|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Beszámoló a TMKE XI. konferenciájáról – Mi a HSFPE?2021. november 02. 08:47
„Egymástól tanulni – Jubileumok és új távlatok az építészeti tűzvédelemben” Ezt választották a konferencia jelmondatául – mondta bevezetőjében Nagy Katalin, a TMKE elnöke. Miután a járvány felülírta a terveket, egy év szünet után tarják a 11. konferenciát, de nem az előző évi programot ismétlik, hisz jelentős változások történtek. Elértek egy korszakhatárhoz! 20 éves lett a szervezet. A TMKE jubileuma, a tűzvédelmi tervezés szerepe és a tervező felelőssége nőtt, az energetikai előírások, az új építőanyagok és megoldások új megközelítéseket igényelnek. Új fogalmakat kell elsajátítaniuk. Ma már nem elég csak a tűzvédelmi követelményeket figyelembe venni.
Az első lépésektől a tűzvédelmi koncepcióig Egyfajta pódiumbeszélgetés keretében ismerhettük meg az elnökök nézőpontjából a TMKE történetét, ahol a részben előre megküldött, részben ott spontán felmerülő kérdésekre válaszoltak. Tudják, minek a rövidítése HSFPE? Aki nem tudta, a dr. Beda Lászlóval folytatott beszélgetésből tudhatja, hogy ez nem más, mint a „Hungarian Society of Fire Protection Engineers” azaz a TMKE angolul.
Voltak külföldi minták? Ha igen, melyek? Dr. Beda László professzor emeritus a TMKE első elnöke érzékletesen ismertette, hogy külföldi útjai során tapasztalta a szakmai egyesület fontosságát. A SFPE (Society of Fire Protection Engineers) és a IFE (Institution of Fire Engineer) tapasztalatai meggyőzték, ez a lehetséges út.
Milyen – rövid, közép és hosszú távú – célok lebegtek a megalakuláskor a szemed előtt? – kérdeztük. A már említett egyesületek, mint célok lebegtek a szemeink előtt. Ezért az ünnepélyes alakuló ülésre 2001. augusztus 29-én 11 órakor került sor. Az első célok különösen a szakmai együttműködési fórum működtetése, információs adatbázis felállítása és működtetése, szakmai eredmények közreadása, és az érdekvédelem voltak. Ezek a célok helyesnek bizonyultak, ma is ezek határozzák meg a munkát – vetette közbe Nagy Katalin.
Meddig jutottatok az első öt évben? Milyenek voltak a tűzvédelmi mérnöki munka keretfeltételei? Az OKF vezetői elfogadták a kezdeményezésünket, (az építészeti tervek tűzvédelmi fejezeteit csak felsőfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező mérnökök írhatják alá), bekerültünk a tűzvédelmi előírásokat átdolgozó OKF munkacsoportba, szakmai kirándulásokat szerveztünk Hannoverbe, megjelentettük az OKF állásfoglalások gyűjteményét. Jelentős mértékben segítettük a főiskolán zajló oktatási munkát. Szőcs István az IFEX akkori vezetőjének támogatásával kitüntettük a legjobb szakdolgozatot készítő hallgatókat. Az akkor rendkívül jelentősnek számító 100 ezer forintos fődíjjal jutalmaztuk az elsőt.
Milyennek látod ma ezeket a célokat? Megjelennek ezek az eredmények a képzésben? Ha igen, miben? Az akkor kitűzött célok döntően megvalósultak. Ezért különösen szomorú, hogy ezek az eredmények a képzésben nem tudnak teljes mértékben érvényesülni, mivel ma a tűzvédelmi mérnöki alapképzés nem létezik. Professzor úr részletesen ismertette azt a folyamatot, aminek eredményeként ez a képzés megszűnt, pedig az egyesület alapításakor 600 képzett tűzvédelmi mérnök dolgozott, azóta a számuk meghaladta a kétezret, s ma is keresett szakmaként tartják számon. Lengyelfi László, aki alapító tagja a TMKE-nek, lett a szervezet második elnöke.
