Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Ajtók a menekülési útvonalon – Mit, miért és hogyan tartsunk karban?2021. szeptember 07. 08:45 Mi mindenre kell figyelni az ellenőrzés során? Mit és miért kell ellenőrizni? Ki, miért felelős? Milyen a jó szerződés? Mi mindent kell vizsgálni? Az életvédelmi célok közül a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása a gyakorlatban mennyire valósul meg? A jó karbantartás és az üzemeltetés tapasztalatai fontos visszajelzések a tervezőknek, vezetőknek. Nézőpont váltás – Mit és miért? Kezdjük mindjárt az elején, mit is kell karbantartani? Ha az ajtókra gondolunk, a tűzgátló, füstgátló ajtók vizsgálata elég részletesen körbejárt feladat. Ám maga az ajtó – a menekülés során – leküzdendő akadály fontos, hogy üzembiztosan működjön. Amikor új megbízást kapunk vészkijárati rendszerek felülvizsgálatára, karbantartására, első lépés maga a feladat meghatározása. Általában két alapesettel találkozunk.
Mindkét helyzet érdekes lehet. Hogyan határozza meg egy karbantartó cég, hogy pontosan mi is az épület aktuális menekülési útvonala? Rutinból elkérjük a tűzvédelmi dokumentációt. Bizony a kifüggesztett tűzriadó terv, a kihelyezett jelölések és az írásos dokumentáció sokszor köszönőviszonyban sincs egymással. Az épület változásai nincsenek tűzvédelmileg lekövetve. Ha a szerződésben rögzítjük a felülvizsgálattal érintett eszközlistát, a felelősséget eltolhatjuk magunktól, nem lépjük át karbantartói kompetenciánk határait, de ezzel az eredeti cél mégsem biztos, hogy teljesül. Lehet, hogy kisebb-nagyobb épületrészek kimaradnak az ellenőrzésből. A következő lépés annak eldöntése mit kell ellenőrizni? Követelmény szintjén vizsgálva ellenőrzendő: a pánikzár, vészkijárati zár és a vészkijárat biztosító rendszer. Az utóbbi behatárolása (a vészkijárat használatát tűz/veszély esetén, áramkimaradáskor is, haladéktalanul lehetővé teszi; elektromos, mechanikus vagy elektro mechanikus) sem egyszerű feladat. További kérdés, a kiterjesztése, vagyis a vészkijárati rendszer karbantartási kötelezettségét kell-e értelemszerűen alkalmazni a menekülési útvonal ajtóinál, vagy csak a vészkijáratban végződő menekülési ajtókkal kell karbantartás, felülvizsgálat szintjén foglalkoznunk?
Mi is a „jó” szerződés? Az eseti megbízási szerződés kellő garanciát nyújt a feladatok gondos elvégzésére, vagy a hosszabbtávú vállalkozói szerződés a célravezető? Ha az ajtók működőképességének biztosítása a cél, különválasztható-e a felülvizsgálat-karbantartás-javítás szentháromsága? Napi tapasztalat: a felülvizsgálatot megrendelik egy olyan cégtől, aki karbantartásra és javításra már nem képes. Persze ilyenkor a felülvizsgálat megbízhatósága is megkérdőjeleződik, különösen, ha nem csak az ajtókra kell koncentrálni!
Karbantartás – Mit és hogyan? A követelményt az OTSZ meghatározza, ami megítélésem szerint, a menekülési útvonal minden ajtójára vonatkozik. A megoldást a TvMI általános szinten megfogalmazza, de a részletekben nem ad útmutatást. Ugyanakkor a szabványok, a típusokra vonatkozó szabványkövetelményeken alapuló gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek ismerete nélkül a munka nem végezhető el. Ez felveti a tűzvédelmi szakvizsgázatás tartalmi megújításának és a gyártói oktatás/ellenőrzési útmutató meglétének szükségességét. A karbantartónak a már említett funkcionális megfelelőséget (működőképesség, hatékonyság, zárási sebesség, csukóerő), akár műszeres méréssel is vizsgálnia kell.
Mindez vizsgálandó kérdések sorát veti fel!
Füstmentes lépcsőház előterének 2 ajtója a „szokásos” kitámasztással
Összefoglalva A kérdéssorral arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a felülvizsgálat, karbantartás napi feladatai egyre bonyolultabbak, egyre nagyobb, és egyre széleskörűbb szakértelmet, kompetenciát igényelnek. A feladat és felelősségi körök pontos meghatározása, megfogalmazása és megjelenítése a tűzvédelmi szabályozásban segítheti a karbantartók életét, egyben segíthetik a tervezőket a tűzvédelmi célok elérésében.
Nagy Katalin tűz- és munkavédelmi szakmérnök, szakmai igazgató Ezt a hírt eddig 2630 látogató olvasta. |