Híreink

2023. évi C. törvény a magyar építészetről – és a tűzvédelem

2024. január 03. 08:00

A MAGYAR KÖZLÖNY 2023. évi 187. számában, december 22-én, az 10834. oldalon jelent meg a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény. Milyen tűzvédelemhez és tűzvédelmi tervezéshez kapcsolódó követelmények olvashatók a törvényben?


https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/9ceac4fddf149c27867dd2dacc99fc8fe0d96278/megtekintes

A bevezető szerint a cél, hogy az  építészeti törvény átláthatóbb és korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb szabályozást hozzon létre, miközben tükrözi az építészeti szakterület kiemelt fontosságát.

Ezek közül a tűzvédelmi szereplők számára fontos iránymutatóul szolgálnak az alapelvek és a fogalommeghatározások.

 

II. FEJEZET ALAPELVEK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. Az építészeti alapelvek rendszere

Tíz alapelvet sorol fel, ezek közül számunkra a 3.§ g) pontja a lényeges, ezzel ugyanis a 11.§ meghatározza az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elvét.

11. § [Az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve]

A tűzvédelmet jelentősen érinti:

  • minden résztvevő úgy köteles az  építményt használni, hogy annak során szem előtt tartja a  saját és mások – ideértve a  jövőbeli tulajdonosok és használók – életének, egészségének, valamint anyagi javainak védelmét.
  • az  építmény használójának és a  környezeti hatásterület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, és amely követelményeket az  építmény teljes élettartama alatt fenn kell tartani.
  • a kivitelezésnél használt megoldások, technikák és anyagok később is azonosíthatók legyenek, így lehetővé téve az  építményt, tájépítészeti alkotást később használók egészségének és az anyagi javaknak a védelmét. (Lásd. pl. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv)
  • az  épület képes legyen az  energiatermelésre és hőtárolásra, valamint az  épületet érő szélsőséges környezeti hatások mérséklésére.

 

16. §-ban szereplő Fogalommeghatározások iránymutatásul szolgálnak.

 

A „VII. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT RÉSZTVEVŐI”-t és annak 17. pontja az építési folyamat résztvevőinek felelősségét határozza meg.

 

XII. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI ÉS A HASZNÁLATBA VETT ÉPÍTMÉNYEK FENNTARTÁSA

Itt újabb jelentős kapcsolódási pont a fejezet 32. pontja, amely az „Építésügyi hatósági eljárások típusai és azok általános szabályai”-t tartalmazza.

162. § [Az építésügyi hatósági eljárások típusai]

(1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az  építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges.

(2) Az építésügyi hatóság kérelemre

a) építési engedélyezési,

b) egyszerű bejelentési,

c) összevont telepítési,

d) fennmaradási engedélyezési,

e) használatbavételi,

f) bontási engedélyezési,

g) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, valamint

h) veszélyhelyzet, összehangolt védelmi tevékenység, továbbá tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt.

(3) Az építésügyi hatóság – közreműködő hatóság részvételével – integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt kormányrendeletben meghatározott esetben.

XIII. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYRE ÉS AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKRE, A TERVEZÉSRE, VALAMINT AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMATRA IRÁNYADÓ KÖVETELMÉNYEK

Ezek közül különösen a 37 – 41. pontban szereplőkre hívjuk fel a figyelmet.

  • 37. Az építményekkel szemben támasztott követelmények és az építésügyi műszaki irányelvek
  • 38. Az építési termékekkel szemben támasztott általános követelmények
  • 39. Az építészeti-műszaki tervezés szabályai
  • 40. Az építőipari kivitelezési tevékenység
  • 41. Az építészeti alkotások szerzői jogára vonatkozó speciális szabályok

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 435 látogató olvasta.