Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi változott a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés TvMI-ben?2020. szeptember 02. 13:06 Amint ismert az OTSZ a követelményeket tartalmazza, a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) pedig azokat a megoldásokat, amelyekkel az OTSZ követelményei teljesíthetők. Szerzőnk a TvMI-k változásával foglakozó cikksorozatunk folytatásában a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem című TvMI lényeges módosításait összegezi.
Villamos aknák, berendezések Az OTSZ a jövőben már nem tartalmaz megoldást arra, hogy a villamos aknák, a vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát hogyan is lehet kiépíteni. A követelmény a vezetékrendszer rögzítésére megfelelő szerkezet, viszont, hogy ennek mi felel meg, azt a Villamos TvMI tartalmazza. A villamos aknában a vezetékrendszerek rögzítésére az alábbi, ún. TKRA- építményszerkezetek alkalmasak, amelyek a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevételt is elviseli:
A gipszkarton szerkezet a felszálló vezetékrendszer rögzítésére viszont nem alkalmas. Általános követelmény, hogy a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitelt és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani kell. Abban az esetben, amikor a tűzeseti fogyasztó és a fogyasztó tápellátását biztosító áramforrás két különálló építményben van elhelyezve, – amelyeket szabadtér (megfelelő tűztávolság) és/vagy tűzfal választ el egymástól – akkor az áramforrás és a fogyasztó közötti vezetékek az építmények közötti szakaszának, és az áramforrást befogadó építményen belüli szakaszának nem tűzálló kábelrendszer formájában történő kialakítása is teljesíti a tűzhatás elleni védelemre vonatkozó követelményt. (1. ábra) Ügyelni kell arra, hogy az építmény nyílászáróin esetleg kilépő lángok ne okozhassák a szabadtéren elhelyezett vezetékek működőképességének elvesztését, ezért a vezetékeket az építmények közötti szakaszon célszerű aknába vagy földárokba fektetni, vagy a nyílászároktól biztonságos távolságban elhelyezni. Ezen megoldás nem alkalmazható, amikor egy adott építményben elhelyezett tűzeseti fogyasztó nemcsak a befogadó építmény, hanem attól különálló építmény(ek) vagy szabadtér védelmét is biztosítja, pld. nyomásfokozó szivattyú (így sérül a tűzvédelmi koncepció). Fontos megjegyezni, hogy fenn áll a tűzálló kábelrendszer kialakítása az azonos épületben elhelyezett tűzeseti fogyasztó és a tápforrás közötti vezetékszakaszokra.
Az OTSZ a jövőben megengedi, hogy néhány feltétel teljesítése esetén a végponti, tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozó vezetékrendszer, legfeljebb 15 m hosszú szakaszán, nem szükséges tűzálló kábeltartó-szerkezet alkalmazása, tehát e szakaszon nem szükséges TKRA építményszerkezethez rögzíteni a tűzálló kábelrendszert. (2. ábra) OTSZ 138. § (3) bekezdése: A vezetékrendszer végponti, tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozó, legfeljebb 15 m hosszú szakaszán nem szükséges tűzálló kábeltartó-szerkezet alkalmazása, ha a végponti vezetékszakasz a) egyetlen olyan fogyasztóhoz csatlakozik, amelynek tűzhatás elleni védelme nem biztosított, b) rögzítése olyan építményszerkezeten történik, melynek a tűzállósági teljesítménye kisebb, mint a tűzeseti fogyasztó működésére vonatkozó követelmény, és c) a végponti fogyasztóval azonos helyiségben helyezkedik el.
A tűzálló kábelrendszerek rögzítésére alkalmas TKRA- építményszerkezetek köre is bővült, mégpedig a fémszerkezetekkel (pillérek, rácsozatok stb.), melyek önmagukban vagy tűzvédő bevonattal a meghatározott (tűzeseti fogyasztó működési idejével megegyező) tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek.
Badonszki Csaba tű. alezredes főosztályvezető-helyettes
Ezt a hírt eddig 1337 látogató olvasta. |