Híreink

Mi változott a beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése TvMI-ben?

2020. június 26. 07:00

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) módosításával az összes meglévő Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) változott. Szerzőnk a Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése című TvMI lényeges módosításait összegezi. Alacsony kockázatú terek, késleltetés, oktatás – ezekben történt változás.


Alacsony kockázatú terek

Az OTSZ 163. § (4) bekezdése szerint a tűzjelző berendezés telepítése szempontjából alacsony kockázatú területeken nem szükséges automatikus érzékelőket elhelyezni. Az alacsony kockázatú területek körét e TvMI tartalmazza. Új területként jelent meg

  • a max. 20 m2 szélfogó,
  • a legfeljebb 20 m magas felvonóaknák teljes területe, valamint
  • az alacsony kockázatú be nem épített tetőtér (padlástér).

Mikor minősíthetjük a be nem épített tetőteret alacsony kockázatúnak?

  1. Ha a padlástér alapterülete az 500 m2-t nem haladja meg,
  2. ha a padlástérben nem történik tárolás, és
  3. ha a padlástérben nincs beépített villamos berendezés (pl. szellőztető rendszer, épületgépészeti rendszer(elem)), kivéve a padlástér világítást.

Abban az esetben, ha a helyiség magasságát zárt, vagy rácsrostélyként kiképzett pihenő, vagy emelvény osztja meg, akkor a szintosztó födém, járható polcrendszer vagy egyéb járható szerkezet (továbbiakban: szintosztó szerkezet) alatti térrész a védelemből kihagyható, ha a szintosztó szerkezet hossza, szélessége és területe közül legalább az egyik paraméter (1. ábra) nem haladja meg a táblázat értékeit. A szintosztó szerkezet alatti térrész a védelemből nem hagyható ki, ha a szintosztó szerkezet mindhárom paramétere – hossza, szélessége és területe – egyszerre meghaladja a táblázat adott sorában szereplő értékeket.

 

Az érzékelő típusa

Magasság (h)
[m]

Hosszúság (l)
m]

Szélesség (b)
[m]

Terület
[m2]

Hőérzékelő

≤ 9,0

2

2

9

Füstérzékelő

≤ 6

2

2

16

6 < h ≤ 12

3,5

3,5

31,5
 

Késedelem nélkül – Késleltetéssel

Az OTSZ 161. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza, hogy a beépített tűzjelző berendezés a jelzést megbízhatóan továbbítsa késedelem nélkül vagy jóváhagyott késleltetéssel.

A jóváhagyott késleltetés az a késleltetés, ami a tűzvédelmi hatóság által engedélyezett tervdokumentációban rögzítve van, valamint a meglévő tűzjelző berendezés esetén a tűzjelző tervező, az üzemeltető és a tűzvédelmi hatóság képviselője közös egyeztetésén meghatározott.

Az egyeztetés során figyelembe vehető szempontok lehetnek a felügyelet módja, a létesítmény vagy épület kiterjedése, a felderítés időigénye, a vonulás ideje, nappali/éjszakai üzemmód stb. A tűzjelző berendezések vezérléseinek késleltetéseire a C melléklet fogalmaz meg javaslatokat.

 

Mikor, kit kell kioktatni?

Az OTSZ 157. § értelmében az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

Mit is értünk az üzemeltetést érintő változtatáson?

  1. A felügyelt eszköz (tűzjelző központ, távkezelő, távkijelző, számítógépes kezelő felület) cseréjét, valamint
  2. a tűz és hiba átjelzésben (távfelügyeleti hely, elérhetőség, az átjelzés felfüggesztésében, lemondásában) bekövetkezett változást.

Badonszki Csaba tű. alezredes főosztályvezető-helyettes
BM OKF Tűzvédelmi Főosztály

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 943 látogató olvasta.