|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
OTSZ módosítás a láthatáron 2 – tűzoltói beavatkozástól a használatig, karbantartásig2021. június 08. 08:44
TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK 37. Általános követelmények
41. Tűzcsapok kialakítása A 77. és 78.-t törölték, mert azok a megfelelő megoldást ismertetik, áthelyezhetőek a tűzoltó beavatkozásról szóló TvMI-be.
43. Oltóvíztárolók 82. (9) Abban az esetben, amikor a szükséges oltóvíz mennyiséget oltóvíztárolóban tárolják, de vízszerzési helyek a tárolóval összekötött tűzcsapok, akkor a tárolóra elhelyezési távolság nem vonatkozik, a tűzcsapokat a 67.§ (3) bekezdés és a 76. § (1) bekezdés szerint kell kialakítani. a) a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosító szivattyún kívül legalább egy tartalék szivattyút kell beépíteni, b) a tűzcsapok vízellátását biztosító szivattyúk tűzeseti fogyasztónak minősülnek, a szivattyú működését legalább a 72. § (3) bekezdésben meghatározott ideig biztosítani kell. Eddig nem szabályozott kialakítás, amit egyre gyakrabban alkalmaznak, főleg ipari és tárolási létesítmények esetében.
48. Napelemek (4) A homlokzaton, homlokzatban alkalmazott napelemet úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy ne befolyásolja kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet. (5) A tetőfedésbe integrált napelem alkalmazása esetén a tetőfedésre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesíteni Ezek igazából pontosítások.
HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM 88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni e) menekülési útvonalnak nem minősülő fedett átriumokban, ha ea) két szintet köt össze és alapterülete meghaladja a és 100 m2-t, vagy ea) kettőnél több szintet köt össze. Ez is egyértelműen enyhítés, mivel eddig minden átriumban kellett létesíteni, ez a megfogalmazás pedig szűkíti a füstelvezetésre kötelezett átriumok körét. 88.§ (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni c) a legfeljebb 1200 m2 alapterületű, nem tömegtartózkodásra szolgáló pinceszinti helyiségben, ha a belmagasság felső harmadában az alapterület legalább 5%-ának megfelelő szabad nyílásméretű, betörhető üvegezésű, padlószintről nyitható homlokzati nyílászáróval vagy szabad nyílással rendelkezik, és a helyiség feletti födém síkja a rendezett terepcsatlakozás felett helyezkedik el, Ezzel a kiegészítéssel a tervezet, a megfelelő nyílászárón kívül megengedi a szabad nyílás figyelembe vételét is. 93. § (5) ESFR tűzoltó berendezéssel védett helyiségben a szomszédos füstszakaszokat nem kell egymástól füstköténnyel elválasztani. (6) A füstgyűjtő térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhető, létesíthető, ha a) a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és a füstgyűjtő tér tűzcsóván kívüli részének hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy b) a helyiség teljes területe ESFR sprinklerberendezéssel védett. A füstgyűjtő tér feletti tárolás igazából hazai unikum, ami újabb elemmel – az ESFR-el – bővült.
ROBBANÁS ELLENI VÉDELEM 99.§ (1) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása során az érintett térrészben, helyiségben, építményben, ipari technológiai egységben, továbbá az e tevékenységekkel összefüggő tervezés és kivitelezés során a robbanás elleni védelmet – kivéve elhanyagolható mértékű robbanásveszély esetén – tervezéssel és védelmi intézkedésekkel biztosítani, a védelmi intézkedéseket dokumentálni kell. A robbanás elleni védelemről szóló TvMI ismerteti azokat az eseteket, amelyek megfeleltethetőek az elhanyagolható mértékű robbanásveszélynek-
73. Tűzeseti fogyasztók működőképessége 137. § (1) A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartam és a teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák. Abban az esetben, ha az építményszerkezetek tűzállósági teljesítményét vagy a tűzszakaszok megengedett méretét fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés figyelembe vételével állapították meg, a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartamot kell biztosítani. 137. § (3) Biztonsági tápforrást kell alkalmazni b) létfontosságú rendszerelemek, tűzeseti fogyasztóinak ellátására c) fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény tűzeseti fogyasztóinak ellátására d) előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye tűzeseti fogyasztóinak ellátására és e) tűzcsapok vízellátását biztosító szivattyúk ellátására. A b, c, és d pontosítást jelent, de az e pont új elem. 138.§ (4) A 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiségben a tűzeseti fogyasztót megtápláló tűzhatás elleni védelemmel ellátott kábelek födémhez rögzített szakaszán tűzálló kábeltartó-szerkezet helyett legalább A2 tűzvédelmi osztályú rögzítés, kábeltartó-szerkezet is alkalmazható, ha az adott helyiség tűzoltó berendezéssel védett. Ez teljesen új elem és egyben enyhítés az oltóberendezés figyelembe vételével. 76. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer (3) A magasan vagy középmagasan elhelyezett menekülési jelek kiválthatók alacsonyan telepített menekülési jelekkel ott, ahol a környezet műemléki jellege ezt indokolttá teszi. Ez igazodás a műemléki védelemhez. 148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett i) a biztonsági felvonót az aknaajtó mellett, Ez az eddigi gyakorlatban is így volt.
