Híreink

Német kutatási projekt – A műemléképületek tűzvédelmének újragondolása

2021. február 16. 08:57

Az egyedi és pótolhatatlan műemlékeknél a korai tűzfelismerés és gyors helyszíni beavatkozás a károk minimalizálásának leghatékonyabb módja. Ennek a kézenfekvő tudásunknak a megvalósítása bonyolult technikai, képzési és szervezési feladatok megoldását igényli. A német „Kutatás a polgári biztonságért 2018–2023” program keretében az ingó és ingatlan kulturális javak, tűzvédelmének javításán dolgoznak.


Korai tűzfelismerés, gyors helyi beavatkozás

Könyvtárak, múzeumok, levéltárak, templomok és egyéb emblematikus épületek veszélyeit felismerve a tudósok új technikai lehetőségeket és innovatív segítő koncepciót vizsgálnak. A jelentős műemléképületek számos nagy tüze, köztük a Notre-Dame-i székesegyházban történt tűz, többször is rámutatott a kulturális javak különleges veszélyeztetettségére. Legyen szó kolostorokról, várakról és kastélyokról, favázas házakról vagy régi ipari épületekről – ezek egyike sem a modern tűzvédelmi előírások szerint épült, és csak ritkán lettek utólag felszerelve beépített tűzvédelmi berendezésekkel.

A Szövetségi Kutatási Minisztérium által finanszírozott BRAWA projekt célja a korai tűzfelismerés javítása, és egyúttal egy olyan koncepció kidolgozása, amely révén, a helyszínen lévő munkatársak ez alapján gyorsan és hatékonyan megkezdhetik a tűzoltást és a szakszerű beavatkozással megakadályozhatják a nagyobb károkat.

A projekt során elsősorban azt vizsgálták, hogy a történelmi épületekben az innovatív szenzortechnológia alkalmas-e a legkorábbi szakaszban a kezdődő tüzek észlelésére? A következő kérdés, hogy a jel kiértékeléséből levezethető-e egy un. „tűz valószínűségi” paraméter. Ennek függvényében lehet a korábban használt jel küszöbértékeket, mint veszélyes esemény jelzőit kiterjeszteni az ilyen speciális épületekre. A bonyolult szoftver alapján szeretnék a tűz valószínűségét vizuálisan láthatóvá tenni (például színek és lámpák segítségével). Ezzel a helyszínen dolgozók a jelzett helyzet függvényében tudnának beavatkozni.

 

A munka három szintre terjedt ki

  • A technikai szint az innovatív szenzorok alkalmazásával és azok hálózatba szervezésével foglakozik.
  • A helyzetfelmérés szintje a tűz valószínűségének meghatározásával,
  • a reakció, azaz a beavatkozás szintje a helyszínen lévők motiválásával és az első tűz elleni beavatkozás hatékony cselekvési forgatókönyveinek, lehetőségeinek gyakorlásával foglalkozik.

A beavatkozás szintje az intézményekben dolgozókra hárul, azokra, akik ott a napi munkájuk során más feladatokat végeznek, de munkájukból eredően jól ismerik az épület sajátosságait és fel vannak készülve egy riasztás esetére.

A korai tűzoltás megakadályozhatja a tűz továbbterjedést, vagy legalábbis késleltetheti azt. Ez viszont csökkentené a károkat és enyhítené a tűzoltókra háruló feladatokat.

A múltban nemcsak a történelmi épületek károsodása, hanem az azokban található kulturális javak miatt is nagy veszteségek keletkeztek. A kulturális javak károsodását gyakran nemcsak a tűz, hanem az oltóanyag is okozza. Ilyenek például a Notre Dame-i tűz mellett a windsori kastély (1992), a görög Athos-hegyen található Hilandar kolostor (2004) vagy a weimari Anna Amalia hercegné könyvtár (2004) tüzei. De az ilyen különösen látványos eseményeken kívül a történelmi épületekben, templomokban, palotákban és kastélyokban, valamint a történelmi városközpontokban keletkezett tüzek is ismertek, például 2013-ban a türingiai Ehrenstein kastélyban.

Forrás: VFDB.de

Fotó: Godefroy Troude

 

 

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1248 látogató olvasta.