Híreink

Nagykonyhai technológiák tűzvédelme beépített eszközökkel

2020. február 25. 08:00

Ha a tűzvédelmi tervező már a tervezés első fázisától részt vesz a munkában, akkor lehet komplex szemléletmóddal az épület funkcióját és tűzvédelmét harmonizálva hatékony és gazdaságos megoldásokat kialakítani. Ez még az olyan látszólag kis feladatokra is érvényes, mint a nagykonyhai technológiák védelme. Miért nem elég, ha a tervező az utolsó fázisban kapcsolódik a munkába?


Konyhatechnológia – megváltozott a világ

A konyhában is megváltozott a világ. A berendezések itt is egyre bonyolultabb és drága rendszereket jelentenek. A legnagyobb veszély viszont a kiesésük, ezért a hatékony oltás mellett garantálni kell, hogy a gyors működés előzze meg a tűz- és füstkárokat, az oltás során pedig a minimális károkozást.

Két szempontot kell érvényesíteni: a konyhatechnológia és az épület rendszerszintű kapcsolódásainak ismeretét. E szempontok egyidejű érvényesítésére csak a kezdeti tervezéstől komplex módon résztvevő, az épületet és annak tűzvédelmét teljes egészében „látó” tervezőkkel van lehetőség. Ez még a konyhai technológiánál is pozitív eredményekkel jár a beruházás gazdaságosságában, nem beszélve tűzvédelem hatékonyságáról. Így tudunk a tűzvédelem szempontjait a projekt kezdetétől figyelembe véve, minőségileg új megoldásokat kialakítani.

A konyhatechnológia ismerete a másik tényező. Ott is lezajlott egy technológiai forradalom!

Mit kell védeni?

  • tűzhely (elektromos, indukciós, gázüzemű),
  • francia tűzhely (elektromos, indukciós, gázüzemű),
  • főzőzsámoly,
  • billenő serpenyő (elektromos vagy gázüzemű),
  • fritu, fry-top,
  • rostlap (lávaköves, faszenes, kontakt, kerámia, gázüzemű vagy elektromos),
  • grill,
  • szalamander,
  • pecsenyesütő,
  • wok, vario cooking center,
  • fánksütő.

Ebből a felsorolásból talán egyértelmű, hogy nem elég a tervezői jogosultság a technológiák védelmének sokrétű kihívásaihoz. Ezek védelmi megoldásai is egyre differenciáltabbak, amihez speciális tudás, a tervezéshez szoftver kell. Arról már nem is beszélve, hogy ezekhez a gyártók speciális oltóberendezéseinek ismerte, a gyártói tréningeken való részvétel, a gyártmány-specifikus és jogtiszta tervezői szoftverek és a beépítéshez, karbantartáshoz szükséges eszközök mind alapfeltételek.

 

 

Nagykonyhák biztonsága – tűz az éttermekben

A különleges konyhai eszközök és a látványos, nagy szakértelmet kívánó főzési, sütési technológiák világában, óriási változások következtek be. Ami változatlan, hogy az ételek készítéséhez legtöbbször hő szükséges, leggyakoribb alapanyagok (olajok, zsíradékok) pedig kiválóan égnek, így jelentős veszélyforrást jelentenek. Az éttermek, szállodák, közintézmények konyhái fokozott veszélynek vannak kitéve. Ezt az amerikai NFPA (National Fire Protection Association) vizsgálatai adatokkal is alátámasztják. E szerint a főző/sütőberendezések ötből három vendéglátóipari egység tüzéért felelősek. Ezért a tűzesetek elleni védelmet a speciálisan konyhákba kifejlesztett beépített oltórendszerek jelentik.

 

Kooperáció – együttműködés

Már az építészeti tűzvédelmi tervezés is több csapdát rejt, hiszen ha a tűzvédelmi tervező csak a saját szakterületével foglalkozik (ami elég jellemző), az később sok fejtörést okozhat a beruházóknak és persze saját magának is. A kooperáció itt is elengedhetetlen az építésszel, a szakági tervezőkkel és főként a technológiai szaktervezőkkel is. Ha a terek kialakítása mindenben megfelel a tűzvédelmi követelményeknek, az nem jelenti azt, hogy a beruházó majd használni is tudja az építményét. Olyan kérdéseket kell eldönteni, hogy a főzőszigeteket egyenként vagy egybefüggő ún. elszívó álmennyezet alatt oldják meg. Ez utóbbihoz milyen védelmi koncepciójú és milyen műszaki megoldást alkalmazunk? Hogyan oldjuk meg a külső áramforrás nélküli működését?  A rendszer állapota hogyan jelezhető át a központi tűzjelző rendszerre? Az oltórendszer önmaga vagy átjelzéssel hogyan lesz képes a főző-sütő berendezések elektromos, ill. gázellátásának automatikus leállítására? Az elszívó ernyőkbe szerelt világítás, infra kapu tápellátását hogyan lehet megszakítani? Hogyan akadályozzuk meg a kipárolgó gőz, olaj és zsír lerakódását a fúvóka nyílásában, az oltóredszer elemein? Az ilyen védődobozokat hova tervezzük? Hol lesz elég helyünk ezek kialakítására?