Milyen viták során alakult ki a tűzvédelmi szakma mérnöktársadalomba való beintegrálása? Hol voltak nagyobb egymásnak feszülések? Komoly viták voltak, elsősorban a meglévő tervezőkkel. A kezdeti elvárás az volt, hogy „Írj a tervhez egy műszaki leírást!” Elég, ha az építési engedélyezési tervhez készül leírás! – ez volt a szemlélet. Ezen kellett változtatni! Többen összefogtunk annak érdekében, hogy szakmánk a mérnöki kamarákon belül is megjelenjen, szabályozott mérnöki munkává váljon (A teljesség igénye nélkül néhány kolléga: Dr. Beda László, Csuba Bendegúz, Lengyelfi László, Mészáros János, Dr. Takács Lajos.) Több éves sziszifuszi munkával, időnkénti megfeneklésekkel végül az akkori OKF vezetés, valamint az Építész és Mérnöki Kamarák vezetőinek támogatásával megszülettek a tagozat alapításhoz szükséges rendeletek. 2011-ben megalakult az MMK Tűzvédelmi Tagozata.
Ennek az elnöke lettél. Miben látod a különbséget a TMKE, mint egyesület és a MMK Tűzvédelmi tagozat, mint egy köztestület részének lehetőségei között? Rugalmasság, képzés, szakmai érdekképviselet, stb. Úgy vélem mindkettőnek megvannak a feladatai.
Szakértői és tervezői tevékenység szétválasztása, jogosultsági rendszer kiterjesztése – meddig jutott el? Azt gondolom, hogy a legfontosabb a tervezővel szembeni elvárások változása. Jogszabályok, építetői igények, kivitelezési, gazdaságossági elvárások és persze a hatóságiak alaposan átírták a tervező feladatait. Ebben a folyamatban mindkét szervezetnek komoly munkája van. 2014. „Tervdokumentációk Formai és Tartalmi Követelményei” kamarai Szabályzatban megjelent a tűzvédelmi tervekre vonatkozó szabályozás, az OTSZ megoldások helyett a követelmények előírása felé mozdult el. A TvMI-kben az OTSZ-nek megfelelő megoldások segítik a tervezőt. Ugyanakkor több kérdésben (pl. tűzvédelmi műszaki ellenőr) még vannak feladataink.
MMK TT megalakulásával a TMKE elvégezte feladatát? Mosolyogva széttárta a karját. Rázta a fejét.
Nagy Katalin az MMK megalakulása körüli dokumentumok szerkesztésében vett részt, majd a Tűzvédelmi Tagozat megalakulása után lett a TMK elnöke.
A bölcső a TMKE előkészítette a MMK TT alapdokumentumai. Mi volt a feladat? Az utolsó kapcsolja le a villanyt? Magyarul vezesd a szervezetet „Osló”-ba? Utólag megtudtam, hogy voltak ilyen vélemények, de nekem szilárd meggyőződésem volt, hogy az egyesület értékei és lehetőségei messze túlmutatnak azon, hogy megteremtette a MMK tagozat alapítás feltételeit.
Elindult egy akkor szokatlan egymásra épülő konferenciasorozat. Ez tudatos válasz volt a megváltozott helyzetre? Igen tudatos volt. Felelősek vagyunk, azért amit az utódainkra hagyunk. A ma tervezett épületeink a jövő tűzvédelmét jelentik. Nagyon szép dolog az elmélet, de azt le kell fordítani gyakorlati és termékszintű megoldásokká. Aztán itt van a CPR rendelet, az építőipari termékek gyors változása, a környezetvédelmi és gazdaságossági kérdések mellé a fenntartóság teljesen új megvilágításba helyezik a tűzvédelmi munkát. Ha eddig azt mondtuk a tűzvédelem projektalakító tényező, most sokszorosan igaz ez. Menet közben jöttünk rá, hogy a szakágak közötti együttműködés erősítése életbevágó.
