Híreink

Vízi mentés drónnal

2024. január 12. 09:20

Vészhelyzetben automatikusan felszálló drón, mesterségesintelligencia-alapú keresőrendszer – manapság ezek már egyáltalán nem futurisztikus kulcsszavak, és ha megfelelően vannak vannak rendszerbe integrálva, valódi előnyt jelenthetnek az életmentés során.


A német digitális ügyekért és közlekedésért felelős minisztérium által támogatott RescueFly fantázanevű drónrendszer sikerrel teljesítette az első teszteket. A projekt – melynek célja, hogy drónokkal segítsék a bajba jutott személyeket és a segélyszolgálatokat vízi vészhelyzet esetén – bemutatója  2023. október 6-án zajlott a németországi partwitz-i tónál. A mintegy félórás bemutatón a konzorciumi partnerek a teljes mentési láncot bemutatták – a segélyhívástól a drón használatán át a tényleges mentésig.

A rendszer „lelke” egy, a vészhelyzet esetén egy drónhangárból automatikusan felszálló, akár 85 km/órás sebességet is elérő Mintmaster drón, amely egy biztonságosnak ítélt úton repül a műveleti területre. A számba jöhető útvonalopciókat az adott területre a Drezdai Műszaki Egyetem szakemberei kalkulálták ki jóelőre.

 

Meglévő elemek összehangolása

A projektben tulajdonképpen egyetlen elem sem újdonság – mint ahogyan az effajta kezdeményezéseknél általában, itt is a már ismert elemek folyamatba optimalizálása, illetve összecsiszolása adja a lényeget. 

  • A célterületet a felelős határozza meg a beérkezett, vízben bajba jutott személyre figyelmeztető segélyhívás alapján. A vízi mentőszolgálat vagy az illetékes tűzoltóság hagyományos riasztásával párhuzamosan az irányítóközpont magát a drónt is automatikusan a műveleti területre küldi.
  • A drónhangárból a drón öt másodperc alatt képes felszállni. A drónra szerelt érzékelők egyrészt a problémamentes repülést biztosítják, másrészt egy speciálisan képzett MI-algoritmusnak küldenek képeket elemzésre. Az MI segít a bajba jutott személy felkutatásában és azonosításában (már meghatározott magasságban történő repülés során is).
  • Az így azonosított személyt a drón megközelíti, és két, egyenként akár 200 grammos bóját is le tud ejteni a fuldokló, vagy a kiérkező segítők mellé. A bóják vízzel érintkezve automatikusan felfújódnak, és mentőövként funkcionálva segítik a felszínen maradásban a mentendő személyt.
  • A drón feladata ezzel nem ért véget: a mentők kiérkezéséig a helyszínen marad, „jelzőként” funkcionálva, és csak ezután tér vissza a hangárba.
  • A hangár bezárása után a drón általános, rutinszerű átvizsgálása következik.

A Brandenburgi Társadalom és Biztonsági Intézet (BIGS) által irányított átfogó projekt részeként a Björn Steiger Alapítvány segélyhívó oszlopokat/sürgősségi telefonokat is felállított a tavakon az új technológia támogatása céljából, illetve Welzowban és Laubuschban a Droniq antennarendszereit is telepítették. A drónra telepített LTE jeladó és az antennarendszer segítségével a drón aktuális helyzete egyrészt az irányítóközpontban, másrészt egyéb irányítórendszerek felé is továbbítható, ami biztonságosabbá teszi a beavatkozást (hiszen a légtért potenciálisan használó összes szereplő látni fogja a drónt). 

A németországi előírásoknak megfelelően a drón teljes repülését egy távpilóta figyeli, hogy szükség esetén azonnal be lehessen avatkozni.

 

Magyarországon is

Az ehhez hasonló projekt hazánkban sem ismeretlen: a Balatonon tavaly októberben mutattak be ehhez hasonlót, amelynek az MI-s bővítését a jövőben tervezik.

Vissza

Ezt a hírt eddig 253 látogató olvasta.