Mindezek a kérdések csak a tervezés folyamatában egyeztetve válaszolhatók meg úgy, hogy később ne zavarják a konyhai munkát, vagy az egyéb szerelvények elhelyezését.

 

 

Egyértelmű szabályozás

A szabályozás egyértelmű: az olajat, zsiradékot felhasználó, feldolgozó nagykonyhai készülékek egy csoportba, vagy egy elszívóernyő alá telepítve 50 kW-ot meghaladó összteljesítmény esetén a készülékek feletti elszívó ernyőbe kötelező automata oltóberendezést beépíteni (OTSZ 54/2014. (XII.5.) BM rendelet – 14. sz. melléklet 1. táblázata). Ráadásul az 50 kW teljesítménybe beszámítandó a készülékekben lévő olaj vagy zsiradék mennyisége 1 kg/kW értékkel.

Az is egyértelmű, hogy az OTSZ 30§ (4) bekezdése szerint a beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet ellátó központi szellőzőberendezést a beépített tűzjelző berendezésnek az általa észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania. Ugyanakkor ott, ahol ilyen kötelezettség nincs, a gyártó utasítása alapján kell meghatározni az oltásban részt vevő konyhai elszívóernyő légelszívást, valamint a légfüggöny és/vagy frisslevegő-utánpótlást biztosító ventillátorainak üzemelését. Ha pedig oltás során működik a légelszívás, akkor a csatorna anyagának kiválasztásánál a tűz során keletkező hőt is figyelembe kell venni. Vagyis olyan anyagból kell tervezni, amely a keletkező hőnek ellenáll.

Ezek a kimondottan konyhai tüzek oltására kifejlesztett készülékek olyan speciális oltóanyagot tartalmaznak, hogy nem csak a konyhai eszközöket védik, hanem a felettük lévő olajleválasztókat, illetve az elszívó csatornát is.

Ezért újabb egyeztetési feladatként tisztázni kell, hogy kinek a feladata a villamos és gáz betáp leállítása, illetve szükséges-e, vagy éppenséggel tilos az elszívó ventilátorok leállítása. A TVMI itt is egyértelműen fogalmaz, de sokak számára az lenne a logikus, hogy azonnal lezárjuk a tűztér feletti elszívó ernyőből induló elszívó légcsatornákat. A követelmények azonban egyértelműen az elszívás folytatását várják el, mert csak így biztosított, hogy megfelelő mennyiségű oltóanyag kerül az elzsírosodott csatornákba.

Beépítésük – a hatósági előírásokon túl – a konyha tulajdonosának, üzemeltetőjének is jól felfogott érdeke, hiszen a nagykonyhai oltóberendezések az élet- és vagyonvédelem mellett a tulajdonos anyagi biztonságát is védik a lehetséges kár mértékéhez képest elenyésző befektetéssel.

 

Egyértelmű és mégsem?

Bár az OTSZ és a TVMI teljesen egyértelműen határozza meg a tűzterhelés számításának módját mégis gyakori, hogy a beruházó, vagy a konyhatechnológus vitába keveredik az oltóberendezés tervezővel.

  • Az első megközelítés, hogy nem is kell konyhai oltóberendezés, mert az új OTSZ-ből kimaradt a sütőolaj tűzterhelésbe történő beszámításának kötelezettsége. Valóban, de a TVMI-ben szerepel.
  • A másik, hogy az üzemeltető „diplomatikusan” nyilatkozik arról, hogy az adott konyhában kizárólag vízben főtt ételeket készítenek majd.

Ilyen esetben a tervezőnek emlékeztetőben kell rögzíteni az üzemeltető nyilatkozatát, amelyben garantálja, hogy a térbe nem kerül olyan tűzterhelés, amely beépített oltóberendezés telepítését tenné indokolttá. Ez hasznos, mert sokszor már ennek hatására hirtelen megváltozik az üzemeltető álláspontja, illetve ha nem, akkor bármilyen későbbi havária estén nem lehet majd a tervezőt okolni, amiért nem tervezett megfelelő védelmet.

Mindezek fényében talán érthető az álláspontunk: Még az egyszerűnek tűnő konyhai oltórendszer esetén is csak komplex szemlélettel, a tervezés kezdetétől rálátva tervezhető hatékony és jól használható oltórendszer.

A különböző gyártók termékei nem csereszabatosak, tervezőknek a jogosultságon kívül a megfelelő képesítésekkel is rendelkezniük kell. Ez pedig a gyártói tréningeken való rendszeres – és eredményes – részvételt, a megfelelő – és legális! – software és hardware eszközök meglétét feltételezi.

 

Váradi Viktor
ügyvezető igazgató / műszaki igazgató
Telefon: +36 30 511 3206
E-mail: varadi@ventor.hu

Vissza

Ezt a hírt eddig 1670 látogató olvasta.