A kezdetekben valami konkrét projektből indultatok ki és azt jártátok körbe. Miért ezt a megoldást választottátok? Azért, mert egymástól és a gyakorlatból tanulni a legjobb szerintem. Ezért a gyakorlat elméleti megalapozását, a napi feladatok támogatását tekintjük fő célunknak. A tervezés és a használat, az egyedi és az általános jelent meg a Futura, a MŰPA, az iskola, a falak és födémek, a TMMK, a társasházak, a hő-és füstelvezetés, a kiürítés – életvédelem témaköreiben. Óriási bátorság volt a kollégák részéről bemutatni egy munkájukat, amit aztán elemeire szedtünk. Mindegyikben egymástól tanulva, a napi gyakorlat számára kerestünk megoldásokat. 2019-ben léptünk egyet. Nem egy konkrét projektből, hanem egy konkrét helyzetből, a sok mindent felülíró változásokból, indultunk ki. Tavaly az volt a tervünk, hogy lépjünk feljebb ezen a lépcsőn: tanuljunk másoktól, beszéljük a világ nyelvét! A világot esetünkben a beruházásban résztvevők jelentik. Ez a nyelv gazdasági kérdésekről, egyszerűbben szólva a pénzről szól. Magyar Zoltán 2019-es előadása már elmozdulás volt ebbe az irányba. Konferenciánk címeként választottuk: Tűzvédelmi költségvetés – projektalakító tényező. Egyszerű lett volna ezt újból elővenni, de közben sok minden változott. Elértünk egy korszakhatárhoz!
Nem volt nehéz rávenni erre a kollégákat? Az elején majdnem lasszóval kellett fogni azt, aki vállalta a terve bemutatatását, aztán a sikeren felbuzdulva már jöttek az ötletek. Így volt a témák kiscsoportos feldolgozásával és a tervnek a megrendelő – azaz a kollégák – előtti megvédésével is. Először megmosolyogták, aztán már hiányolták, ha éppen nem volt, mert inspirálták egymást a tervek készítésekor és rájöttek a szakmai érvelés legalább olyan fontos, mint a jó terv. Persze mindenkiben benne van a játékos is.
Milyennek látod ennek eredményeit? Úgy látom, néha másolják is ezt a módszert. Sikerült együttműködést teremteni a különféle szervezetekkel? Mindig, minden konferenciát értékelnek a résztvevők. Ez iránymutató! Erősíti a csapatmunkát. Ha másolják egyes elemeit az elismerés számunkra. Ahogy az is elismerés, hogy a tűzvédelem minden fontos szereplője számít a véleményünkre.
Milyennek látod a TMKE, mint egyesület és a MMK Tűzvédelmi tagozat, mint egy köztestület lehetőségeit? A TMKE, mint kiemelten közhasznú egyesület önálló jogi személy, aki így a tagság véleménye alapján önállóan dönthet. Fontos, hogy ez egy önszerveződő közösség, önkéntes tagsággal, aki a tűzvédelmi mérnökök és szakértők szakmai érdekképviseletét látja el. MMK Tűzvédelmi tagozata az MMK, mint köztestület része, nem minősül önálló jogi személynek. A MMK közhatalmi funkciókkal felruházott köztestület, ahol kötelező a tagság. Ezért úgy vélem, hogy a TMKE és MMK TT optimális esetben kiegészítik egymást, különösen igaz ez a szabályozások előkészítésében, véleményezésében.
Ezt a hírt eddig 1615 látogató olvasta. |
Balatonföldvár 2021. október 25-26. között, 58 fő részvételével zajlott a TMKE Tűzvédelmi Konferenciája. A rendezvény visszatekintés volt az elmúlt 20 évre, felvillantotta az OTSZ körül zajló vitákat, új tűzvédelmi megoldásokra hívta fel a figyelmet és egy konkrét projektet, a Balalandot tekintették meg a résztvevők. Ez több konferenciára is elegendő téma. A TMKE történetével kezdjük.
