|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Évforduló: 35 éve égett le a Mikroelektronikai Vállalat épülete2021. május 31. 08:49
Hatások A tűzoltásban 143 tűzoltó, 15 gépjárműfecskendő és 16 különleges szer vett rész, minden rendelkezésre álló eszközt és oltóanyagot bevetve, ennek ellenére a Fóti úton álló gyártócsarnok 4 óra alatt megsemmisült. A hatások nem csak a vállalatra, hanem az egész magyar iparra hatással voltak: a T-csarnokban mikroprocesszorok, híradástechnikai alkatrészek és különféle (részben titkos) katonai eszközök fejlesztése folyt. A gyár a COCOM-listát és az embargót megkerülve szerezte be az üzem működéséhez elengedhetetlen gyártósorokat és berendezéseket, így a lángokban a hazai kutatás-fejlesztés egyik fellegvára semmisült meg. COCOM-lista: A hidegháborús gazdasági hadviselés részeként azokat a csúcstechnológiás termékeket tartalmazta, melyeket tilos volt a KGST országaiba, illetve Kínába exportálni, hogy azok ne tudják felhasználni saját fejlesztésre. Az kevésbé tudott, hogy tűzeset majdnem még nagyobb katasztrófát okozott. A Mikroelektronikai Vállalat üzemcsarnokában keletkezett tűznél ugyanis a technológia részét képező gázokat tartalmazó palackokat csak az utolsó pillanatban sikerült biztonságos helyre vinni. A harci gázokat tartalmazó palackok felrobbanása akár több ezer ember életét is kiolthatta volna; a gázok tárolásáról a tűzoltóságnak nem volt tudomása, a gyár illetékesei üzemi titkokra hivatkozva próbálták a tűzoltók tevékenységét korlátozni.
A tűzoltás menete Az elsőnek riasztott szerek 6 óra 10 perckor érkezetek a helyszínre. A kiérkező rajok kiterjedt tűzzel találták szembe magukat, pedig alig hat perc telt el a tűzjelzés és a kiérkezés között. 6 óra 23 perckor már V-ös kiemeltre emelték a riasztást. 6 óra 23 perckor érkezett a helyszínre a budai Tűzoltási Csoport Csicsmann Gyula főhadnagy vezetésével. Az oltást nehezítette a mérgező gázok és maró anyagok, valamint a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a hő hatására felszabaduló mérgező gázok (xilol, cián, arzén) nagy mennyiségű jelenléte, valamint az épület ház a házban jellege. A „T” csarnok egy 2405 négyzetméter alapterületű, emeletföldszintes, acélszerkezet vázas, lapos tetős üzemcsarnok volt nagy felületű üvegburkolatokkal és válaszfalakkal. Ezek rongálódása nehezítette az oltást, miközben végig fennállt a robbanásveszély. Több kisebb robbanás be is következett. A legintenzívebb füstképződés az épületegyüttes Baross utcai oldala felől volt tapasztalható, ahol az épület mennyezetén elhelyezett közművezetékek és az álmennyezet a csarnok teljes, mintegy 50 méter hosszúságában égett. Később itt több gázpalackot találtak, amelyeket hűtés után sikerült kimenteni. 6 óra 37 perckor a tűzoltás 5 C-sugárral és egy vízágyúval folyt, amikor kiderült, hogy a bent tárolt vegyi anyagok egy része a levegővel érintkezve mérges gázokká alakul. 