A BEÉPÍTET T TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (3) Az automatikus érzékelőket, kézi jelzésadókat, hangjelzőket, fényjelzőket, vezetékágakat, elosztókat azonosító jelöléssel kell ellátni. Az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése elhagyható, ha az épület műemléki jellege vagy más körülmény indokolttá teszi és tűz vagy hiba esetén a helyszíni azonosításuk jelölés nélkül is biztosított (4) A normál tápforrás kiesése esetén a másodlagos tápforrás biztosítja a) legalább 24 órán keresztül a rendszer működését, és ezt követően b) legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést. A kialakult gyakorlatnak megfelelő kiegészítés. (5) A beépített tűzjelző berendezés biztosítja az első tűzjelzést követő 30 perc időtartamban érkező jelzések megőrzését, kiolvasását. Tűzeseti tapasztalat alapján tett kiegészítés, hogy a tűzkeletkezés időszakában keletkezett adatok utólag is rendelkezésre álljanak. 162. § (3) Hurokáramköröket úgy kell megtervezni (4) A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből Itt az áthúzott részek az eddigi szöveget mutatják, ez jelentős változás, aminek a megfelelő megoldásait a tűzjelző berendezésről szóló TvMI fogja tartalmazni.
A BEÉPÍTET T TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (3) Sprinklerberendezés létesítése esetén az alábbi rendeltetésekben kell a vonatkozó műszaki követelmény szerint növelt megbízhatóságú berendezést alkalmazni: szállás-, iroda-, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, művelődési, szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató és sport rendeltetés. A sprinklerberendezésre vonatkozó szabvány F melléklete szerinti növelt megbízhatóság alkalmazását határozza meg ez a bekezdés. (4) A vízalapú beépített tűzoltó berendezést fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezésként kell létesíteni az alábbi esetekben: a) a tűzoltó berendezést építményszerkezet, építési termék elvárt tűzállósági teljesítményének, tűzvédelmi osztályának e rendelet szerint megengedett mértékű csökkentésénél figyelembe veszik, b) a tűzoltó berendezést a tűzszakaszméret e rendelet szerinti növelésénél figyelembe veszik, c) a tűzoltó berendezést a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításában figyelembe veszik. A fokozott üzembiztonságú oltóberendezés telepítése esetén a szabályozás engedményeket állapít meg a tűzszakaszméret, a szerkezetek tűzállósága és a homlokzati tűzterjedésgátlás terén. Az engedmények figyelembe vételével a berendezés üzembiztonságának fokozását, megerősítését célozza a kiegészítés. (5) A fokozott üzembiztonságú vízalapú beépített tűzoltó berendezést az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a védendő építmény, építményrész, vagy tűzszakasz teljes területén – beleértve a normál esetben a védelemből kihagyható területeken is – biztosítani kell a védelmet, b) a vízforrás kialakítása és megosztása, a szivattyúk és vezérlésük darabszáma, kialakítása, vezérlőszekrények kialakítása, elhelyezése olyan legyen, hogy bármely meghibásodás esetén, továbbá a tűzoltó berendezés karbantartása, javítása esetén is biztosított az elvárt működés legalább 45 perc időtartamig. Egyszerűen ismerteti a fokozott üzembiztonságot célzó elvárásokat.
HASZNÁLATI SZABÁLYOK Itt a többek által várt nagyszabású átdolgozás helyett apróbb pontosítások születtek. 203.§ (6) A távfelügyelet haladéktalanul köteles a hozzá beérkező hibajelzésről az adott létesítmény üzemeltetőjét értesíteni. Ez új elem. A környezetvédelmi előírások miatt az irányított égetés visszaszorult, így kikerült a szabályozásból. Helyette bekerül a következő pont, amikor a füstöléssel, lángolással járó tevékenység (pl. filmforgatás, fagy elleni védekezés stb.) téves tűzjelzésre okot adhat, indokolt, ezért azt be kell jelenteni. (2) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét. Ezzel együtt az őrzés és az átvizsgálás követelményei is ehhez igazodtak.
ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 248. § (1) Az üzemeltető köteles a) az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni, b) a 18. melléklet táblázatban feltüntetett, önkéntes vállalás útján telepített, beépített, felszerelt, elhelyezett, alkalmazott műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglaltak szerint, a javításról szükség szerint gondoskodni, ha a műszaki megoldás meghibásodása, nem megfelelő működése, kialakítása a tűzoltóság beavatkozását hátráltathatja, nehezítheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja. Az a pont nem változott, a b) pont pedig önként telepített megoldás karbantartására vonatkozik. 249. § (4) A tűzjelző berendezés napi üzemeltetői ellenőrzése kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a berendezés állapotáról jelzést küld az állandó felügyelet részére. (5) Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. Ezek új pontok, amelyek egyszerűsítést jelentenek. 254. § (1) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni. Eddig annak tartalmát is előírta az OTSZ, ez a jövőben a TvMI-ben fog szerepelni. Az ellenőrzési feladatok átkerülnek a háromhavonta végzendő ellenőrzés feladatai közé. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi d) hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, c) hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, d) hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. Ezek új elemek, de talán nem jogszabályba inkább TvMI-be valók. (7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló tartalmát eddig az OTSZ rögzítette a jövőben a TvMI fogja tartalmazni, hasonlóan a tűzoltó vízforrások naplójához. Ezt a hírt eddig 2420 látogató olvasta. |
Amint azt jeleztük, az elsőre kicsit elriasztó a 358 oldalas anyag némi barátkozás után már megmutatja magát a változások tartalmi elemeit. Ebből pedig egyértelműen a könnyítés, a gyakorlatból eredő pontosítás rajzolódik ki. Ugyanakkor a második részben már jelentősebb hangsúlyeltolódások is érzékelhetők. Mit tapasztalhatunk ebből?
