Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Tűzterjedés elleni gátak szendvicspanelből – gyakorlati megoldások2022. július 29. 07:20 Tűzterjedés elleni gát többféle módon értelmezhető és alakítható ki az épületszerkezeten. Ebben az írásban a hőszigetelt szendvicspanelek szempontjából lényeges tűzterjedés gátlás geometriai megoldásaira tér ki szerzőnk, és a megfelelő műszaki alkalmazási lehetőségek bemutatásával egyben segítséget is nyújt. Szabályozás Az OTSZ-ben a tűzterjedési gát fogalma 2018 óta változatlan formában szerepel. A 167-es sorszámú definíció szerint: „födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet” A fentiekből a szomszédos tűzszakaszok közötti tűzterjedés gátlás geometriai lehetőségeit vizsgálom meg, a hőszigetelt szendvicspanelek szemszögéből. Ez a követelmény hatással van a tűzvédelem mellett más mérnöki szempontokra is, például az energetikára, statikára, de építészeti nézőpontból az épülethomlokzat egységes kinézetére is, így ügyelni kell a megfelelően arányos kialakításra.
Hogy építsünk gátat? A tűzterjedés gát kialakításának módját az OTSZ -ben szereplő tűzterjedés elleni védelem definíciója adja, amely egyrészt „megoldások összességét” említi, valamint „a tűzterjedési határértéket vagy tűzállósági teljesítményt biztosító kialakítás”-t. Az egyik lényeges szempont tehát a tűzterjedési gát felületén beépített épületszerkezeti elemek tűzvédelmi osztálya, illetve tűzállósága. Az OTSZ 2. melléklet 1. táblázat 12. sora értelmében „a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel legalább megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb 90 A2”. Ha a csatlakozó fal tűzgátló fal, akkor ott a követelmény a táblázat 11. sora értelmében EI30-EI60 (most ne vegyük figyelembe az 5-nél magasabb szintszámú épületeket, mert az nem a szendvicspanelek játszótere szokott lenni). Megjegyzés: Érdemes elgondolkodni azon, hogy az EI követelmény önmagában elegendő információval rendelkezik-e az elvárt teljesítmény pontos paramétereiről. Az EN13501-2 szabvány szerint belső válaszfalak esetén valóban elegendő az EI teljesítmény igazolása. Viszont külső térelhatárolás esetén meg kell(ene) adni a tűzhatás mértékét és irányát. Mivel jelen esetben kültéri homlokzati felületről van szó, így az (o->i) tűzhatás teljesítményét érdemes előírni. Ez azért lényeges, mert egy szendvicspanel rendelkezhet külön belső (i->o) és külső (o->i) tűzhatás szerinti vizsgálattal, melyek között jelentős különbség is lehet. Például ilyen a Kingspan RH tipusú falpanel, mely EI30(i->o) / EI240(o->i) tűzállóságú. A megoldások összességét azért emelném ki a fenti definícióból, mert létesült már nemrégiben olyan épület, ahol az A2 EI30 követelménye „kiváltható” volt B EI30 teljesítményű QuadCore® falpanellel, mivel többek között a „beépített tűzterjedésgátló berendezés”-sel egyidejű alkalmazását is figyelembe vették az eseti OKF jóváhagyás kiadásakor. (lásd a Tűzvédelmi megoldások a tervezésben és a gyakorlatban – egy új kor szelleme? című, tavaly augusztusban a Védelem online felületén megjelent cikkemet.)
Térjünk át a geometriára A tűzgát geometriai méretét a TvMI 1.5:2022.06.13 4.4 szakaszába kell keresni. Itt a 4.4.2 1-8 ábrákon megtalálhatók azok az elvi megoldások, melyekkel tűzvédelmi leírásokba automatikusan bemásolt változataival gyakran találkozom. Annak gyakorlati, adott épülethez adaptált megoldásaival már kevésbé. Több kérdést is szoktam kapni ügyfelektől, hogy egy tűzszakasz határán hogyan kell értelmezni a 90 cm szélességű tűzgátat, mert a tűzvédelmi leírásban nincs erre utaló magyarázat. A válasz elsőre egyszerűnek tűnik, mert 90 cm az 90 cm, bár nem mindig veszi figyelembe a tervező a geometriai képlet GH2, illetve GH4 paraméterét. Ez utóbbi különösen fontos lehet egy 60 cm magas, tetőn lévő parapet fal esetében, amely már önmagában teljesíti az elvárást, így a két csatlakozó tetősík szempontjából nincs további, tűzgátra vonatkozó követelmény.
