellemző fog megjelenni azokon a teljesítmény nyilatkozatokon is amelyeket a kivitelező október 01.-től már az elektronikus építési naplóhoz kell hogy csatoljon, amit ugyancsak látnak a hatóságok.

A gyártói katalógusok sajnos a termékek tűzvédelmi szempontból vizsgált alkalmazhatóságainak korlátait nem tartalmazzák, általánosan ajánlanak mondjunk egy példát EPS polisztirol hőszigetelést magastetőkbe, jellemzően energia-hatékony épületekhez, passzívházakhoz, nem is kis vastagságban. A tervezőnek kell tudnia, hogy milyen tűzvédelmi osztályú a választott szigetelés (az EPS E tűzvédelmi osztályú) és tudnia kell azt is, hogy magastetők hőszigetelése amennyiben az légréssel vagy egyéb légréssel érintkező éghető anyaggal érintkezik abban az esetben lehet E tűzvédelmi osztályú ha az épület max. két szint egy rendeltetési egységet képező lakóépület. 
 

Általánosságban elmondható, hogy a nem éghető építési termékek, ide értve a nem éghető A1 tűzvédelmi osztályú hőszigeteléseket is korlátozás nélkül építhetőek be tűzvédelmi szempontból, viszont szerkezetnél még ellenőrizni szükséges a tűzállósági teljesítmény jellemzőket is.

A nem éghető anyagok (A1, A2), vagy a kevésbé éghető anyagok alkalmazás nagyobb tervezői biztonságot és szabadságot eredményeznek. Minél éghetőbb egy termék (B, C, D, E) annál nagyobb a kötöttségeket tartalmaz a tűzvédelmi jogszabály azok alkalmazási területeire.

Az előírások nem csak a jelenre vannak kihatással, hanem a jövőre is! Amennyiben át szeretnék alakítani egy épületet, pl. be szeretnénk építeni a tetőterét, meg szeretnénk változtatni a rendeltetését stb. figyelemmel kell lennünk a már meglévő szerkezetek tűzvédelmi teljesítmény jellemzőire is, melyek megfelelőségét mind a jelenlegi mind a korábban alkalmazott jogszabályok vonatkozásában is vizsgálnunk kell. Tudja az építész tervező, hogy mit kell vizsgálnia? Egy frissen megjelent 55/2013. (X. 2.) BM rendelet Az egyes építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja szerinti igazolásának eseteiről és módjáról még azt is meghatározza, hogy tűzvédelmi szakértő mikor nyilatkozhat egy épületszerkezet, meglévő épületszerkezet tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjéről és az is, hogy ezeket a nyilatkozatokat a hatóság számára az epitmenyszerkezet.szakertoi-nyilatkozat@katved.gov.hu oldalra is fel kell tölteni.

Nem csak a szakmagyakorlási kódex, ÉTV, stb. jogszabályok foglalkoznak a tervezői felelősséggel és a tervekkel szemben fennálló szavatossági kérdésekkel, hanem az új Polgári Törvénykönyv amely 2014. március 15.-én lép hatályba is kiemelten kezeli majd. A tűzvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása minden esetben kötelező érvényű, ha nincs engedélyezési eljárás, ha csak egy felújításról, pályázatról van szó, ha a tűzoltóság nem szakhatóság, sőt még akkor is ha terv sincs csak kivitelezési szerződés, mert akkor abban kell a teljesítmény jellemzőket (építési termékeket) meghatározni.

 

Lestyán Mária

szakmai kapcsolatokért felelős igazgató

Rockwool Hungary Kft.

 

6:251. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

6:252. § (3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

6:157. § [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.