6 óra 45 perckor az épületben robbanás történt, amely megemelte a tetőszerkezetet. A 8 óra 17 perkcor adott visszajelzés szerint: “A hatszintes épületre a tűz átterjedését megakadályozták, a Reviczky utca felől a kritikus helyzet megszűnt. A vegyszerek kihordása folyamatban. A tűz körülhatárolása megtörtént, a füst intenzitása csökkent.” Ekkorra 22 habosított C-sugár, három vízágyú és egy Simon-habsugár is dolgozott. A körülhatárolás után az épület Reviczky utcai bejáratánál levő vegyszerraktárnál leszakadt az álmennyezet és Csicsmann Gyula főhadnagy, tűzoltásvezető megsérült. Két perccel később Jambrik Rudolf alhadnagy, tűzoltásvezető-helyettes mérgezési tünetekkel rosszul lett. Elsősegélynyújtás után a mentők mindkettőjüket kórházba szállították. A tűzoltás vezetését ekkor Bartha Iván alezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tűzoltási és szolgálati osztályvezetője vette át. A tűz oltása ebben az időszakban felgyorsult. 9 óra 32 perckor a tűz lefeketítése megtörtént. Alig fél óra múltán pedig, 10 óra 9 perckor az utóbbi idők legnagyobb kárral járó tüzének oltása befejeződött. 10 tűzoltó és 4 üzemi dolgozó sérült meg. 143 tűzoltó, 15 gépjárműfecskendő és 16 különleges szer csaknem négyórás megfeszített munkája eredményeképp eloszlott a sűrűn gomolygó füst a Mikroelektronikai Vállalat “T” jelű üzemcsarnoka fölül.
Vizsgálat és döntés Ugyanebben az évben a Balaton-felvidéken, Berhidán földrengés történt és világméretű figyelmeztetést jelentett a csernobili atomerőmű tűzesete is. Az 1986-os esztendő tapasztalatai alapján teljes körű vizsgálatot rendeltek el a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB) koordinálásával, amely kiterjedt a gazdaság tűzvédelmi helyzetére és a tűzoltóságok felkészültségére is. A KNEB mint a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve 1958–1989 között működött. Feladatkörébe tartozott "az állami és állampolgári fegyelem megszilárdítása, a nép vagyonának védelme és a visszaélések leleplezése, a feltárt hibák megszüntetésében való közreműködés". A vizsgálatok eredményeként meghozott kormányhatározat arról rendelkezett, hogy át kell tekinteni a tűzvédelmi szabályozás helyzetét, és javaslatot kell kidolgozni a tűzvédelemre és a tűzoltóságra vonatkozó joganyag teljes körű korszerűsítésére.
Egy kis összeesküvés-elmélet Természetesen a körülmények termékeny táptalajt nyújtottak az összeesküvés-elméletek számára is. Voltak, akik szerint szovjet szabotázs történt, mások biztosítási csalást kiáltottak. Egy érdekes adalékot tartalmaz ehhez egy, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által 1986. május 29-én közzétett napi operatív jelentés, mely szerint „hivatalos kapcsolat – nem ellenőrzött – értesülése szerint a Mikroelektronikai Vállalatnál történt tűzeset azért következett be, mert a hűtő-szellőztető berendezést kikapcsolták. Erre azért volt szükség, mert a csernobili atomreaktor katasztrófája nyomán a légtérbe került radioaktív anyagok a termelés minőségét nagymértékben befolyásolták volna, mivel a nagyteljesítményű ventilátorok az üzem légterébe juttatták a rádioaktív anyagokat. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.”
Forrás: Juhász Béla Tűzvédelem 1986. augusztus Ezt a hírt eddig 2347 látogató olvasta. |
Az 1980-ban alapított Mikroelektronikai Vállalatnál a kutatások – nem meglepő módon – a mikroelektronika területén folytak, és a korabeli eredmények alapján a szakértők úgy vélték, komoly esély van arra, hogy 1988-ra a hazai integrált áramkörök, illetve a programozható integrált áramkörök gyártása terén Magyarország a világ élvonalába kerül. 1986. május 26-án reggel 6 órakor azonban tűz ütött ki, amelynek nyomán a híres T-csarnok (ahol például mikroprocesszorokat gyártottak) porig égett. Mit érdemes tudni a tűzesetről? Egy kis tűzoltási áttekintés következik.