Gyakori helyzet az, hogy a tűzszakasz csatlakozás kivételével a teljes burkolat legalább D REI tűzállóságú tetőpanellel, illetve a Th=15-30perc homlokzati tűzterjedés követelményét igazoltan teljesítő, pl. Kingspan IPN vagy QuadCore® habos homlokzati rendszerrel oldják meg. Legalább A2 (R)EI30 teljesítményű panelre tehát csak a tűzszakasz határán van szükség. Nézzük a falat Álló helyzetű szendvicspanel esetében a megoldás annyi lenne, hogy 1db szendvicspanelt, amely általában 1000-1200 mm szélességű, beiktatnak a habos panelek közé. Ebben az esetben viszont arra is gondolni kell, hogy ez a panel típus eltérő gyártási technológiával készül, így a csatlakoztatása a többi panelhez nem mindig egyszerű (ún. adapter panelre lehet szükség). Viszont ott van még a hőszigetelő képesség (azonos vastagságú habos és gyapotos panelek U-értéke jelentősen különbözik), vagy a statika kérdése (a gyapotos panel nehezebb, így komolyabb tartószerkezetre lehet szükség), a külső megjelenés béli kisebb eltérésekről nem is beszélve, mely az építészek és beruházók számára szokott kisebb fejfájást okozni. Homlokzatoknál a tűzszakasz határán általában valamilyen tartószerkezet van. Fekvő helyzetű panelek alkalmazásakor a legtöbb esetben két panelvég találkozik egymással a tűzszakasz határ elvi síkjában. Mivel a következő tartóelemig általában nem 90 cm a távolság, hanem akár 5-7 m, így egy teljes raszternyi gyapotos panelre lehet szükség a megfelelő geometriai követelmény teljesítéséhez. De melyik oldalon? A TvMI 1.5-ben hivatkozott rajzok alapján az a képzet vetődik fel egy tervezőben, hogy a minimális 90 cm-nek a két tűzszakasz között szimmetrikusan lehet csak eleget tenni. Ez nem szendvicspaneles homlokzati vagy tetőburkolati rendszerek esetében el is fogadható, de panelezési szempontból már alkalmazástechnikai kérdéseket vet fel. Véleményem szerint a kialakításnak nem kell szimmetrikusnak lennie, tehát az a bizonyos 90 cm a bármelyik tűzszakasz határán lehet. A lényeg, hogy elérjen a tűzszakasz határ elvi síkjáig. Lapostetők esetén a megoldás általában egyszerűbb, mert a tűzszakasz határon nem mindig kell „megállni” a tűzgátló hőszigeteléssel. Viszont figyelembe kell venni, hogy a szendvicspanel homogén hőszigeteléssel ellátott termék, így nem lehet váltogatni benne a hőszigetelést. Sok épület készül a Kingspan X-Dek QuadCore® habos termékcsaládjával (XD, XM), ahol a belső geometriai folytonosságot a magasbordás trapézlemezzel meg lehet oldani, felülről viszont a helyszínen szükséges kombinált megoldásokat készíteni. Az egyszerűbb helyzet az, ha az X-Dek panelek párhuzamosan futnak a tűzszakasz síkjával. Ebben az esetben egyszerűen be kell tenni egy sor X-Dek bordázatú trapézlemezt (ami 1 m széles), és a beépítés során kitölteni nem éghető ásványgyapot hőszigeteléssel. A másik egy bonyolultabb szituáció, de ún. gyári visszavágás alkalmazásával megoldható. Ez a visszavágás akár 630 mm is lehet, így a panelből csak további kb. 30 cm-t kell a helyszínen eltávolítani, majd az így kihagyott felületet ásványgyapot szigeteléssel kitölteni. Kiss Attila műszaki vezető Ezt a hírt eddig 1421 látogató olvasta. |